Élet a kastélyban

Előszó

Az 1989-90-es politikai fordulatok után fokozatosan kezdődött meg az egykor elkergetett és megvetett arisztokrata családok és hajdan pompázatos, mesés gazdagságú kastélyaik iránti érdeklődés. Az egykori uradalmak központjában élő emberek egy része kegyelettel emlékezett hajdani uraikra, akik munkát, megélhetést biztosítottak számukra. Ugyanakkor mások, ha tehették, előszeretettel fosztogatták a kastélyokat és kúriákat. Szerencsésebb esetben iskolákat helyeztek el a több száz éves falak között, és így, még ha átépítve is, de a mai napig fennmaradtak. A kevésbé szerencsésebb épületeket viszont gyakran mindenféle előzetes felmérés nélkül bontották le. Az évtizedek folyamán lassan feledésbe merült ezen kastélyok története, és egykori tulajdonosaik élete és tevékenysége. Csak néhány kitartó és áldozni kész kutató későbbi hosszas munkája, levéltárakban és könyvtárakban eltöltött magányos órája, elsárgult levelek, szakadozott könyvek, titkokat rejtő lapok tüzetes áttanulmányozása és azoknak az emlékeiknek összegyűjtése, akik még kapcsolatban álltak a „nagyságos urakkal" és „nagyságos asszonyokkal" köszönhető, hogy egyre több főúri család és kastély történetével ismerkedhet meg az érdeklődő. Ilyen hosszas, de még korántsem befejezett kutatómunka után derült ki számos közérdeklődésre is számító adat és történet a perbenyiki Mailáth-kastélyról és egykori tulajdonosaikról. Mailáth, Sennyey, Széchenyi birtokosok, Hubert-épület, Róth- ablaküveg, Riegel-orogona, Czapáry-és Hein-kert, Kossuth Lajos, Széchényi István, Andrássy Gyula, Windisch-gratz herceg, Pallavicini őrgróf, Braganza hercege, William Shrusbsole látogatása, Plotényi, Reményi, Thomán, Tarnay zeneművészek, Mailáth Gusztáv, Bubics Zsigmond, Fischer-Colbrie püspökök, Széchenyi Pál, Perczel Dezső miniszterek, lippizai ménes, országos hírű baromfitenyészet és gazdaság, vadaskert, Kún epitáfium, László Fülöp festmény. A teljes 19. és a 20. század első felének legnagyobb nevei, művészei, politikusai, közéleti személyiségei kapcsolódnak e kis, felső-bodrogközi faluban található Mailáth-kastélyhoz. A magyar történelem jelentős szereplői éltek, alkottak és vendégeskedtek e falak közt. mégis mindezt az elmúlt évtizedekben a feledés homálya borította. Ez az első olyan összefoglaló munka, mely megpróbálta összegyűjteni mindazt, ami az eddigi kutatás, levéltári és könyvtári munka során összegyűlt. A legnagyobb anyagot, forrást a korabeli vármegyei lapok adták, így a Zemplén, a Sárospatak, a Felsőmagyarországi Hírlap, valamint a Magyar Földmíves és a Szövetkezés c. újságok. Hatalmas mennyiségű irat, levél lapul feldogozatlanul a sátoraljaújhelyi levéltárban is, melynek eddig feltárt s e témához kapcsolódó anyaga érdekes és fontos ismeretanyaggal bővítik tudásunkat. Gróf Mailáth V. József hatalmas irodalmi működése, könyvei, cikkei, visszaemlékezései, levelei páratlan dokumentumai Bodrogköz és a vármegye történelméhez, mégis teljesen ismeretlen és feldolgozatlan. De a helyi lakosok emlékeit sem gyűjtötte még senki össze, mely szintén értékes információkat adhatnak a kutatóknak. Mindezeket egy csokorba összegyűjtve a Tisztelt Olvasó bepillantást nyer abba az életbe, amely itt folyt és zajlik 1798-tól a mai napig. Egy arisztokrata család mindennapjaiba, röviden összefoglalva a tulajdonosok és a nevezetes vendégek politikai karrierjét, társadalmi munkáját, életét is. Bemutatásra kerül a kastély épülete és a gazdaság, Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész pedig az egykor jelentős kastélyparkról ad részletes tájékoztatást. A hatalmas forrásból csak azokat az eseményeket igyekeztem összegyűjteni, melyek a kastélyhoz kapcsolódnak. Születés és halál, építkezés és bontás, ünnepségek és gyűlések kronologikus sorrendben követik egymást, úgy, ahogy a történelem zajlott e falak között, Perbenyiken, Bodrogközben és az egykori Zemplén vármegyében. Vissza