1.057.728

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Élelmiszeripari vállalati és ipargazdaságtan

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Kertészeti Egyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 173 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság jelenlegi helyzetét és feladatait megértsük, röviden át kell tekintenünk népgazdaságunk fejlődését és szerkezeti változásainak főbb... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság jelenlegi helyzetét és feladatait megértsük, röviden át kell tekintenünk népgazdaságunk fejlődését és szerkezeti változásainak főbb szakaszait.

Hazánk népgazdasága a felszabadulás előtt

Az első világháború előtt hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia éléstárának szerepét töltötte be. Gazdaságunk alapja a félfeudális mezőgazdaság volt. Ennek a fejlődését is gátolta azonban a gazdasági rendszer elmaradottsága, a lassan kibontakozó ipar és kereskedelem, az út- és vasúthálózat elmaradottsága. A múlt század közepétől - nem utolsósorban Széchenyi István kezdeményezésére - megindult az iparosodás. Az első gőzmalmok (1835 és 1841), ezekhez kapcsolódóan az első vasöntöde (Ganz Ábrahám), majd a századfordulón a korszerű tárházak, néhány cukorgyár, szeszfőzde és húsüzem jelentette a modern élelmiszeripart. Az első világháború után, a Tanácsköztársaság bukásával továbbra is a félfeudális mezőgazdasági tulajdon maradt gazdasági fejlődésünk gátja. A harmincas években 3000 nagybirtokos gazdálkodott a mezőgazdasági terület jelentős részén (4,2 millió hektáron). Ugyanakkor - családtagokkal együtt - 2 millió földműves 0,5 - 5 hektáros törpebirtokon dolgozott és 1 millió nincstelen mezőgazdasági munkás tengődött; nagyrészt alkalmi munkából, vagy a nagybirtokokon, cselédként. A népi írók ezért nevezték hazánkat "a 3 millió koldus országának". A két világháború közötti időszakban az ország lakosságának több mint a felét ez a mezőgazdaság tartotta el, amelynek - hála parasztságunk szorgalmának és néhány kiváló szakember tudásának, ügy buzgalmának - voltak kiemelkedő eredményei is; a harmincas évek magyar mezőgazdasága azonban a terméshozamok, az állatsűrűség stb. tekintetében európai viszonylatban csak közepesen fejlettnek volt tekinthető. Vissza

Tartalom

I. rész
1. Hazánk népgazdasága 7
1.1 Hazánk népgazdasága a felszabadulás előtt
1.2 A.z ország újjáépítése. A szocialista népgazdaság kialakulása 8
1.3 Népgazdaságunk szerkezeti arányainak megváltozása. Fejlődésünk eredményei. A további fejlődés iránya 11
2. Népgazdaságunk a nemzetközi összehasonlítás tükrében 14
3. Az élelmiszergazdaság 18
3.1 Az élelmiszergazdaság fogalma, népgazdasági funkciója 18
3.2 A mezőgazdaság 20
3.3 Az élelmiszeripar 23
4. A népgazdaság szervezeti irányítási rendszere 28
4.1 Az irányítási rendszer általános jellemzői 28
4.2 Az irányítási rendszer fejlődésének történeti áttekintése 29
4.3 A szervezeti rendszer korszerűsítésének fő célkitűzései 33
4.4 A népgazdaság ágazati rendszere 39
5. A népgazdasági tervezés komplex jellege 44
5.1 A népgazdasági tervezés fő feladatai 44
5.2 A népgazdasági terv végrehajtásának eszközrendszere 46
5.3 A népgazdasági tervek időhorizont szerinti csoportosítása 46
5.4 Területi tervek 48
6. A vállalat. Helye és szerepe a népgazdaságban 48
6.1 A vállalat lényeges jegyei 49
6.2 Vállalati típusok 50
6.3 A szocialista vállalatok közös vonásai 51
6.4 Az állami vállalatok sajátosságai 52
6.5 A szövetkezeti vállalat sajátosságai 53
7. A vállalati terv 55
7.1 A tervkészítés folyamata 57
7.2 A vállalati terv fejezetei 58
8. Érdek, érdekeltség 62
8.1 Vállalati érdekeltség 65
8.2 Vállalati magatartás az érdekeltségi rendszerben 66
8.3 A vállalati érdekrendszer fejlődésének fő tendenciái 68
8.4 A széles körű tervmutatók rendszerére alapozott érdekeltség 68
9. Az élelmiszeripari vállalatok kapcsolati rendszere 71
9.1 Mit értünk a vállalatok (külső) kapcsolati rendszerén 71
9.2 A vállalati kapcsolati formák jellege 71
9.3 Az államigazgatás és a gazdaságirányítás szerveivel való kapcsolat 72
9.4 Más vállalatokkal, gazdasági szervezetekkel való partnerkapcsolatok 72
9.5 Beszerzési kapcsolatok 74
9.6 Élelmiszeripari vállalatok árukibocsátó (értékesítési) kapcsolatai 80
II. rész
1. A gazdasági számvitel fogalma, ágai Könyvviteli alapismeretek 87
2.1 Az eszközök 88
2.2 A források 88
2.3 Az eszközök és források állományának nyilvántartásba vétele 92
3. Költségtani alapismeretek 93
3.1 A termelési költségek meghatározása, szerkezeti vizsgálata 105
3.2 Önköltségszámitás 109
3.3 Árképzés az élelmiszeriparban 1121
3.4 Dinamikus szemléletű költségvizsgálat 124
4. Az ipari termelés statisztikai vizsgálata 148
4.1 Az ipari termelés fogalma 149
4.2 Az ipari termelés mérésének módjai 150
4.3 Az ipari termelés változásának vizsgálata 156
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem