Kézirat (változatlan kiadása). Az I. kötet tankönyvi száma: J 3-1466, a II. köteté: J 3-1466/a. 920 fekete-fehér ábrával illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
A szerző dilemmája volt jelen írásának címe. Témája szerint kétségtelenül az "Általános földtan" körébe utalható. Ezen a címen jelent meg Schaffer F.X. bécsi professzor sokáig nagyhatású könyve...
Tovább
Előszó
A szerző dilemmája volt jelen írásának címe. Témája szerint kétségtelenül az "Általános földtan" körébe utalható. Ezen a címen jelent meg Schaffer F.X. bécsi professzor sokáig nagyhatású könyve magyar fordításban 1919-ben. Azonban c témát kétféle megközelítésben is lehet tárgyalni: az egyik szemléleti mód lényegében deduktív: az általánosból vezeti le az egyest. A másik munka-menet a jelenségek aprólékos anyagi és alaki elemzése alapján épiti fel a nagyobb egészre vonatkozó következtetéseit. A geológus munkájához, szemléletéhez ez utóbbi, Vadász-féle módszer áll közelebb/anyag-alak-folyamat/, azért, amennyire lehetett ehhez igyekeztem tartani tárgyalás-menetemet. Egyébként is azt állítják egyes filozófusok, hogy a poszt-modern korban a közvetlen tapasztalat vissza fogja nyerni századunk elején elvesztett rangját. így a természet megfigyelése, érzéki megtapasztalása remélhetőleg ismét teret hódit, a laboratóriumok zárt világának vonzása hanyatlani fog.
Vadász Elemér /1955/ "Elemző földtan" c. könyve azonban szemléleti erényei ellenére már megjelenése idején sem tükrözte eléggé a század eleje óta végbement fejlődést a geológiai megismerésben. Azonfelül, mint azt szerzője is elismeri, könyvét váratlan gyorsasággal kellett sajtó alá rendeznie, amit az formai és tartalmi vonatkozásban egyaránt megsinylett.
Általános geológiát még találunk Vendl Aladár /1952/ tankönyvében, azonban mind ez, mind pedig Némedi-Varga Zoltán /1985/ - egyébként jól sikerült jegyzete - a mérnök-képzéshez kapcsolódik, és ennek megfelelő terjedelmet és súlyozásokat kapott. Egy UNESCO-kurzus anyagát nyújtja Bárdossy György /1975/ Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott, tömör, világos, de nehezen hozzáférhető, kisebb terjedelmű "Általános földtan" c. jegyzete.
Mint a fentiekből is kitűnik, a hazai geológus-képzés és -továbbképzés hosszú idő óta nélkülöz egy részletességre és korszerűségre törekvő - mindamellett didaktikus követelményeknek megfelelő - általános ill. elemző földtani oktatási segédanyagot, olyat, amelyet más földtudományok és természettudományok művelői is alkalmankint használhatnak. E hiány pótlására tettem kísérletet, mikor 1985 januárjában nekifogtam a jelen kézirat megírásához. Akkor még alig sejtettem, hogy "igen nagy fába vágtam a fejszémet", és a szerteágazó témakör egy-egy fejezetének kidolgozásához egészen új részdiszciplinákban kellett elmélyednem, ami intenzív "egyéni továbbképzéssel" is felért. A kézirat befejezésének elhúzódását azonban mégsem ez okozta, hanem közbejövő más irányú kutatási és oktatási feladatok határidős megvalósításának kényszere, mely olykor hosszabb szünetek közbeiktatását tette szükségessé a jegyzet-irás folyamatában.
A szerző - bár teljességre törekedett, most, a munka jelen fázisában beletörődéssel konstatálja, hogy több fontos részterület, mint pl. a vulkanológia, a bolygók és a Hold geológiája, a bioszféra geológiája, stb. önálló fejezetként nem jelenik meg az anyagban, és más fejcímek alatt, szétszórtan kerül csak hiányos bemutatásra. Arra is tekintettel voltam, hogy a "Kőzettan", "Földtörténet", "Geofizika", "Őslénytan", "Szedimentológia", "Tektonika" stb. önálló kollégiumok a felsőéves geológusok számára, azért indokolatlan volna itteni terjedelmesebb kifejtésük. Végső soron nem kézikönyv, hanem oktatási segédanyag készitése volt a cél. Egyetlen szerző ma már nem képes kézikönyvet irni az ismeretanyag bősége miatt.
Az elemző földtan nem rendszertani tudomány, mint pl. az ásványtan vagy a paleozoológia. Nehéz korszerű és egyben didaktikus tárgyalásmenetet találni. Ugy véltem, hogy a földövek /szférák/ belülről kifelé haladó bemutatása lenne talán a legjobb iránytű. Csak azok a szférák kerüllek részletesebb tárgyalásra, melyek a geológia kutatási területébe esnek. Azonban majd minden szféra története a geológus kutatási körébe tartozik /pl. atmoszféra, hidroszféra/, igy a velük való foglalkozás nem volt megkerülhető.
Ilyen sokrétű és nagy anyagnál óhatatlanul egyenetlenségek, hibák kerülhetnek a szövegbe. Várom tehát tisztelt olvasóim, tanár-társaim cs hallgatóim, valamennyi kollégám biráló megjegyzéseit, észrevételeit, hogy a jelen oktatási segéd-anyag esetleges könyv-formába való továbbfejlesztése esetén ezek kiküszöbölhetők legyenek.
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ
1. A FÖLDTAN HELYE A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN 9
2. A FÖLD FELÉPÍTÉSE 11
2.1. Belső földövek (endoszférák)
2.1.1. A mag 12
2.1.2. A köpeny 13
2.1.3. A földkéreg 15
2.1.4. Az asztenoszféra és litoszféra 16
3. A LITOSZFÉRA 17
3.1. A kőzetek (vázlatos áttekintés) 17
3.1.1. Magmás kőzetek (igneous rocks) vagy magmatitok 17
3.1.2. Üledékes kőzetek (sedimentary rocks) 22
3.1.2.1. Mállás, regolit, üledék 22
3.1.2.2. Szállítás, lehordás 24
3.1.2.3. Az üledék szemcse anyaga és eredete 29
3.1.2.3.1. Terrigén részecskék 30
3.1.2.3.2. Vulkáni kitörésekből származó részecskék 36
3.1.2.3.3. Kemogén és biogén részecskék 37
3.1.2.4. Az üledékszemcse alakja 42
3.1.2.4.1. Az üledékszemcsék mérete 42
3.1.2.5. Az üledék egyik alkotóeleme, az "ür":porozitás 44
3.1.2.6. Üledékből üledékes kőzet: a diagenezis 46
3.1.2.7. Réteg, rétegzés, történetiség 49
3.1.2.8. Az üledékes kőzetek osztályozásának nehézségeiről. Fontosabb üledékes kőzetek . . . .58
3.1.2.8.1. Terrigén, törmelékes kőzetek 59
3.1.2.8.1.1. Törmelék, kavics, breccsa, konglomerátum 59
3.1.2.8.1.2. Homok, homokkő, arkóza, grauvakke 61
3.1.2.8.1.3. Aleurit, agyag, agyagpala 68
3.1.2.8.2. Intrabazinális üledékes kőzetek 77
3.1.2.8.2.1. Mészkő 77
3.1.2.8.2.2. Tűzkő (szarukő) 84
3.1.2.8.2.3. Sókőzetek vagy evaporitok 85
3.1.2.8.2.4. Vasas üledékes kőzetek 88
3.1.2.8.2.5. Mangános üledékes kőzetek 89
3.1.2.8.2.6. Foszfát vagy foszforit 89
3.1.2.8.2.7. Kausztobiolitok 90
3.1.2.8.2.7.1. Szénkőzetek 90
3.1.2.8.2.7.2. Kőolaj, földgáz 94
3.1.2.8.3. Piroklaszlitok 101
3.1.3. Átalakult kőzetek (altered rocks) 103
3.1.3.1. Metaszomatitok 103
3.1.3.1.1. Dolomit 103
3.1.3.1.2. Egyéb metaszomatitok 106
3.1.3.2. Metamorfitok 107
Összefoglalás 3.1. fejezethez 112
3.2. A litoszféra szerkezete és mozgásai 113
3.2.1. Mezotektonika 114
3.2.1.1. A dőlés és csapás 115
3.2.1.2. A stressz és sztrén 116
3.2.1.3. Gyűrődés, redők 117
3.2.1.4. Palás szerkezet 135
3.2.1.5. Kőzetrések, vetők 137
3.2.1.6. Áttolódások, takarók 163
3.2.1.7. Mezotektonikai jelenségek időben és térben. Diszkordanciák 168
Összefoglalás 3.2.1. fejezethez 172
3.2.2. Makrotektonika (globális tektonika) 172
3.2.2.1. Izosztázia, epirogenczis, orogenezis, tektogenezis 172
3.2.2.2. A kéreg nagyszerkezeti egységei 176
3.2.2.2.1. Kratonok 176
3.2.2.2.2. Geoszinklinálisok 176
3.2.2.2.3. Kontinentális árok vagy rifrendszerek 178
3.2.2.2.4. Vulkáni szigetek, tengeri hegyek 179
3.2.2.2.5. Szigetív rendszerek 180
3.2.2.2.6. Óceáni árkok 180
3.2.2.2.7. Óceáni medencék vagy óceáni lemezek 180
3.2.2.2.8. Oceánközépi hátságok 181
3.2.2.2.9. Iv mögötti medencék 182
Összefoglalás 3.2.2. fejezethez 182
3.2.3. Lemeztektonika 183
3.2.3.1. A lemeztektonika tudománytörténeti előzményei 183
3.2.3.2. A lemeztektonika alapfogalma, geometriája 189
3.2.3.3. Lemezen belüli tektonikai és vulkáni jelenségek 193
3.2.3.4. Divergens lemezszegélyek. Az óceáni medencék kialakulása 200
3.2.3.4.1. Vulkanizmus az oceánközépi hátságon 201
3.2.3.4.2. Hidrotermális tevékenység a hátságokon 202
3.2.3.4.3. A szétterülés vagy szpreding folyamata és bizonyítékai 205
3.2.3.4.4. Passzív kontinensperemek és a kontinensvándorlás lemeztektonikai felfogása . . .217
3.2.3.5. Konvergens lemezszegélyek. A geoszinklinálisok (gyűrt-takarós hegységek) kialakulása 229
3.2.3.5.1. A szubdukció módjai 230
3.2.3.5.2. A stressz és a hőmérsékleti viszonyok alakulása a szubdukált lemezben és környezetében 236
3.2.3.5.3. A szubdukciós övezetek felépítésének általános modellje 238
3.2.3.5.3.1. Iv előtti régió 239
3.2.3.5.3.2. Vulkáni vagy magmás ív 243
3.2.3.5.3.3. Iv mögötti régió 247
3.2.3.5.3.4. Metamorfózis a szubdukciós övezetekben 250
3.2.3.5.3.5. Az ofiolit sorozatok és az obdukció 255
3.2.3.5.3.6. Geoszinklinális szerkezetek és magas lánchegységek keletkezése a konvergens
szegélyeken. A kollizió és szutura 258
3.2.3.5.4. A litoszféra evolúciója 298
3.2.3.5.4.1. Ciklikus és irreverzibilis folyamatok a kőzetképződésben 298
3.2.3.5.4.2. Az óceáni és kontinentális litoszféra kora 299
3.2.3.5.4.3. Az óceáni és kontinentális litoszféra arányának változása ill. állandósága . . . 299
3.2.3.5.4.4. A kontinentális litoszféra fejlődése 301
3.2.3.5.4.5. Tektonikai ciklusok, fázisok 307
Összefoglalás 3.2.3. fejezethez 309
4. KÜLSŐ FÖLDÖVEK 313
4.1. Atmoszféra 313
4.1.1. Az atmoszféra anyagi összetétele 313
4.1.2. A légkör fizikai tulajdonságai és szerkezete 316
4.1.3. A földfelszín és a légkör hőháztartása és sugárzási mérlege 318
4.1.4. Az atmoszféra áramlási rendszerei 321
4.1.5. Felhőzet, csapadék 323
4.1.6. Éghajlati típusok 327
4.1.7. Az éghajlatot meghatározó tényezők és azok időbeli változásai 331
4.1.8. A paleoklimatológia módszerei 341
4.1.9. A Föld klímájának változásai 369
4.1.10. Jégkorszakok, melegkorszakok 371
4.1.11. A jégkorszakok okai 374
Összefoglalás 4.1. fejezethez 385
4.2. A légkör és a litoszféra határa 386
4.2.1. A mállás 386
4.2.1.1. Fosszilis talajok 393
4.2.2. A tengerszint feletti (kontinentális) erózió és szedimentáció 395
4.2.2.1. Gravitációs (lejtőirányú) tömegmozgások 396
Összefoglalás 4.2.2. és 4.2.2.1. fejezetekhez 402
4.2.2.2. Eolikus eróziós szedimentációs rendszerek 402
4.2.2.2.1. Eolikus homok és kavics 403
4.2.2.2.2. Eolikus por 409
Összefoglalás 4.2.2.2. fejezethez 412
4.2.2.3. Folyami (fluviatilis) eróziós-szedimentációs rendszer 413
4.2.2.3.1. A folyók néhány általános jellemzője 413
4.2.2.3.2. Alluviális üledékek és üledékes kőzetek 425
4.2.2.3.3. A folyók osztályozása szedimentációs rendszereik szerint 438
Összefoglalás 4.2.2.3. fejezethez 441
4.2.2.4. Jeges (glaciális) eróziós szedimentációs rendszer 442
4.2.2.4.1. A jég mint közel 442
4.2.2.4.2. Jégár (gleccser) és jégtakaró 443
4.2.2.4.3. Glaciális erózió 448
4.2.2.4.4. Glaciális szedimentáció 452
Összefoglalás 4.2.2.4. fejezethez 459
4.2.2.5. Tavi (lakusztris vagy limnikus) eróziós-szedimentációs rendszer 460
4.2.2.5.1. A tavak keletkezése 460
4.2.2.5.2. A tavak kémiája 464
4.2.2.5.3. Hőmérsékleti viszonyok és vertikális áramlás 464
4.2.2.5.4. Vízszint-vízmozgások 467
4.2.2.5.5. A tavak élővilága 467
4.2.2.5.6. Üledékképződés a jelenkori tavakban 470
4.2.2.5.6.1. Édesvizű tavak 470
4.2.2.5.6.2. Sós tavak 477
4.2.2.5.7. Tavi üledékes kőzetek a földtörténeti múltból 480
4.2.2.5.7.1. A Fekete-tenger medencéjének késői neogén, tavi üledékei 481
4.2.2.5.7.2. Az eocén Green River Formáció a Sziklás hegységben 483
4.2.2.5.7.3. A devon Orcadia medence, ÉK.-Skócia 485
4.2.2.5.7.4. Kísérlet egy proterozoos tó rekonstrukciójára Zambiában 486
4.2.2.5.7.5. Összefoglalás 486
Összefoglalás 4.2.2.5. fejezethez 489
4.2.2.6. Felszín alatti vizek 489
4.2.2.6.1. A talajvíz 489
4.2.2.6.2. Rétegviz, artézi víz 494
4.2.2.6.3. Karsztvíz 496
4.2.2.6.4. A felszín alatti vizek kémiája 501
4.2.2.6.5. Vízszennyezés 502
4.2.2.6.6. Hévizek 503
Összefoglalás 4.2.2.6. fejezethez 504
4.3. Hidroszféra 505
4.3.1. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai 505
4.3.1.1. Sótartalom 505
4.3.1.2. Gáztartalom 512
4.3.1.3. Hőmérséklet 515
4.3.1.4. Sűrűség 515
4.3.1.5. A tengervíz sűrűségkülönbségekből kialakult vertikális rétegződése 515
4.3.1.6. Nutriensek 518
4.3.1.7. Atvilágítottság, transzparencia 520
Összefoglalás 4.3.1. fejezethez 522
4.3.2. A tengervíz mozgásai 522
4.3.2.1. Áramlások 522
4.3.2.1.1. Felszíni áramlások 522
4.3.2.1.2. Mélyáramlások 526
4.3.2.2. Hullámzás 529
4.3.2.3. Tengerjárás 536
4.3.3. Tengeri környezetek osztályozása és nevezéktana 538
4.3.4. A tengerszint és változásai. Transzgresszió és regresszió 542
Összefoglalás a 4.3.2., 4.3.3. és 4.3.4. fejezetekhez 555
4.3.5. A partvidék eróziós-szedimentációs rendszerei 555
4.3.5.1. Az eróziós partvidék 558
4.3.5.2. Szedimentációs partvidékek (lineáris, sziliciklasztos partok) 565
4.3.5.2.1. Fövenypart 565
4.3.5.2.2. Sánc-sziget, laguna 572
4.3.5.2.3. Esztuárium 580
4.3.5.2.4. Lineáris sziliciklasztos szedimentációs partok élővilága 588
4.3.5.2.5. Szedimentációs partvidékek (delták) 594
Összefoglalás 4.3.5. fejezethez 607
4.3.6. Sziliciklasztos self szedimentációs-eróziós viszonyai 607
4.3.6.1. Folyók vagy gleccserek hordalékszállitása 609
4.3.6.2. A partvidék üledéktermelése, morfológiája 609
4.3.6.3. A selfet boritó víz hidraulikája 609
4.3.6.4. Az éghajlat 610
4.3.6.5. Bentosz-élővilág 611
4.3.6.6. Kémiai folyamatok 613
4.3.6.7. Tengerszint-ingadozás 614
4.3.7. Karbonátos self 623
4.3.7.1. Néhány kőzetszöveti jellemző 623
4.3.7.2. A sekélytengeri karbonátos üledékképződés feltételei 624
4.3.7.3. Partvidéki karbonátos üledékképződés 626
4.3.7.4. Trópusi karbonátos self szubtidális törmelékes üledékei 631
4.3.7.5. Zátonyok és zátonykőzetek 634
4.3.7.5.1. Zátonyok a jelenkorban 634
4.3.7.5.1.1. A zátonyok építőanyaga 634
4.3.7.5.1.2. A zátonyok alakja és fejlődése 639
4.3.7.5.2. Zátonyok a földtörténeti múltban 668
Összefoglalás 4.3.6. és 4.3.7. fejezetekhez 671
4.3.8. Sziliciklasztos mélytenger (Terrigén mélytengeri üledékképződés) 672
4.3.8.1. A szubmarin gravitációs tömegmozgások mechanizmusa és osztályozása .672
4.3.8.2. A flis és rokon kifejlődések 686
4.3.9. Pelágikus és hemipelágikus fáciesek 687
4.3.9.1. Definíciók és osztályozások 690
4.3.9.2. Pelágikus üledékképződés és pelágitok az óceánban 691
4.3.9.2.1. Pelágikus üledékek terrigén összetevői 692
4.3.9.2.2. Pelágikus üledékek vulkanogén összetevői 695
4.3.9.2.3. Pelágikus üledékek kozmogén (extraterresztrikus) összetevői 697
4.3.9.2.4. Meszes biogén összetevők 699
4.3.9.2.5. Kovás biogén összetevők 703
4.3.9.2.6. Autigén komponensek 704
4.3.9.2.7. Szerves anyagú komponensek 707
4.3.9.3. A pelágikus üledékképződés feltételei és a pelágikus üledékek elterjedése .708
4.3.9.3.1. A meszes finomiszapok elterjedése 711
4.3.9.3.2. A meszes finomiszapok üledékszerkezete és diagenezise 718
4.3.9.3.3. A kovás finomiszapok elterjedése 719
4.3.9.3.4. A pelágikus agyag elterjedése 723
4.3.9.4. A pelágikus fáciesek tér- és időbeli összefüggései 723
4.3.9.5. Kisebb óceánok (pelágikus medencék) nyíltvízi üledékei 730
4.3.9.6. Pelágikus üledékes kőzetek a kontinenseken 731
4.3.9.6.1. Ofiolitokhoz kapcsolódó pelágikus üledékes kőzetek 731
4.3.9.6.2. Kis pelágikus medencék üledékei . . .735
4.3.9.6.3. Kontinentális litoszférán, a szárazföldek peremein képződött pelágikus fáciesek 736
4.3.9.6.4. Nyitott kérdések 741
4.3.9.7. A mélytengeri bentosz 741
Összefoglalás 4.3.8. és 4.3.9. fejezetekhez 745
Irodalom 747
Tárgymutató , .767
Dr. Báldi Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Báldi Tamás könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.