1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Élelmiszervizsgálati Közlemények 1974-1975. január-december

Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete és a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek közlönye - XX. évfolyam 1-6., XXI. évfolyam 1-6. szám

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 684 oldal
Sorozatcím: Élelmiszervizsgálati Közlemények
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két teljes évfolyam. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Angol, német, orosz és francia nyelvű összefoglalókat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kémia tudományának megalapozása Lomonoszov, Lavoisier és Dalton nevéhez fűződik. Hazánkban 1770-ben a nagyszombati - később pesti - egyetemen alakult meg az első kémiai tanszék Winterl Jakab... Tovább

Előszó

A kémia tudományának megalapozása Lomonoszov, Lavoisier és Dalton nevéhez fűződik. Hazánkban 1770-ben a nagyszombati - később pesti - egyetemen alakult meg az első kémiai tanszék Winterl Jakab József professzor vezetésével, melyen azonban a kémiát a botanikával együttesen tanították. Winterl professzor csak törve beszélte a magyar nyelvet, előadásait latinul tartotta. 1810-ben bekövetkezett halála után a kémia tanszék már különvált a botanikától. Őt Schuster Constantin János, Sadler József, majd a magyarul nem is beszélő Sangaletti Ede követték a kémiai katedrán. 1848-ban Sangaletti helyébe a hazafias érzelmeiről közismert radikális-demokratikus forradalmi nézeteket valló Nendtvich Károly került, aki első ízben tartott magyar nyelven egyetemi előadást. Nendtvich Bugát Pállal és Irinyi Jánossal megkísérelte a magyar kémiai „műnyelv" kialakítását is, Schuster János 1829-ben megjelent első magyar nyelvű kiadványa a „Gyógyszeres értekezések" alapján. 1844-ben megírta „Életműtlen műipari vegytannak alapismeretei" címen könyvét „műmagyar" nyelven, melyben az atom szót „parány"-nak, a hidrogént „köneny"-nek, az oxigént „éleny"-nek, a brómot „büzeny"-nek, a klórt „halvany"-nak, a hidrargirumot „higanyának" stb. nevezi. A „műmagyar nyelv" ma már - számunkra - nehezen érthető. A szabadságharc elbukása utáni Bach korszakban az elnyomás a tudományos világra is rányomta bélyegét: visszatértek tehát a latin és német elnevezések és Sangalettit is visszahelyezték a tanszékre, amit 1853-ig tovább vezetett. 1853-ban Wertheim Tivadar vette át a tanszék vezetését. Döntő fordulatot jelentett az 1860-as esztendő, amikorra nemzeti ellenállás gyümölcseként az ún. „októberi diploma" az oktatás nyelvéül „a magyar nyelv behozatalát" rendelte el. 1860 október 26-án a kari ülést Petzval Ottó dékán magyar nyelven nyitotta meg. A csak németül tudó tanárokat sorban leváltották. A vegytan tanszékre Than Károlyt nevezték ki. Than Károlyt méltán jelöli márvány emléktáblája „A magyar tudományos chemia megalapítójának". A magyar kémiai szaknyelv megteremtése is Than nevéhez fűződik. A Bugát - Nendtvich-féle „műmagyar" nyelvezet kétségen kívül korszerűtlen, a tudomány internacionalista jellegét tekintve erőltetett volt. Than Károly képviselte az internacionalizmus gondolatát, tankönyveit, szakirodalmi munkáit („A kísérleti chemia elemei") már a kiforrott magyar szakirodalmi nyelven írta meg. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem