Élelmiszer-biztonság az EU-szabályozás függvényében

Tartalom

Előszó (Kovács Ferenc) 9
I. Az élelmiszer-biztonság szerepe a népegészségügyi programban (Nagy Attila, Rodler Imre, Zajkás Gábor) 11
1. Az egészséges táplálkozás kívánalmai 13
1.1. Az egészséges táplálkozás ismereteinek oktatása, elterjesztése 20
1.2. Az egészséges táplálkozás megvalósítását megkönnyítő élelmiszerek bőséges kínálatának megteremtése 24
1.3. Megfelelő vasárlóerő a lakosság minden rétegében 25
2. Ételfertőzések, ételmérgezések 25
2.1. Biológiai (mikrobiológiai) tényezők 26
2.2. Baktériumok okozta ételfertőzések és mérgezések 29
2.3. Vírusok okozta ételfertőzések 33
2.4. Paraziták 35
2.5. Prion okozta betegség (v. CJB) 40
3. Kémiai (toxikológiai) tényezők 41
3.1. Természetes eredetű toxikus anyagok 41
3.2. Környezeti eredetű szennyező anyagok 45
3.3. Peszticidek 47
3.4. Állatgyógyszerek 48
3.5. Technológiai eredetű szennyező anyagok 49
3.6. Biológiai szennyeződések toxikus termékei 49
3.7. Szándékosan hozzáadott anyagok 57
4. Ionizáló (radioaktív) sugárzást kibocsátó tényezők 59
5. Következtetések, javaslatok 59
ii. a táplálék-lánc jelentősége az élelmiszer-biztonságban (Biró Géza) 65
1. Takarmányozás élelmiszer-biztonsági kérdései 65
2. Növényegészségügy az élelmiszer-biztonságért 67
3. Állattenyésztés-állategészségügy 68
4. Élelmiszeripar, élelmiszerek 70
5. Élelmiszer-biztonság az élelmiszer-kereskedelemben, vendéglátásban, közétkeztetésben 73
6. Magánháztartás élelmiszer-biztonsági veszélyei 74
III. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT MUNKÁJÁNAK HATÁSA AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGRA (Molnár Zoltán, Szigeti Sándor) 77
1. Az állatgyógyászatban előforduló fertőző betegségektől való mentesítések lehetőségei és az élelmiszer-biztonság összefüggései 77
2. A fontosabb zoonózisok helyezte, lényeges teendők a megelőzés és a mentesítések területén 78
2.1. Gümőkór 78
2.2. Brucellózis 80
2.3. Leptospirózis 81
2.4. Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 82
2.5. Escherichia coli 84
2.6. Camphylobacterek okozta betegségek 87
2.7. Salmonellosis 90
2.8. Liszteriózis 93
2.9. Staphylococcosis 94
3. Az állatállományok rendszeres ellenőrzése és ennek kihatása az élelmiszer-biztonságra 96
4. Az állatok jelölése, mint az élelmiszer-biztonság eleme 98
IV. INTEGRÁLT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI RENDSZEREK A SERTÉSHÚSTERMELÉSBEN. A TERMELŐHELY SZEREPE (Rafai Pál) 101
1. Az integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek jellemzői 102
2. Néhány fontosabb minőség-biztosítási rendszer működésének rövid összefoglalása 105
2.1. Hollandia 105
2.2. Finnország 108
2.3. Élelmiszer-biztonság az Európai Unió (EU) más tagországaiban 111
2.4. Minnesota Certified Pork 112
3. Termelőhelyi élelmiszer-biztonság a hazai sertéshústermelésben 1 14
3.1. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet minőségbiztosítási rendszere 115
4. Várható fejlemények és javaslatok 120
V. A SALMONELLA FERTŐZÖTTSÉG KOMPLEX MEGELŐZÉSI-, GYÉRÍTÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA (Herpay Laura, Biró Géza) 125
1. Salmonella szerotípusok előfordulásának sajátságai 125
2. Az Európai Unió szabályozása, irányelvei 129
3. A Salmonellák elleni védekezés és a fertőzöttség gyérítésének helyzete Magyarországon 134
4. A megelőzési rendszer kialakítása 138
4.1. Felelősség, támogatás, érdekeltség 139
4.2. Állományok vizsgálata 139
4.3. Állomány állategészségügyi mentesítése 140
4.4. Fertőzésmentes környezet biztosítása 140
4.5. Vágóhídi ellenőrző vizsgálatok 140
4.6. Humán orvosi kapcsolatok 141
VI. A HUMÁN SALMONELLOSISOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI (Szabó Mária) 143
1. Humán salmonellosis megbetegedések alakulása a világ országaiban 143
2. A humán salmonellosisok jellemzése 144
3. A humán salmonellosisok szerepe és aránya a fertőző betegségek statisztikájában 145
4. A Salmonella baktériumok szerepe és jelentésege az élelmiszer fertőzések alakulásában 147
5. A salmonellosisok anyagi vonatkozásai 151
6. A Salmonellák által okozott élelmiszerfertőzések megszaporodásának okai és a megelőzés 152
7. A héjas tojások fertőződése Salmonellával 155
8. A humán salmonellosisok megelőzése 156
8.1. Salmonella mentes állatállomány tenyésztése 157
8.2. Salmonella mentes nyersanyag előállítása 157
8.3. Salmonellosisok megelőzése az élelmiszeripar, vendéglátás, közétkeztetés, kereskedelem folyamatában 158
8.4. Az „emberi tényező" szerepe 160
8.5. Salmonellosisok megelőzése a magánháztartásokban 161
9. Társadalmi szintű összefogás a humán salmonellosisok megelőzésére 163
10. Következtetés 165
VII. MIKROBIOLÓGIAI ÉS GYORS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ÉLELMISZER FELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK BIZTONSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA (Szita Géza) 169
1. A HACCP rendszer mikrobiológiai háttere 170
2. Veszélyelemzés, kockázat-becslés 171
3. A vágási technológiákhoz kapcsolódó mikrobiológiai vizsgálatok 177
4. Gyors mikrobiológiai vizsgáló módszerek HACCP-ben való alkalmazása 179
4.1. Sejtalkotók szelektív elemzése 181
4.2. DNS vizsgálaton alapuló gyors módszerek 182
4.3. Immunológiai eljárások 184
4.4. Anyagcsere-aktiválás mérésen alapuló módszerek 186
4.5. Mikroorganizmusok biokémiai identifikálásának automatizálása 189
VIII. AZ ÉLELMISZER KÉMIAI SZENNYEZETTSÉGÉRE, MARADÉKANYAG (RESIDUUM) VIZSGÁLATÁRA SZÜKSÉGES ORSZÁGOS RENDSZER KIALAKÍTÁSA (Sas Barnabás) 191
1. Vonatkozó jogszabályok 191
2. A mintavétel rendszere 194
2.1. A mintavételi eljárások általános szabályai 194
3. Az egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring mintavétele és vizsgálati rendje szabályozásának a javaslata 197
3.1. A monitoring vizsgálat tervezésének a szabályai 198
3.2. A hatósági reziduum-ellenőrzés szempontjai 199
3.3. Hatósági eljárás tiltott szerrel történő kezelés felderítésével kapcsolatosan 201
4. A maradékanyagok kimutatását szolgáló laboratóriumi vizsgálatok szervezése 201
4.1. A nemzeti reziduum monitoring vizsgálati referencia laboratóriumra vonatkozó követelmények 202
5. A gyakorlati hatósági mintavétel és mintaküldés szabályai 203
5.1. Állatállományban végrehajtandó célzott mintavétel követelményei 205
6. A reziduum-monitoring ellenőrzés intézményi rendszere 210
IX. A MAGYAR ÉLELMISZER-ELLENŐRZŐ HATÓSÁGI INTÉZMÉNYEK EU KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE (Biró Géza) 213
1. Az Európai Unió Fehér Könyve és az Európai Élelmiszer Hivatal 213
2. A hazai élelmiszer-biztonsági helyzet 216
3. Magyarország élelmiszer-biztonsági stratégiája 220
4. Az élelmiszer ellenőrző hatósági szervek tevékenysége 223
5. Az élelmiszer ellenőrző hatósági szervek működésének problémái, az együttműködés alapelvei 227
6. Az élelmiszer ellenőrző hatósági szervek együttműködésének kialakítása 232
X. ÖSSZEFOGLALÁS (Biró Géza) 237-242

Témakörök