1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Élelmiszer áruismeret

Egyetemi tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 526 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 147 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 4512.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyetemi áruismereti könyv írása úttörő kezdeményezés hazánkban. Mind ez ideig nincs kellőképpen tisztázva az áruismeretnek mint tudománynak tárgya és feladata. Éppen ezért igyekeztünk a szovjet... Tovább

Előszó

Egyetemi áruismereti könyv írása úttörő kezdeményezés hazánkban. Mind ez ideig nincs kellőképpen tisztázva az áruismeretnek mint tudománynak tárgya és feladata. Éppen ezért igyekeztünk a szovjet áruismereti könyvek jellege alapján hallgatóságunk alapképzettségének figyelembevételével olyan tankönyvet szerkeszteni, melynek színvonala megfelel az egyetemi tankönyv követelményeinek és összhangban áll az alaptárgyak tananyagával.
A könyv összeállításakor Zsdanov elvtársnak a szovjet filozófiai tankönyvekre vonatkozó utasításai vezettek. Ezek szerint: a tankönyvben az áruismeret tárgyát igyekeztünk pontosan meghatározni, arra törekedtünk, hogy a könyv tudományos, azaz a dialektikus és történelmi materializmus eredményeinek alapján felépülő legyen, a tárgyalás álljon közvetlen kapcsolatban az áruismeret jelenlegi helyzetével, feladataival, vázolja múltját és fejlődési lehetőségeit, az anyagban levő adatok időtállóak legyenek, s a nyelvezet lehetőleg világos, szabatos legyen.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen feladatok megoldása mindenben és mindenütt nem sikerült teljesen. Az élelmiszer áruismeret lényegéből adódóan a tárgyalt anyag több, mint amennyit a jelenlegi óraszámon belül elő lehet adni, azonban szükségesnek tartottuk, hogy az egyetemi hallgatók kezébe olyan könyvet adjunk, amelyben ezen túlmenően az egyes árucikkekkel kapcsolatos s egyébként csak meglehetős nagy munkával összegyűjthető legfontosabb jellemző adatok egy helyen megtalálhatók. A tárgy előadójának, a tanszék pedagógiai tevékenységének feladata az, hogy az adott helyzetben legszükségesebbnek tartott részeket az előadás során megjelölje. E munka megkönnyítése érdekében a könyv egyes fejezeteit eltérő szedéssel készítettük. Vissza

Tartalom

AZ ÉLELMISZER ÁRUISMERETTEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
Az élelmiszer áruismeret tárgyköre, feladatai5
Élelmiszerkémiai alapfogalmak7
Az élelmiszerkémia területe7
Az élelmiszerek mint élő anyagok8
Élelmiszerek anorganikus (szervetlen) alkotórészei9
A víz9
Vízben oldott és vízben nem oldódó anorganikus alkotórészek szerepe az élő szervezetben11
Szervetlen anyagok előfordulása, felhasználási módjuk14
Fehérjék és más nitrogéntartalmú anyagok16
A fehérjék jelentősége16
Az aminosavak szerkezete és tulajdonságai17
A fehérjemolekulák szerkezete és tulajdonságai19
A fehérjék csoportosítása, egyes fehérjecsoportok legfőbb jellemzői, előfordulásuk24
Nem fehérje jellegű nitrogéntartalmú anyagok26
Lipidek (zsiradékok és lipoidok)27
A lipidek meghatározása, csoportosításuk27
Egyszerű lipidek, alkotórészeik27
Összetett lipidek, alkotórészeik kémiai sajátságai31
Lipidszármazékok33
Cukrok, poliszaharidok s más hasonló jellegű vegyületek34
A szénhidrátokról általában, a szénhidrátok csoportosítása34
Cukrok (monoszaharidok, oligoszaharidok)34
Poliszaharidok (és hasonló jellegű vegyületek)44
Glükozidok48
A lignin50
Cserzőanyagok50
Élelmiszerszínező anyagok51
Élelmiszerek színes anyagai52
Élelmiszerek természetes és szintetikus ("mesterséges") színezékei és pigmentjei54
Élelmiszerek ízesítő, illatosító, zamatosító anyagai54
Az íz, illat, zamat érzetéről általában54
Néhány fontosabb, élelmiszerekben előforduló vagy élelmiszerekhez hozzáadott, édes, savanyú, sós, keserű és csípős ízt előidéző anyag55
Illat- és zamatanyagok58
Enzimek62
Vitaminok64
Hormonok67
Az élelmiszerek legfontosabb fizikai-kémiai, illetve kolloidikai sajátságai67
A fizikai kémia és kolloidika tárgyköre67
Sűrűség (fajsúly), térfogatsúly68
Optikai sajátságok69
Viszkozitás, plaszticitás69
Felületi feszültség70
A diffúzió70
Ozmózis70
Hidrogénion-koncentráció (pH)71
Kolloid rendszerek csoportosítása71
Fajlagos felület (diszperzitásfok)72
Példák difform rendszerek élelmiszerkémiai, élelmiszeripari szerepére72
Diszperz rendszerek halmazállapot szerinti beosztása74
Diszperz rendszerek legjellemzőbb tulajdonságai74
Emulziók, szuszpenziók, habok77
Élelmiszeranalitika79
Az élelmiszeranalitika feladata, jelentősége, módszerei79
Mintavétel, mintaelőkészítés az elemzéshez80
Fajsúlymeghatározás81
Szárazanyag-tartalom (víztartalom) meghatározása82
Hamutartalom meghatározása82
Fehérjetartalom meghatározása82
Zsírok (lipidek) meghatározása83
Extrakttartalom-meghatározás83
Alkoholok meghatározása83
Cukrok, poliszaharidok meghatározása84
Illó olajok meghatározása85
Táplálkozástan85
Táplálék, táplálkozás85
Az emésztőcsatorna (tápcsatorna)86
A táplálék változása az emésztőcsatorna különböző szakaszaiban86
Felszívódás89
Telítési (jóllakottsági) érték89
Anyagcsere, energiaforgalom90
Oxidációs-redukciós folyamatok, atomcsoportok molekulák közti átviteli reakciói91
Fehérje-anyagcsere92
Lipidek anyagcseréje94
Cukrok, poliszaharidok anyagcseréje95
Fehérjék, zsírok és szénhidrátok anyagcseréje közötti összefüggések95
Az emberi szervezet vízforgalma95
Szervetlen anyagok anyagcseréje96
Vitaminok jelentősége a táplálkozásban97
A vitaminok hatásmechanizmusa97
Az A-vitamin élettani hatása, előfordulása98
A D-vitamin99
E- és K-vitamin100
A B-vitamincsoport100
A C-vitamin102
Egyéb vitaminhatású anyagok102
Élelmiszermérgezések102
Élelmiszermérgezések (ételmérgezések) csoportosítása a mérgező anyagok jellege szerint102
Mérgező vegyületek103
Mérgező növények, állati eredetű mérgek103
Toxinok által előidézett mérgezések103
Élelmiszeripari technológia104
Az élelmiszeripari technológia fogalma, kapcsolata az élelmiszerkémiával104
Az élelmiszeripari műveletek elvégzésének módjai105
Aprítás105
Sajtolás105
Keverés106
Anyagelkülönítés mechanikai módszerekkel106
Anyagelkülönítés hőmérséklet-változtatás útján107
Anyagmozgatás, szállítás108
Kémiai és mikrobiológiai jellegű műveletek108
Élelmiszeripari mikrobiológiai alapfogalmak109
A mikrobiológia tárgyköre109
A mikroorganizmusok tulajdonságainak rövid összefoglalása109
A mikrobasejt szerkezete, kémiai összetétele109
A mikroorganizmusok életfeltételei110
Fizikai jellegű környezeti tényezők110
Kémiai jellegű környezeti tényezők112
A mikroorganizmusok életjelenségei113
A növényi mikroorganizmusok legfontosabb csoportjai114
Az állatvilág egysejtű szervezetei116
Növénytani és állattani alapfogalmak117
A növények és állatok közötti leglényegesebb különbségek, az élők világának kapcsolatai117
A növények külső, alaki sajátságai118
A növények belső szerkezeti elemei, különböző sejttípusok122
A növény életműködése, fontosabb változások123
A magasabbrendű növényi szervezet anyagcseréje123
A növényi szervezetben bekövetkező, egyéb, szükségszerű változások126
A növény szervezetében esetleg bekövetkező változások127
A növények rendszerezése128
Az állati sejt és szövetek legjellemzőbb sajátságai129
Az állati szervezet életjelenségei130
Az állati szervezet anyagcseréje130
Az izomműködés130
Az állati szervezetben lejátszódó egyéb változások130
Az állatvilág tagjainak csoportosítása131
Az élelmiszerek minősége131
Az áru minőségének fogalma131
Az élelmiszerek minőségét meghatározó legfontosabb tényezők131
Az élelmiszerek jó minőségét célzó törvények, rendelkezések132
Az élelmiszerek minősítésének gyakorlati végrehajtása, általános megjegyzések135
Élelmiszerek változása, romlása137
Az élelmiszerek romlását előidéző tényezők137
Fizikai változások137
Kémiai változások139
Mikrobiológiai romlás141
Élelmiszerek állati kártevők okozta elváltozásai142
Az élelmiszerromlás gazdasági jelentősége142
Élelmiszerek tartósítása143
A tartósítás célja, tartós készítmények fajai143
A tartósítás módszerei143
Fizikai tartósító módszerek144
A fizikai tartósító módszerek alapelvei144
Tartósítás szűréssel144
A víztartalom csökkentésével tartósító módszerek144
Tartósítás hűtéssel (hőelvonással)145
Hőkezeléses tartósítás148
Egyéb fizikai tartósítási módszerek149
Kémiai tartósító módszerek150
Sózás, pácolás150
Cukrozás150
Füstölés150
Tartósítás zsírokkal, olajokkal151
Tartósítószerek használata151
Biológiai tartósítási módszer152
Élelmiszerek csomagolása152
A csomagolás jelentősége152
Csomagolóeszközök, csomagolóanyagok152
Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszköz és -anyag kiválasztásának szempontjai153
Néhány fontosabb csomagolóanyag, illetve abból készült csomagolóeszköz sajátságainak rövid ismertetése153
A fa mint csomagolóanyag, fából készült csomagolóeszközök153
Fát helyettesítő csomagolóanyagok, csomagolóeszközök155
Fém csomagolóeszközök, élelmiszerek csomagolására használható fém csomagolóanyagok155
Üveg csomagolóeszközök156
Papír csomagolóeszközök156
Műanyag csomagolóeszközök157
Textil csomagolóeszközök157
Élelmiszerek szállítása158
Az élelmiszerszállítás feladatai, általános irányelvei158
Árufuvarozási szabályzatok158
A szállítás alatt romlást előidéző tényezők, hatásuk kiküszöbölése159
Az élelmiszerek szállítására szolgáló különleges eszközök159
Nem szállítótartályokba csomagolt élelmiszerek legcélszerűbb berakási módja160
Élelmiszerek tárolásának kérdései162
Élelmiszertárolási módok162
A raktárak méretei, felszerelése162
Romlásos jelenségek raktározás alatt, kártevők elleni védekezés163
Raktárak lezárása, tűzvédelme163
Az élelmiszeripar és élelmiszerkereskedelem higiénéje164
Az élelmiszerhigiéne fogalma, jelentősége164
Élelmiszerüzem, élelmiszerraktár, élelmiszerüzlet környezetével kapcsolatos higiéne kérdései164
A nyersanyag, a gyártás és a kész élelmiszer higiénéje165
A munkahely (üzemrész, raktártér, vásárcsarnok, üzlet stb.) higiénéje165
Élelmiszerrel dolgozók személyi higiénéje166
ÉLELMISZEREK RÉSZLETES ÁRUISMERETE
Tej és tejtermékek168
Különböző tejféleségek összetétele, felhasználási lehetőségük168
A tejgazdálkodás története, fejlődése, statisztikája169
A tej minőségével kapcsolatos kérdések172
A tejellátó üzemek útján forgalomba kerülő fogyasztási tej különböző fajtái173
A nyers tej173
A nyers tej minősítésére vonatkozó utasítások, vizsgálati módszerek175
A hamisított vagy hibás nyers tej176
A nyers tej hibáinak elkerülése, a fejésre, tejkezelésre, gyűjtésre, szállításra vonatkozó utasítások177
Tejkezelés a tejellátó üzemben178
Kannatej179
Palacktej180
Minőségi tej csecsemők részére181
Más, nálunk jelenleg még forgalomban nem levő fogyasztási tejféleségek és csomagolási módok181
Savanyú tejkészítmények182
Aludttej182
Yoghurt182
Kefír183
Savanyú tejkészítmények fontosabb vizsgálati módszerei184
Tejszínkészítmények184
A tejszín keletkezése, előállítása184
A tejszín általános jellemzői, felhasználása185
A tejszínkészítmények vizsgálata186
Habtejszín186
Kávétejszín186
Tejföl187
Plasztikus tejszín187
Soványtejjel, esetleg teljes tejjel készült kávés, kakaós, csokoládés italok188
A soványtej188
Tejes kakaó csokoládé otal188
A kávés tej189
Étkezési túró, túrókészítmények190
A túrókészítési eljárás rövid ismertetése190
Étkezési tehéntúró190
A juhtúró191
Körített túró191
Nálunk nem gyártott, ízesített túrókészítmények191
A vaj192
A vajgyártás menetének rövid ismertetése192
A vaj minősítése, a vaj hibái192
A vaj minőségi követelményei, a vajkezeléssel, -tárolással kapcsolatos követelmények193
Vajzsír194
A sajtok194
A sajtgyártási eljárások általános jellemzése194
A sajt minőségével kapcsolatos kérdések196
A sajtok csomagolásával, szállításával, forgalombahozatalával kapcsolatos kérdések199
Néhány sajtféleség tulajdonságainak rövid ismertetése199
Tejkonzervek202
Tartós tejkészítmények, gyártásuk jelentősége202
A sterilizált tje202
Besűrített (kondenzált, evaporált) tej202
Cukrozott sűrített (kondenzált, evaporált) tej203
A blokktej203
A tejpor203
A tojás204
A tojás táplálkozástani szerepe, a tojástermelés gazdasági jelentősége204
A tojás minőségét meghatározó tényezők, vizsgálatuk207
A tojásraktározás, -feldolgozás, -szállítás kérdései210
A tojás és tojáskészítmények minőségi előírásai212
A héjában forgalomba kerülő tojás minőségi követelményei212
Létojás213
A tojáspor213
Szabványtól eltérő minőségű tojások213
Hús és húskészítmények (meleg vérű állatok húsa, ebből előállított termékek)214
A "hús" fogalma, összetétele, jelentősége a táplálkozásban214
A húst adó meleg vérű állatk, a feldolgozás módszerei216
A vágóállat-kereskedelem, a húsfeldolgozás és -kereskedelem fejlődése, néhány a húsfogyasztásra és a hús világkereskedelmére vonatkozó adat218
Vágóállatok elsődleges feldolgozása223
A vágóállatok szállítása, vágás előtti kezelése223
Vágás, fejtés, kopasztás, bontás, hasítás (darabolás)224
Hűtés, fagyasztás225
Az elsődleges feldolgozással nyert egyes áruféleségek jellemzői226
A tőkehús226
Vágott baromfi230
A vadfélék231
A hús ipari feldolgozásának módszerei232
Pácolt (főzött) füstölt húskészítmények233
Sonka prágai módra233
Magyar sonka (füstölt, nyers vagy főtt)234
Gépsonka235
Kötözött sonka236
Göngyölt sertéshús236
A bacon (békn)236
Pácolt és füstölt marhahúskészítmények236
Sertésszalonna236
Füstölt libahúskészítmények239
Töltelékes (burokba töltött) áruk240
Hurkafélék240
Májas készítmények241
Vörösáruk (virsli, szafaládé, krinolin, párizsi, nyáriszalámi, főzőkolbász)242
Tartós kolbászfélék244
Sajtok, kocsonyák248
Töltelékes áruk baromfihúsból249
Tartósított húskészítmények fémdobozban és üvegben249
A húskonzervekre vonatkozó néhány általános megjegyzés249
Marhahúskonzervek (dobozban)253
Sertéshúskonzervek (dobozban)255
Dobozolt baromfihús-készítmények255
Vadhúskonzervek256
Töltelékes áruknak megfelelő összetételű konzervek, pástétomok256
Vegyes, húst is tartalmazó konzervek257
Készételek (üvegben)257
Halak, halkészítmények258
A különböző halak húsának kémiai összetétele, a halászat jelentősége élelmezési és gazdasági szempontból258
Néhány élelmezésipari szempontból fontos halféleség rövid ismertetése262
A hal felhasználásának, forgalombahozatalának módjai271
A friss (huzamosabb tartósításra fel nem dolgozott, élő vagy jegelt) hal minőségével kapcsolatos kérdések273
Az élő hal minősége, forgalma273
A nem élő halak minősége, forgalma276
Halkészítmények279
Sózott halkészítmények279
Szárított hal280
Füstölt halkészítmények280
Pácolt, ecetes halkészítmények280
Olajos hal, dobozban281
Kaviár281
Étkezési zsiradékok282
Az étkezési zsiradékok jelentősége, csoportosítása282
A hazai viszonylatban jelentősebb étkezési zsiradékféleségek gyártástechnológiájának rövid ismertetése284
A zsiradékféleségek minőségével kapcsolatos kérdések285
Állati eredetű étkezési zsiradékok288
A sertészsír288
A marhafaggyú289
A libazsír és kacsazsír290
Halakból előállított zsiradékok290
Kevert zsírok, ételzsírok290
Növényi eredetű étkezési zsiradékok290
A napraforgóolaj290
A tökmagolaj291
A szójaolaj291
A finomított étkezési gyapotmagolaj291
A kókuszzsír291
Keményített napraforgóolaj291
A növényi ételzsír291
A margarin292
Gabonafélék, belőlük készített malom-, sütő- és tésztaipari termékek292
A gabonafélék jelentősége, felhasználási módjuk292
A gabonatermelés és gabonakereskedelem fejlődésével, a gabonafogyasztással kapcsolatos kérdések295
A búza tulajdonságai, minőségét meghatározó tényezők303
Búzafajták303
A búzaszem szerkezete, a szem belsejében előforduló anyagok tulajdonságai307
A búza szennyezései310
A búza betegségei312
A begyűjtés, tárolás, szállítás alatt esetleg bekövetkező káros változások, a búza kártevői312
A búza minősítésekor végzett egyszerűbb vizsgálatok (hektolitersúly, ezerszemsúly, térfogat, fajsúly meghatározása315
Az élelmezési célra használt rozs minőségi követelményei320
A rozs mintavétele321
Az árpa minőségével kapcsolatos kérdések321
A zab323
A kukorica323
A rizs324
Egyéb, hazánkban csekély jelentőségű gabonafélék327
A gabonafélék malomipari feldolgozása327
Lisztek és darák334
A lisztek minősítése, vizsgálati módszerek, mintavétel334
A liszt raktározással, szállítással kapcsolatos kérdések340
Sütő- és tésztaipari, édesipari és háztartási célokra használható búzaliszt és az asztali dara341
Rozslisztek344
Egyéb lisztek, darák344
Hántolt gabonafélék345
A hántolt gabonafélék minőségét meghatározó tényezők345
A hántolt rizs345
Hántolt árpaféleségek346
Egyéb hántolt gabonaféleségek346
A gabonafélék különleges kezelésével nyert termékek347
Sütőipari termékek347
A sütőipar területe, technológiájának rövid ismertetése347
A kenyér minőségét meghatározó tényezők, a kenyér mintavétele, vizsgálata, kezelésével kapcsolatos kérdések, a kenyérfélék (fehérsütemények) minősége350
A fehér kenyér minőségi követelményei354
Félbarna kenyér355
Fehér formakenyér355
Finom rozskenyér355
Búzacipó356
Vizeszsemlye356
Tejeskifli356
Vajaskifli357
Császárzsemlye357
Egyéb sütőipari áruk357
Gabonafélék tésztaipari feldolgozása358
Tésztaipari technológia358
A száraztésztafélék minőségét meghatározó tényezők359
A makaróni vagy csőtészta360
A spárgatészta361
Metélttészta361
A cérnatészta361
Kockatészta361
A kagylótészta362
A figurás tésztafélék362
A tarhonya362
A keményítő363
A keményítőgyártás technológiája363
A keményítők minőségével kapcsolatos kérdések, a keményítők vizsgálata, mintavétele, raktározása364
A búzakeményítő365
A kukoricakeményítő365
A burgonyakeményítő365
A tápsikér365
Konyhakerti növények, gyümölcsök366
A cím értelmezése366
A konyhakerti növények és gyümölcsök összetétele367
A konyhakerti növények és gyümölcsök termelésének jelentősége369
A konyhakerti növények és gyümölcsök forgalombahozatalának, feldolgozásának módjai371
A burgonya371
A burgonya növénytani ismertetése371
A burgonyagumó szerkezete és összetétele372
A burgonyafajták373
A burgonya betegségei, kártevői373
A burgonyakezelés, -szállítás, -tárolás kérdései375
A burgonya minősége, mintavétele, vizsgálata376
A burgonya élelmiszeripari feldolgozása útján378
A burgonya rokonai: a paradicsom, a paprika és a tojásgyümölcs378
A paradicsom378
A paprika383
A tojásgyümölcs (padlizsán)386
A hüvelyesek386
A hüvelyesek jelentőségéről általában386
A hüvelyesek fajtái387
A hüvelyesek minőségét befolyásoló tényezők389
A hüvelyesek és a hüvelyesekből gyártott élelmiszerek minőségi követelményei390
A káposzta és rokonai391
A csoportba tartozó élelmiszeripari növények394
A káposzta (fehérfejeskáposzta, Brassica oleracea var. capitata alba)395
A vöröskáposzta (Brassica oleracea varietas cap. rubra)396
A kelkáposzta397
A virágos kel vagy karfiol és a bimbós kel397
A karalábé397
A tarlórépa és a karórépa398
A retek398
A mustár398
A torma399
A tökfélék399
A tökfélék családjába tartozó, élelmiszerként használatos növények399
A tök399
Az uborka399
A hagymafélék400
A hagymafélékről általában400
A különböző hagymaminőségek401
Egyéb konyhakerti növények403
A csoportba tartozó konyhakerti növények felsorolása403
A sárgarépa403
A petrezselyem403
A zeller404
A cékla404
A saláta404
A spenót404
A sóska405
A spárga405
A rebarbara406
Az ehető gombák406
Az élelmiszerként használható gombák általános tulajdonságai406
Néhány ehető gombafaj rövid ismertetése, a gomba minősítése, felhasználása407
Gyümölcsök, gyümölcskészítmények409
A gyümölcsök áruismereti csoportosítása, gyümölcsök kezelésével kapcsolatos általános jellegű kérdések409
Bogyós gyümölcsök411
Csonthéjas gyümölcsök414
Héjas gyümölcsök (száraz gyümölcsök)417
Almaszerű gyümölcsök419
Egyéb gyümölcsök422
Déligyümölcsök424
Gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények426
Aszalt gyümölcsök426
Szárított gyümölcs427
Folyékony gyümölcs, gyümölcslé427
Gyümölcsízek429
Darabos gyümölcsízek (dzsemek)431
Gyümölcskocsonyák, -sajtok, cukrozott gyümölcsök431
Gyümölcsbefőttek431
Gyümölcsszörpök432
Természetes alapanyagú édesítőszerek433
A táplálkozásban, ételkészítésben használatos, természetes alapanyagú édesítőszerek felsorolása433
A szaharóz és szaharóztartalmú édesítőszerek433
A szaharózgyártás és -kereskedelem története, jelentősége433
A cukorrépa442
A répacukorgyártás menetének rövid ismertetése443
A nádcukorgyártás menete445
A szaharóz (répacukor, nádcukor) minőségi jellemzői445
A hazai cukorkereskedelem néhány általános kérdése450
Glükóz (dextróz) és glükóztartalmú édesítőszerek450
Fruktóztartalmú édesítőszerek451
Maltóz, illetve maltóztartalmú anyagok451
A laktóz (tejcukor) gyártása, tulajdonságai452
A méz452
Természetes édesítőszerek édesítő ereje453
Édesipari termékek453
Az édesipar ágazatai, az édesipari termékek gyártásának és kereskedelmének története, jelentősége453
Az édesipar ágazatai453
Az édesipari termékek jelentősége, a táplálkozásban454
Néhány adat az édesipar múltjára, történelmére vonatkozóan456
A magyar édesipar helyzete a második világháborúig456
A magyar édesipar helyzete a második világháború után458
Édesipari termékek kereskedelme459
A kakaó- és csokoládégyártás termékei460
A kakaóbab460
A kakaóbab-világkereskedelem néhány adata462
Kakaótészta előállítása463
A kakaópor465
Cukrozott kakaópor és egyéb kakaópor-alapú italkészítmények466
A csokoládé466
A csokoládépor468
Cukorkák469
Fondant gyártása, tulajdonságai469
Kemény cukorkák470
Nugát és nugátszerű áruk, egyéb hengerelt termékek471
Karamellák472
Zselécukorkák472
Cukordrazsé472
Édesipari lisztes áruk (sütemények)473
Az édesipari lisztes áruk csoportosítása473
Gyúrt vagy dagasztott élesztősök474
Kevert élesztős tészták474
Hajtogatott élesztősök474
Omlós tészták474
Kevert omlós tészták475
Vajastészták475
Felvert tészták475
Kekszek476
Ostyák476
A hengerelt tészták477
Mézeskalács, mézes készítmények477
Fagylaltok477
Az édesipari termékek csomagolásával, szállításával, raktározásával, minősítésével kapcsolatos kérdések478
Erjedési iparok élelmiszerjellegű termékei480
A bor480
A bor fogalma, jelentősége480
A borkészítés és -kezelés módszerei481
A borok minőségét meghatározó tényezők483
Néhány nevezetesebb hazai (európai) szőlőfajta és boraik jellegének rövid ismertetése485
Borvidékeink486
A borok kezelésével kapcsolatos néhány kérdés487
A sör487
A sör fogalma, jelentősége487
A sörgyártás technológiája489
A különböző sörféleségek minőségi jellemzői489
Pálinkák és likőrök489
Az ecet491
Az ecetgyártás története, ecetiparunk néhány termelési adata491
Az ecetgyártás technológiája492
Az ételecet minőségi követelményei492
Az élesztő493
Az élesztőgyártás története és néhány statisztikai adat493
Az élesztőgyártás technológiája493
Az élesztő minőségi követelményei494
Fűszerek494
A fűszerek fogalma, jelentősége494
Magvak495
A mustár495
A szerecsendió, szerecsendió-virág (macis)495
Termések, gyümölcsök495
Az ánizs495
A csillagánizs495
Az édeskömény495
A fehér és a fekete bors495
A kardamóm496
A koriander496
A kömény496
A paprika (fűszerpaprika)496
A szegfűbors497
A vanília497
Virágok, virágrészek498
A kapri498
Szegfűszeg498
A sáfrány498
Levelek, füvek498
A babérlevél498
A majoránna498
A petrezselyem498
A tárkony499
Héjrészek499
A fahéj499
Gyökerek499
Gyömbér499
A kálmos499
A kereskedelmi fűszerek összetétele499
Kávé, tea, kávépótszerek, teapótszerek500
A kávé- és teafogyasztással kapcsolatos néhány általános kérdés500
A kávétermelés múltjának rövid áttekintése501
A kávégyümölcs és feldolgozásának módjai502
A nyers kávé fajtái, minősége503
A kávé pörkölése és a kávéital készítése503
A kávé minősítésével kapcsolatos kérdések504
Kávépótszerek (kávészerek), kávépótlékok504
A tea termőterületei, világkereskedelme504
A teakészítés505
A tea minősége505
Teapótszerek (magyar teák)505
Egyéb vegyes, élelmiszerjellegű áruk506
A só506
Mesterséges édesítőszerek507
Levesízesítők, leveskockák507
Fűszerpótlók507
Sütőporok507
Szalalkáli508
Aromák, eszenciák508
Gyümölcsízű szörpök508
Ásványvizek508
Gyümölcsborok508
Függelék509
Dohányáruk509
A dohány története509
Dohányfajták, a dohány összetétele, felhasználása510
A dohánygyártás510
Néhány dohányáru tulajdonságainak ismertetése511
A dohány minőségéről általában511
Szivarok512
Szivarkák513
Szivarka- és pipadohány513
Raktározás, szállítás514
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.