Élelmiszergazdaságunk jövője és a nemzetközi munkamegosztás

Tartalom

Előszó 13
Első rész
A külgazdaság vonzása a magyar élelmiszer-gazdaság iránt (Márton János) 15
I. A mezőgazdasági ,,túltermelés" hipotézise 21
1. Éhínség és „túltermelés" helyett az egyensúly felé 23
A túltermelés elvi meghatározása 23
Éhínség vagy túltermelés? 25
Valójában fenyeget-e túltermelés? 29
2. Demográfiai robbanás és urbanizáció 32
Világtermelés; termésingadozások 39
„Zöld forradalom" a búza- és a rizstermelésben 44
Az új növényfajták szerepe a fejlődő országok élelmiszer-gazdaságában 48
3é A világ élelmezési helyzete 50
Élelmiszer-szükséglet, táplálékfeleslegek és hiányos táplálkozás 52
Ütemkülönbség az élelmiszerigények és az élelmiszer-termelés növekedése között 60
A regionális eltolódások következményei 66
Termelésszabályozó automatizmus a túltermelés ellen 69
4. Az élelmiszerforrások és az élelmiszer-felhasználás viszonyának ingatag
megítélése 70
Bizonytalan élelmiszermérlegekből hibás általánosítások 71
5. Piacszabályozás 74
6. A világélelmezés javításának fő eszköze: a mezőgazdaság iparosodása 78
Az ipari elemek térhódítása 79
Iparosodási fokozatok 81
Az iparosodás üzemgazdasági és szervezeti indítékai 82
Az iparosodás infrastrukturális feltételei 84
Az iparosodási tényezők összhangja 85
II. Az exportpiacok korlátainak korlátai 88
1. Korlátok a magyar élelmiszerexport előtt 89
A magyar élelmiszerexport közvetlen és közvetett korlátai 90
A külkereskedelmi korlátok korlátai 96
A diszkrimináció hármas kudarca 97
2. Kiviteli stratégia, külpiaci bizonytalanság 99
Mérsékelt ingatagság az élelmiszer-gazdasági piacok jellemzője 102
A bizonytalanságra építhető exportstratégia 102
III. A nemzetközi élelmiszerpiac Magyarországot átszelő vonzásvonalai 111
1. Elhelyezkedésünk a három nagy külgazdasági kör találkozásában 114
A három részre tagolt potenciális vevőkör 115
A fő piacok vonzáserejét módosító tényezők 117
2. Nyugat- és Észak-Európa 117
Piacbővülés és életforma-változás 118
A fogyasztásnövekedés dinamikus területei 120
A térség élelmiszer-fogyasztása és termelési adottságai közötti lazuló kapcsolat 120
3. Kelet-Európa 122
A szocialista piac - látszólag - az eladók piaca 123
A magyar élelmiszerexport potenciális lehetőségei a szocialista országokban 124
A szocialista országokba irányuló magyar élelmiszer-gazdasági export
strukturális jellemzése 126
Versenytársaink a szocialista piacokon 129
4. A magyar élelmiszer-gazdaság és „Mediterránia" 132
A földközi-tengeri térség az élelmiszer-gazdasági exportálók ,,Amerikája" 133
„Mediterránia" élelmezési importjának súlypontja 135
5. A magyar élelmiszer-gazdaság távoli piacai 139
A távoli piacok importja 141
Az Amerikai Egyesült Államok: „mindent tudó" piac 141
Az Egyesült Államok élelmiszer-gazdaságának szerkezete 145
Az Egyesült Államok agrárpolitikai törekvései a gyakorlatban 146
Az agrárpolitika társadalmi kudarcai 148
Az Egyesült Államok integrált mezőgazdasága 148
Az Egyesült Államok élelmiszerpiacán megjelenni is nehéz 150
6. Egyéb távoli piacok 152
Japán a jövő legnagyobb „fejlett típusú'' importálója 155
Kanada kisebb, de igényesebb piac 157
IV. A létező és a lehetséges külgazdasági vonzások minősítése 159
1. Szilárd trendek 160
A technika növekvő szerepe a mezőgazdaságban 161
Tőkenövekedés az élelmiszer-gazdaságban 163
A külföldi fogyasztópiacok hatása a magyar élelmiszer-gazdaságra 165
2. Változékony trendek 167
Húskészítmények exportlehetőségeinek változékony trendje 168
Speciális és kertészeti cikkek szállításának változékonysága 169
3. A magyar élelmiszer-gazdasági külkereskedelem ,,fantáziakeltő" jelenségei 169
Divathatások az élelmiszer-keresletben 170
Divatos italok erős keresletnövekedése 171
A „természetes", tiszta jelleg, illetve előállítási mód fontosságának növekedése 173
A félkész és késztermékek iránti igények differenciálódása 175
4. Időszerűvé vált „exportra termelő célvállalatok" létesítése 175
F. Gondolatok az élelmiszer-gazdaság exportgazdaságosságának megítéléséhez 178
1. Az exportgazdaságosság fogalma és értelmezése 180
A gazdaságossági mutató aggregáltságának veszélyei 183
Ágazatok minősítése 183
2. A külkereskedelem termelési hatása és az exportgazdaságosság számítása 185
A „devizakitermelési költség" mutatója és más mutatószámok... 186
Az exportgazdaságosság számításánál alkalmazott árak 188
Az exportgazdaságosság és a mezőgazdaság súlya 191
Második rész
Az előrejelzések (prognózisok) szerepe a külgazdasági vonzások megítélésében (Szerkesztette: Takács Jánosné) 193
VI. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott előrejelzési módszerek (Cseres Tiborné) 196
1. Trendmeghosszabbítás 196
2. Átfogó modellek 197
3. Részleges (ágazati) modellszámítások 197
VII. Prognózisváltozatok európai tőkésországok élelmiszer-gazdaságára
(Cseres Tiborné) 200
1. Német Szövetségi Köztársaság 200
Az NSZK mezőgazdaságának nemzetgazdasági szintű prognózisa 1980-ig 201
Schmidt és Ruf prognózisa a mezőgazdasági termelés alakulásáról 1975-ig 203
Prognózis - a Közös Piac jegyében - 1975-ig 204
Amerikai prognózis az NSZK mezőgazdaságáról 205
2. Olaszország 207
Amerikai prognózis az olasz mezőgazdaságról 208
Orlando-prognózis 210
3. Anglia 212
Az Oxford-prognózis 212
A cambridge-i előrejelzés 213
4. Franciaország 214
A francia mezőgazdaság nemzeti prognózisa 1985-ig (Vedel-jelent és) 215
Francia-amerikai prognózisok a francia mezőgazdaságról 218
5. Hollandia 222
A prognózis kiindulópontja és feltételrendszere 222
A főbb mezőgazdasági termékek keresletének, kínálatának és külkereskedelmi forgalmának előrejelzése 1975-ig 225
6. A külföldi prognózisok teljesültsége 227
VIII. A magyar élelmiszer-gazdaság prognózisai (Márton János) 236
1. A prognosztikai munkálatok jellege, típusai és az alkalmazott módszerek 237
2- A hazai prognózisok teljesülése 239
3. A prognóziskészítés legújabb tapasztalatai Magyarországon 241
4. A magyar élelmiszer-gazdaság előzetes prognózisa 1985-re 243
IX. Népgazdasági szintű prognosztika és tervegyeztetés a KGST-országokban (Márton János-Takács Jánosné) 247
1. A közös metodika főbb elvei és kiindulópontjai 248
A távlati tervezés és prognóziskészítés általános kérdéseire vonatkozó elvek 249
A tervezési munka szakaszai 250
A hosszú távú tervek országok közötti egyeztetése 250
A hosszú távú tervek és prognózisok egységes mutatószám-rendszere 251
2. A távlati prognózisok főbb megállapításai, következtetései országonként és KGST-szinten 1985-ig 252
A termelésre vonatkozó előrejelzések 253
Fogyasztási prognózisok 257
A külkereskedelmi forgalom várható alakulása 258
X. A magyar élelmiszer-gazdaság reális prognosztikai sávjai a külföldi prognózisok alapján (Takács Jánosné) 262
Harmadik rész
A magyar élelmiszer-gazdaság és a szocialista nemzetközi integráció fejlődése (Szerkesztette: Takács Jánosné) 271
XI. A KGST-országok közötti élelmiszer-gazdasági munkamegosztás főbb
területei és eddigi eredményei (Márton János-Takács Jánosné) 274
XII. Gondolatok a KGST-országok élelmiszer-gazdasági munkamegosztásának továbbfejlesztéséhez (Márton János-Takács Jánosné) 285
1. Az ágazatgondozás rendszere - mint a KGST-integráció továbbfejlesztésének lehetséges eszköze 288
2. Az ágazatgondozás lehetőségei Magyarországon a kukorica-hús integrációban 289
Negyedik rész
A magyar élelmiszer-gazdaság külpiacainak feltárása és szervezése (Újhelyi
Tamás) 295
XIII. Piacfeltárás - piacszervezés 299
1. A piacszervezés társadalmi értéke a szocialista gazdaságban 302
Szocialista marketing - tőkés marketing 304
Tervgazdaság és piacszervezés 306
A fogyasztó igénye és annak kielégítése a tervgazdaságban 308
Termelésirányítás és külpiaci hatások 310
A külgazdasági piacszervezés hatékonysága a szocialista gazdaságban 311
2. A piacbővítésre orientált piacfejlesztés jellemzői 312
A piackutatás és piacszervezés viszonya 316
Piacbővítés tradicionális piacokon 319
Piacbővítés új piacok feltárásával 322
3. Piacfejlesztési eszközök az élelmiszer-gazdaság számára 324
Piacfejlesztés a kereskedelem érdekeltsége útján 330
Piacfejlesztés az élelmiszeripar nyersanyag-szállítójaként 333
Piacfejlesztés a fogyasztó érdeklődésének felkeltése útján 334
Reklám és márka 335
4. Alkalmazkodó és alakító piacfejlesztés 338
Piacfejlesztés alárendelt piaci részesedés esetén 338
Piacfejlesztési koncepció jelentős piaci részesedés esetén 340
5. A piacközelítés zsákutcái 343
A biztonságos távlati piac" - vágyálom 344
Statisztikai „biztonság" és piacfejlesztési perspektíva 345
A fogyasztás prognosztizálhatósága 348
6. Termékcentrikus és árcentrikus piaci versenypályák feltárása 349
Termékcentrikus piacközelítés 350
Árcentrikus piacközelítés 352
Potenciális partnereink termék-, illetve árcentrikus piacközelítésnél 353
XIV. Piackutatási rendszerek 355
1. Trendértékelő (ökoszkópiai) rendszerek 360
Felderítő piackutatás 361
A trendértékelő felderítő piackutatás a külgazdaság területén 364
2. Trendkereső (demoszkópiai) rendszerek 367
A trendeket vagy trendtöredékeket kereső piackutatás 368
Trendkereső rendszerek külpiaci alkalmazása 370
3. Kombinatív piackutatási rendszerek 371
Kísérleti piackutatás mint a jövő útja 372
Kísérleti piackutatás és a külkereskedelem 375
4. Eseti piacfelderítés 378
„Eseti kérdések" és a piackutatás 378
5. Érdekeltségi viszonyok a piackutatásban 380
A piackutatási szolgáltatás tartalma 381
A mezőgazdasági vállalati egységek „kötelező piackutatási minimuma" 385
Nagyobb vállalati egységek (élelmiszeripari és -kereskedelmi vállalatok) piackutatási feladatai 389
Külkereskedő vállalatok piackutatásának feladatai és megszervezése 391
Szakosított piackutató intézmények külpiaci tevékenysége 394
XV. A mezőgazdasági és élelmiszeripari piackutatás sajátosságai 404
1. Az élő anyag törvényei uralkodnak a termékeken 405
A termelési folyamat biológiai determináltsága 405
A termékek romlékonysága 407
A merevség továbbgyűrűzése 408
Az egész világ versenyez a piacért 410
Az élelmiszerek mint az emberiség legalapvetőbb szükségletének fedezői 411
Változatlan biológiai alap és a tudományos-műszaki felismerések erős befolyása 411
A minőség változékony 412
Ingatag termelés - viszonylag merev fogyasztás 412
2i Az élelmiszer-fogyasztó több vertikumszakasztól vásárolhat 413
Étrendi alternatívák és indítékaik 414
A háztartási alternatívák és indítékaik 416
Az életmód átalakulásának hatása 418
Az élelmiszer-vásárlás átalakulása 419
Az élelmezési változások hatása a különböző vertikumoktól való vásárlásra 420
A modern vásárlás indítékai 421
3. Az élelmiszer-fogyasztás, illetve -vásárlás tömegessége 422
Naponkénti élelmiszer-fogyasztás és gyakori élelmiszer-vásárlás 423
Tömeg jelenségek egymásra hatása 424
A kétféle tömegesség: csoportigények és társadalmi-gazdasági törvényszerűségek 425
Állandó és véletlenszerű vásárlók 426
Nem tömeges élelmiszer-gazdasági piacok 427
4. Az igények erős idényszerűségének okai 427
A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés idényszerűségének típusai 428
Az élelmiszer-fogyasztás idényszerű ingadozásának típusai 430
Egyenletesebb idényfogyasztás következtében emelkedő fogyasztás 431
5. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek jellegzetességei és piackutatásuk meghatározottsága 432
A távlati piackutatási feladat 433
A rövid lejáratú piackutatási feladat 434
XVI- Hiedelmek és igazságok a magyar termékekről; élelmiszereink és
mezőgazdasági termékeink piackutatása és piacszervezése 435
1. Hagyományos magyar cikkek? 436
A híres magyar élelmiszerek és italok 436
A magyar termékek hírességének ismérvei 439
A híresség stabilitása 440
2. A nemzeti „márkák" értéke és értéktelensége 441
Mit jelentenek a márkacikkek a vásárlónak? 441
Két értékesítési stratégia: márka- vagy árverseny 443
3. Adottságaink termékbe foglalásának tényleges és vélt külpiaci igénye 444
Adottságaink termékbe foglalása 445
Külpiacon realizálható magyar adottságok 447
Kétféle piacfejlesztési stratégia a magyar termékek számára 448
Irodalomjegyzék 451

Témakörök