kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
Oldalszám: | 526 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 147 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 4512. |
AZ ÉLELMISZER ÁRUISMERETTEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK | |
Az élelmiszer áruismeret tárgyköre, feladatai | 5 |
Élelmiszerkémiai alapfogalmak | 7 |
Az élelmiszerkémia területe | 7 |
Az élelmiszerek mint élő anyagok | 8 |
Élelmiszerek anorganikus (szervetlen) alkotórészei | 9 |
A víz | 9 |
Vízben oldott és vízben nem oldódó anorganikus alkotórészek szerepe az élő szervezetben | 11 |
Szervetlen anyagok előfordulása, felhasználási módjuk | 14 |
Fehérjék és más nitrogéntartalmú anyagok | 16 |
A fehérjék jelentősége | 16 |
Az aminosavak szerkezete és tulajdonságai | 17 |
A fehérjemolekulák szerkezete és tulajdonságai | 19 |
A fehérjék csoportosítása, egyes fehérjecsoportok legfőbb jellemzői, előfordulásuk | 24 |
Nem fehérje jellegű nitrogéntartalmú anyagok | 26 |
Lipidek (zsiradékok és lipoidok) | 27 |
A lipidek meghatározása, csoportosításuk | 27 |
Egyszerű lipidek, alkotórészeik | 27 |
Összetett lipidek, alkotórészeik kémiai sajátságai | 31 |
Lipidszármazékok | 33 |
Cukrok, poliszaharidok s más hasonló jellegű vegyületek | 34 |
A szénhidrátokról általában, a szénhidrátok csoportosítása | 34 |
Cukrok (monoszaharidok, oligoszaharidok) | 34 |
Poliszaharidok (és hasonló jellegű vegyületek) | 44 |
Glükozidok | 48 |
A lignin | 50 |
Cserzőanyagok | 50 |
Élelmiszerszínező anyagok | 51 |
Élelmiszerek színes anyagai | 52 |
Élelmiszerek természetes és szintetikus ("mesterséges") színezékei és pigmentjei | 54 |
Élelmiszerek ízesítő, illatosító, zamatosító anyagai | 54 |
Az íz, illat, zamat érzetéről általában | 54 |
Néhány fontosabb, élelmiszerekben előforduló vagy élelmiszerekhez hozzáadott, édes, savanyú, sós, keserű és csípős ízt előidéző anyag | 55 |
Illat- és zamatanyagok | 58 |
Enzimek | 62 |
Vitaminok | 64 |
Hormonok | 67 |
Az élelmiszerek legfontosabb fizikai-kémiai, illetve kolloidikai sajátságai | 67 |
A fizikai kémia és kolloidika tárgyköre | 67 |
Sűrűség (fajsúly), térfogatsúly | 68 |
Optikai sajátságok | 69 |
Viszkozitás, plaszticitás | 69 |
Felületi feszültség | 70 |
A diffúzió | 70 |
Ozmózis | 70 |
Hidrogénion-koncentráció (pH) | 71 |
Kolloid rendszerek csoportosítása | 71 |
Fajlagos felület (diszperzitásfok) | 72 |
Példák difform rendszerek élelmiszerkémiai, élelmiszeripari szerepére | 72 |
Diszperz rendszerek halmazállapot szerinti beosztása | 74 |
Diszperz rendszerek legjellemzőbb tulajdonságai | 74 |
Emulziók, szuszpenziók, habok | 77 |
Élelmiszeranalitika | 79 |
Az élelmiszeranalitika feladata, jelentősége, módszerei | 79 |
Mintavétel, mintaelőkészítés az elemzéshez | 80 |
Fajsúlymeghatározás | 81 |
Szárazanyag-tartalom (víztartalom) meghatározása | 82 |
Hamutartalom meghatározása | 82 |
Fehérjetartalom meghatározása | 82 |
Zsírok (lipidek) meghatározása | 83 |
Extrakttartalom-meghatározás | 83 |
Alkoholok meghatározása | 83 |
Cukrok, poliszaharidok meghatározása | 84 |
Illó olajok meghatározása | 85 |
Táplálkozástan | 85 |
Táplálék, táplálkozás | 85 |
Az emésztőcsatorna (tápcsatorna) | 86 |
A táplálék változása az emésztőcsatorna különböző szakaszaiban | 86 |
Felszívódás | 89 |
Telítési (jóllakottsági) érték | 89 |
Anyagcsere, energiaforgalom | 90 |
Oxidációs-redukciós folyamatok, atomcsoportok molekulák közti átviteli reakciói | 91 |
Fehérje-anyagcsere | 92 |
Lipidek anyagcseréje | 94 |
Cukrok, poliszaharidok anyagcseréje | 95 |
Fehérjék, zsírok és szénhidrátok anyagcseréje közötti összefüggések | 95 |
Az emberi szervezet vízforgalma | 95 |
Szervetlen anyagok anyagcseréje | 96 |
Vitaminok jelentősége a táplálkozásban | 97 |
A vitaminok hatásmechanizmusa | 97 |
Az A-vitamin élettani hatása, előfordulása | 98 |
A D-vitamin | 99 |
E- és K-vitamin | 100 |
A B-vitamincsoport | 100 |
A C-vitamin | 102 |
Egyéb vitaminhatású anyagok | 102 |
Élelmiszermérgezések | 102 |
Élelmiszermérgezések (ételmérgezések) csoportosítása a mérgező anyagok jellege szerint | 102 |
Mérgező vegyületek | 103 |
Mérgező növények, állati eredetű mérgek | 103 |
Toxinok által előidézett mérgezések | 103 |
Élelmiszeripari technológia | 104 |
Az élelmiszeripari technológia fogalma, kapcsolata az élelmiszerkémiával | 104 |
Az élelmiszeripari műveletek elvégzésének módjai | 105 |
Aprítás | 105 |
Sajtolás | 105 |
Keverés | 106 |
Anyagelkülönítés mechanikai módszerekkel | 106 |
Anyagelkülönítés hőmérséklet-változtatás útján | 107 |
Anyagmozgatás, szállítás | 108 |
Kémiai és mikrobiológiai jellegű műveletek | 108 |
Élelmiszeripari mikrobiológiai alapfogalmak | 109 |
A mikrobiológia tárgyköre | 109 |
A mikroorganizmusok tulajdonságainak rövid összefoglalása | 109 |
A mikrobasejt szerkezete, kémiai összetétele | 109 |
A mikroorganizmusok életfeltételei | 110 |
Fizikai jellegű környezeti tényezők | 110 |
Kémiai jellegű környezeti tényezők | 112 |
A mikroorganizmusok életjelenségei | 113 |
A növényi mikroorganizmusok legfontosabb csoportjai | 114 |
Az állatvilág egysejtű szervezetei | 116 |
Növénytani és állattani alapfogalmak | 117 |
A növények és állatok közötti leglényegesebb különbségek, az élők világának kapcsolatai | 117 |
A növények külső, alaki sajátságai | 118 |
A növények belső szerkezeti elemei, különböző sejttípusok | 122 |
A növény életműködése, fontosabb változások | 123 |
A magasabbrendű növényi szervezet anyagcseréje | 123 |
A növényi szervezetben bekövetkező, egyéb, szükségszerű változások | 126 |
A növény szervezetében esetleg bekövetkező változások | 127 |
A növények rendszerezése | 128 |
Az állati sejt és szövetek legjellemzőbb sajátságai | 129 |
Az állati szervezet életjelenségei | 130 |
Az állati szervezet anyagcseréje | 130 |
Az izomműködés | 130 |
Az állati szervezetben lejátszódó egyéb változások | 130 |
Az állatvilág tagjainak csoportosítása | 131 |
Az élelmiszerek minősége | 131 |
Az áru minőségének fogalma | 131 |
Az élelmiszerek minőségét meghatározó legfontosabb tényezők | 131 |
Az élelmiszerek jó minőségét célzó törvények, rendelkezések | 132 |
Az élelmiszerek minősítésének gyakorlati végrehajtása, általános megjegyzések | 135 |
Élelmiszerek változása, romlása | 137 |
Az élelmiszerek romlását előidéző tényezők | 137 |
Fizikai változások | 137 |
Kémiai változások | 139 |
Mikrobiológiai romlás | 141 |
Élelmiszerek állati kártevők okozta elváltozásai | 142 |
Az élelmiszerromlás gazdasági jelentősége | 142 |
Élelmiszerek tartósítása | 143 |
A tartósítás célja, tartós készítmények fajai | 143 |
A tartósítás módszerei | 143 |
Fizikai tartósító módszerek | 144 |
A fizikai tartósító módszerek alapelvei | 144 |
Tartósítás szűréssel | 144 |
A víztartalom csökkentésével tartósító módszerek | 144 |
Tartósítás hűtéssel (hőelvonással) | 145 |
Hőkezeléses tartósítás | 148 |
Egyéb fizikai tartósítási módszerek | 149 |
Kémiai tartósító módszerek | 150 |
Sózás, pácolás | 150 |
Cukrozás | 150 |
Füstölés | 150 |
Tartósítás zsírokkal, olajokkal | 151 |
Tartósítószerek használata | 151 |
Biológiai tartósítási módszer | 152 |
Élelmiszerek csomagolása | 152 |
A csomagolás jelentősége | 152 |
Csomagolóeszközök, csomagolóanyagok | 152 |
Az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszköz és -anyag kiválasztásának szempontjai | 153 |
Néhány fontosabb csomagolóanyag, illetve abból készült csomagolóeszköz sajátságainak rövid ismertetése | 153 |
A fa mint csomagolóanyag, fából készült csomagolóeszközök | 153 |
Fát helyettesítő csomagolóanyagok, csomagolóeszközök | 155 |
Fém csomagolóeszközök, élelmiszerek csomagolására használható fém csomagolóanyagok | 155 |
Üveg csomagolóeszközök | 156 |
Papír csomagolóeszközök | 156 |
Műanyag csomagolóeszközök | 157 |
Textil csomagolóeszközök | 157 |
Élelmiszerek szállítása | 158 |
Az élelmiszerszállítás feladatai, általános irányelvei | 158 |
Árufuvarozási szabályzatok | 158 |
A szállítás alatt romlást előidéző tényezők, hatásuk kiküszöbölése | 159 |
Az élelmiszerek szállítására szolgáló különleges eszközök | 159 |
Nem szállítótartályokba csomagolt élelmiszerek legcélszerűbb berakási módja | 160 |
Élelmiszerek tárolásának kérdései | 162 |
Élelmiszertárolási módok | 162 |
A raktárak méretei, felszerelése | 162 |
Romlásos jelenségek raktározás alatt, kártevők elleni védekezés | 163 |
Raktárak lezárása, tűzvédelme | 163 |
Az élelmiszeripar és élelmiszerkereskedelem higiénéje | 164 |
Az élelmiszerhigiéne fogalma, jelentősége | 164 |
Élelmiszerüzem, élelmiszerraktár, élelmiszerüzlet környezetével kapcsolatos higiéne kérdései | 164 |
A nyersanyag, a gyártás és a kész élelmiszer higiénéje | 165 |
A munkahely (üzemrész, raktártér, vásárcsarnok, üzlet stb.) higiénéje | 165 |
Élelmiszerrel dolgozók személyi higiénéje | 166 |
ÉLELMISZEREK RÉSZLETES ÁRUISMERETE | |
Tej és tejtermékek | 168 |
Különböző tejféleségek összetétele, felhasználási lehetőségük | 168 |
A tejgazdálkodás története, fejlődése, statisztikája | 169 |
A tej minőségével kapcsolatos kérdések | 172 |
A tejellátó üzemek útján forgalomba kerülő fogyasztási tej különböző fajtái | 173 |
A nyers tej | 173 |
A nyers tej minősítésére vonatkozó utasítások, vizsgálati módszerek | 175 |
A hamisított vagy hibás nyers tej | 176 |
A nyers tej hibáinak elkerülése, a fejésre, tejkezelésre, gyűjtésre, szállításra vonatkozó utasítások | 177 |
Tejkezelés a tejellátó üzemben | 178 |
Kannatej | 179 |
Palacktej | 180 |
Minőségi tej csecsemők részére | 181 |
Más, nálunk jelenleg még forgalomban nem levő fogyasztási tejféleségek és csomagolási módok | 181 |
Savanyú tejkészítmények | 182 |
Aludttej | 182 |
Yoghurt | 182 |
Kefír | 183 |
Savanyú tejkészítmények fontosabb vizsgálati módszerei | 184 |
Tejszínkészítmények | 184 |
A tejszín keletkezése, előállítása | 184 |
A tejszín általános jellemzői, felhasználása | 185 |
A tejszínkészítmények vizsgálata | 186 |
Habtejszín | 186 |
Kávétejszín | 186 |
Tejföl | 187 |
Plasztikus tejszín | 187 |
Soványtejjel, esetleg teljes tejjel készült kávés, kakaós, csokoládés italok | 188 |
A soványtej | 188 |
Tejes kakaó csokoládé otal | 188 |
A kávés tej | 189 |
Étkezési túró, túrókészítmények | 190 |
A túrókészítési eljárás rövid ismertetése | 190 |
Étkezési tehéntúró | 190 |
A juhtúró | 191 |
Körített túró | 191 |
Nálunk nem gyártott, ízesített túrókészítmények | 191 |
A vaj | 192 |
A vajgyártás menetének rövid ismertetése | 192 |
A vaj minősítése, a vaj hibái | 192 |
A vaj minőségi követelményei, a vajkezeléssel, -tárolással kapcsolatos követelmények | 193 |
Vajzsír | 194 |
A sajtok | 194 |
A sajtgyártási eljárások általános jellemzése | 194 |
A sajt minőségével kapcsolatos kérdések | 196 |
A sajtok csomagolásával, szállításával, forgalombahozatalával kapcsolatos kérdések | 199 |
Néhány sajtféleség tulajdonságainak rövid ismertetése | 199 |
Tejkonzervek | 202 |
Tartós tejkészítmények, gyártásuk jelentősége | 202 |
A sterilizált tje | 202 |
Besűrített (kondenzált, evaporált) tej | 202 |
Cukrozott sűrített (kondenzált, evaporált) tej | 203 |
A blokktej | 203 |
A tejpor | 203 |
A tojás | 204 |
A tojás táplálkozástani szerepe, a tojástermelés gazdasági jelentősége | 204 |
A tojás minőségét meghatározó tényezők, vizsgálatuk | 207 |
A tojásraktározás, -feldolgozás, -szállítás kérdései | 210 |
A tojás és tojáskészítmények minőségi előírásai | 212 |
A héjában forgalomba kerülő tojás minőségi követelményei | 212 |
Létojás | 213 |
A tojáspor | 213 |
Szabványtól eltérő minőségű tojások | 213 |
Hús és húskészítmények (meleg vérű állatok húsa, ebből előállított termékek) | 214 |
A "hús" fogalma, összetétele, jelentősége a táplálkozásban | 214 |
A húst adó meleg vérű állatk, a feldolgozás módszerei | 216 |
A vágóállat-kereskedelem, a húsfeldolgozás és -kereskedelem fejlődése, néhány a húsfogyasztásra és a hús világkereskedelmére vonatkozó adat | 218 |
Vágóállatok elsődleges feldolgozása | 223 |
A vágóállatok szállítása, vágás előtti kezelése | 223 |
Vágás, fejtés, kopasztás, bontás, hasítás (darabolás) | 224 |
Hűtés, fagyasztás | 225 |
Az elsődleges feldolgozással nyert egyes áruféleségek jellemzői | 226 |
A tőkehús | 226 |
Vágott baromfi | 230 |
A vadfélék | 231 |
A hús ipari feldolgozásának módszerei | 232 |
Pácolt (főzött) füstölt húskészítmények | 233 |
Sonka prágai módra | 233 |
Magyar sonka (füstölt, nyers vagy főtt) | 234 |
Gépsonka | 235 |
Kötözött sonka | 236 |
Göngyölt sertéshús | 236 |
A bacon (békn) | 236 |
Pácolt és füstölt marhahúskészítmények | 236 |
Sertésszalonna | 236 |
Füstölt libahúskészítmények | 239 |
Töltelékes (burokba töltött) áruk | 240 |
Hurkafélék | 240 |
Májas készítmények | 241 |
Vörösáruk (virsli, szafaládé, krinolin, párizsi, nyáriszalámi, főzőkolbász) | 242 |
Tartós kolbászfélék | 244 |
Sajtok, kocsonyák | 248 |
Töltelékes áruk baromfihúsból | 249 |
Tartósított húskészítmények fémdobozban és üvegben | 249 |
A húskonzervekre vonatkozó néhány általános megjegyzés | 249 |
Marhahúskonzervek (dobozban) | 253 |
Sertéshúskonzervek (dobozban) | 255 |
Dobozolt baromfihús-készítmények | 255 |
Vadhúskonzervek | 256 |
Töltelékes áruknak megfelelő összetételű konzervek, pástétomok | 256 |
Vegyes, húst is tartalmazó konzervek | 257 |
Készételek (üvegben) | 257 |
Halak, halkészítmények | 258 |
A különböző halak húsának kémiai összetétele, a halászat jelentősége élelmezési és gazdasági szempontból | 258 |
Néhány élelmezésipari szempontból fontos halféleség rövid ismertetése | 262 |
A hal felhasználásának, forgalombahozatalának módjai | 271 |
A friss (huzamosabb tartósításra fel nem dolgozott, élő vagy jegelt) hal minőségével kapcsolatos kérdések | 273 |
Az élő hal minősége, forgalma | 273 |
A nem élő halak minősége, forgalma | 276 |
Halkészítmények | 279 |
Sózott halkészítmények | 279 |
Szárított hal | 280 |
Füstölt halkészítmények | 280 |
Pácolt, ecetes halkészítmények | 280 |
Olajos hal, dobozban | 281 |
Kaviár | 281 |
Étkezési zsiradékok | 282 |
Az étkezési zsiradékok jelentősége, csoportosítása | 282 |
A hazai viszonylatban jelentősebb étkezési zsiradékféleségek gyártástechnológiájának rövid ismertetése | 284 |
A zsiradékféleségek minőségével kapcsolatos kérdések | 285 |
Állati eredetű étkezési zsiradékok | 288 |
A sertészsír | 288 |
A marhafaggyú | 289 |
A libazsír és kacsazsír | 290 |
Halakból előállított zsiradékok | 290 |
Kevert zsírok, ételzsírok | 290 |
Növényi eredetű étkezési zsiradékok | 290 |
A napraforgóolaj | 290 |
A tökmagolaj | 291 |
A szójaolaj | 291 |
A finomított étkezési gyapotmagolaj | 291 |
A kókuszzsír | 291 |
Keményített napraforgóolaj | 291 |
A növényi ételzsír | 291 |
A margarin | 292 |
Gabonafélék, belőlük készített malom-, sütő- és tésztaipari termékek | 292 |
A gabonafélék jelentősége, felhasználási módjuk | 292 |
A gabonatermelés és gabonakereskedelem fejlődésével, a gabonafogyasztással kapcsolatos kérdések | 295 |
A búza tulajdonságai, minőségét meghatározó tényezők | 303 |
Búzafajták | 303 |
A búzaszem szerkezete, a szem belsejében előforduló anyagok tulajdonságai | 307 |
A búza szennyezései | 310 |
A búza betegségei | 312 |
A begyűjtés, tárolás, szállítás alatt esetleg bekövetkező káros változások, a búza kártevői | 312 |
A búza minősítésekor végzett egyszerűbb vizsgálatok (hektolitersúly, ezerszemsúly, térfogat, fajsúly meghatározása | 315 |
Az élelmezési célra használt rozs minőségi követelményei | 320 |
A rozs mintavétele | 321 |
Az árpa minőségével kapcsolatos kérdések | 321 |
A zab | 323 |
A kukorica | 323 |
A rizs | 324 |
Egyéb, hazánkban csekély jelentőségű gabonafélék | 327 |
A gabonafélék malomipari feldolgozása | 327 |
Lisztek és darák | 334 |
A lisztek minősítése, vizsgálati módszerek, mintavétel | 334 |
A liszt raktározással, szállítással kapcsolatos kérdések | 340 |
Sütő- és tésztaipari, édesipari és háztartási célokra használható búzaliszt és az asztali dara | 341 |
Rozslisztek | 344 |
Egyéb lisztek, darák | 344 |
Hántolt gabonafélék | 345 |
A hántolt gabonafélék minőségét meghatározó tényezők | 345 |
A hántolt rizs | 345 |
Hántolt árpaféleségek | 346 |
Egyéb hántolt gabonaféleségek | 346 |
A gabonafélék különleges kezelésével nyert termékek | 347 |
Sütőipari termékek | 347 |
A sütőipar területe, technológiájának rövid ismertetése | 347 |
A kenyér minőségét meghatározó tényezők, a kenyér mintavétele, vizsgálata, kezelésével kapcsolatos kérdések, a kenyérfélék (fehérsütemények) minősége | 350 |
A fehér kenyér minőségi követelményei | 354 |
Félbarna kenyér | 355 |
Fehér formakenyér | 355 |
Finom rozskenyér | 355 |
Búzacipó | 356 |
Vizeszsemlye | 356 |
Tejeskifli | 356 |
Vajaskifli | 357 |
Császárzsemlye | 357 |
Egyéb sütőipari áruk | 357 |
Gabonafélék tésztaipari feldolgozása | 358 |
Tésztaipari technológia | 358 |
A száraztésztafélék minőségét meghatározó tényezők | 359 |
A makaróni vagy csőtészta | 360 |
A spárgatészta | 361 |
Metélttészta | 361 |
A cérnatészta | 361 |
Kockatészta | 361 |
A kagylótészta | 362 |
A figurás tésztafélék | 362 |
A tarhonya | 362 |
A keményítő | 363 |
A keményítőgyártás technológiája | 363 |
A keményítők minőségével kapcsolatos kérdések, a keményítők vizsgálata, mintavétele, raktározása | 364 |
A búzakeményítő | 365 |
A kukoricakeményítő | 365 |
A burgonyakeményítő | 365 |
A tápsikér | 365 |
Konyhakerti növények, gyümölcsök | 366 |
A cím értelmezése | 366 |
A konyhakerti növények és gyümölcsök összetétele | 367 |
A konyhakerti növények és gyümölcsök termelésének jelentősége | 369 |
A konyhakerti növények és gyümölcsök forgalombahozatalának, feldolgozásának módjai | 371 |
A burgonya | 371 |
A burgonya növénytani ismertetése | 371 |
A burgonyagumó szerkezete és összetétele | 372 |
A burgonyafajták | 373 |
A burgonya betegségei, kártevői | 373 |
A burgonyakezelés, -szállítás, -tárolás kérdései | 375 |
A burgonya minősége, mintavétele, vizsgálata | 376 |
A burgonya élelmiszeripari feldolgozása útján | 378 |
A burgonya rokonai: a paradicsom, a paprika és a tojásgyümölcs | 378 |
A paradicsom | 378 |
A paprika | 383 |
A tojásgyümölcs (padlizsán) | 386 |
A hüvelyesek | 386 |
A hüvelyesek jelentőségéről általában | 386 |
A hüvelyesek fajtái | 387 |
A hüvelyesek minőségét befolyásoló tényezők | 389 |
A hüvelyesek és a hüvelyesekből gyártott élelmiszerek minőségi követelményei | 390 |
A káposzta és rokonai | 391 |
A csoportba tartozó élelmiszeripari növények | 394 |
A káposzta (fehérfejeskáposzta, Brassica oleracea var. capitata alba) | 395 |
A vöröskáposzta (Brassica oleracea varietas cap. rubra) | 396 |
A kelkáposzta | 397 |
A virágos kel vagy karfiol és a bimbós kel | 397 |
A karalábé | 397 |
A tarlórépa és a karórépa | 398 |
A retek | 398 |
A mustár | 398 |
A torma | 399 |
A tökfélék | 399 |
A tökfélék családjába tartozó, élelmiszerként használatos növények | 399 |
A tök | 399 |
Az uborka | 399 |
A hagymafélék | 400 |
A hagymafélékről általában | 400 |
A különböző hagymaminőségek | 401 |
Egyéb konyhakerti növények | 403 |
A csoportba tartozó konyhakerti növények felsorolása | 403 |
A sárgarépa | 403 |
A petrezselyem | 403 |
A zeller | 404 |
A cékla | 404 |
A saláta | 404 |
A spenót | 404 |
A sóska | 405 |
A spárga | 405 |
A rebarbara | 406 |
Az ehető gombák | 406 |
Az élelmiszerként használható gombák általános tulajdonságai | 406 |
Néhány ehető gombafaj rövid ismertetése, a gomba minősítése, felhasználása | 407 |
Gyümölcsök, gyümölcskészítmények | 409 |
A gyümölcsök áruismereti csoportosítása, gyümölcsök kezelésével kapcsolatos általános jellegű kérdések | 409 |
Bogyós gyümölcsök | 411 |
Csonthéjas gyümölcsök | 414 |
Héjas gyümölcsök (száraz gyümölcsök) | 417 |
Almaszerű gyümölcsök | 419 |
Egyéb gyümölcsök | 422 |
Déligyümölcsök | 424 |
Gyorsfagyasztott gyümölcskészítmények | 426 |
Aszalt gyümölcsök | 426 |
Szárított gyümölcs | 427 |
Folyékony gyümölcs, gyümölcslé | 427 |
Gyümölcsízek | 429 |
Darabos gyümölcsízek (dzsemek) | 431 |
Gyümölcskocsonyák, -sajtok, cukrozott gyümölcsök | 431 |
Gyümölcsbefőttek | 431 |
Gyümölcsszörpök | 432 |
Természetes alapanyagú édesítőszerek | 433 |
A táplálkozásban, ételkészítésben használatos, természetes alapanyagú édesítőszerek felsorolása | 433 |
A szaharóz és szaharóztartalmú édesítőszerek | 433 |
A szaharózgyártás és -kereskedelem története, jelentősége | 433 |
A cukorrépa | 442 |
A répacukorgyártás menetének rövid ismertetése | 443 |
A nádcukorgyártás menete | 445 |
A szaharóz (répacukor, nádcukor) minőségi jellemzői | 445 |
A hazai cukorkereskedelem néhány általános kérdése | 450 |
Glükóz (dextróz) és glükóztartalmú édesítőszerek | 450 |
Fruktóztartalmú édesítőszerek | 451 |
Maltóz, illetve maltóztartalmú anyagok | 451 |
A laktóz (tejcukor) gyártása, tulajdonságai | 452 |
A méz | 452 |
Természetes édesítőszerek édesítő ereje | 453 |
Édesipari termékek | 453 |
Az édesipar ágazatai, az édesipari termékek gyártásának és kereskedelmének története, jelentősége | 453 |
Az édesipar ágazatai | 453 |
Az édesipari termékek jelentősége, a táplálkozásban | 454 |
Néhány adat az édesipar múltjára, történelmére vonatkozóan | 456 |
A magyar édesipar helyzete a második világháborúig | 456 |
A magyar édesipar helyzete a második világháború után | 458 |
Édesipari termékek kereskedelme | 459 |
A kakaó- és csokoládégyártás termékei | 460 |
A kakaóbab | 460 |
A kakaóbab-világkereskedelem néhány adata | 462 |
Kakaótészta előállítása | 463 |
A kakaópor | 465 |
Cukrozott kakaópor és egyéb kakaópor-alapú italkészítmények | 466 |
A csokoládé | 466 |
A csokoládépor | 468 |
Cukorkák | 469 |
Fondant gyártása, tulajdonságai | 469 |
Kemény cukorkák | 470 |
Nugát és nugátszerű áruk, egyéb hengerelt termékek | 471 |
Karamellák | 472 |
Zselécukorkák | 472 |
Cukordrazsé | 472 |
Édesipari lisztes áruk (sütemények) | 473 |
Az édesipari lisztes áruk csoportosítása | 473 |
Gyúrt vagy dagasztott élesztősök | 474 |
Kevert élesztős tészták | 474 |
Hajtogatott élesztősök | 474 |
Omlós tészták | 474 |
Kevert omlós tészták | 475 |
Vajastészták | 475 |
Felvert tészták | 475 |
Kekszek | 476 |
Ostyák | 476 |
A hengerelt tészták | 477 |
Mézeskalács, mézes készítmények | 477 |
Fagylaltok | 477 |
Az édesipari termékek csomagolásával, szállításával, raktározásával, minősítésével kapcsolatos kérdések | 478 |
Erjedési iparok élelmiszerjellegű termékei | 480 |
A bor | 480 |
A bor fogalma, jelentősége | 480 |
A borkészítés és -kezelés módszerei | 481 |
A borok minőségét meghatározó tényezők | 483 |
Néhány nevezetesebb hazai (európai) szőlőfajta és boraik jellegének rövid ismertetése | 485 |
Borvidékeink | 486 |
A borok kezelésével kapcsolatos néhány kérdés | 487 |
A sör | 487 |
A sör fogalma, jelentősége | 487 |
A sörgyártás technológiája | 489 |
A különböző sörféleségek minőségi jellemzői | 489 |
Pálinkák és likőrök | 489 |
Az ecet | 491 |
Az ecetgyártás története, ecetiparunk néhány termelési adata | 491 |
Az ecetgyártás technológiája | 492 |
Az ételecet minőségi követelményei | 492 |
Az élesztő | 493 |
Az élesztőgyártás története és néhány statisztikai adat | 493 |
Az élesztőgyártás technológiája | 493 |
Az élesztő minőségi követelményei | 494 |
Fűszerek | 494 |
A fűszerek fogalma, jelentősége | 494 |
Magvak | 495 |
A mustár | 495 |
A szerecsendió, szerecsendió-virág (macis) | 495 |
Termések, gyümölcsök | 495 |
Az ánizs | 495 |
A csillagánizs | 495 |
Az édeskömény | 495 |
A fehér és a fekete bors | 495 |
A kardamóm | 496 |
A koriander | 496 |
A kömény | 496 |
A paprika (fűszerpaprika) | 496 |
A szegfűbors | 497 |
A vanília | 497 |
Virágok, virágrészek | 498 |
A kapri | 498 |
Szegfűszeg | 498 |
A sáfrány | 498 |
Levelek, füvek | 498 |
A babérlevél | 498 |
A majoránna | 498 |
A petrezselyem | 498 |
A tárkony | 499 |
Héjrészek | 499 |
A fahéj | 499 |
Gyökerek | 499 |
Gyömbér | 499 |
A kálmos | 499 |
A kereskedelmi fűszerek összetétele | 499 |
Kávé, tea, kávépótszerek, teapótszerek | 500 |
A kávé- és teafogyasztással kapcsolatos néhány általános kérdés | 500 |
A kávétermelés múltjának rövid áttekintése | 501 |
A kávégyümölcs és feldolgozásának módjai | 502 |
A nyers kávé fajtái, minősége | 503 |
A kávé pörkölése és a kávéital készítése | 503 |
A kávé minősítésével kapcsolatos kérdések | 504 |
Kávépótszerek (kávészerek), kávépótlékok | 504 |
A tea termőterületei, világkereskedelme | 504 |
A teakészítés | 505 |
A tea minősége | 505 |
Teapótszerek (magyar teák) | 505 |
Egyéb vegyes, élelmiszerjellegű áruk | 506 |
A só | 506 |
Mesterséges édesítőszerek | 507 |
Levesízesítők, leveskockák | 507 |
Fűszerpótlók | 507 |
Sütőporok | 507 |
Szalalkáli | 508 |
Aromák, eszenciák | 508 |
Gyümölcsízű szörpök | 508 |
Ásványvizek | 508 |
Gyümölcsborok | 508 |
Függelék | 509 |
Dohányáruk | 509 |
A dohány története | 509 |
Dohányfajták, a dohány összetétele, felhasználása | 510 |
A dohánygyártás | 510 |
Néhány dohányáru tulajdonságainak ismertetése | 511 |
A dohány minőségéről általában | 511 |
Szivarok | 512 |
Szivarkák | 513 |
Szivarka- és pipadohány | 513 |
Raktározás, szállítás | 514 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.