Előszó
Az élvezeti szerek az élelmianyagok sajátos csoportja, amelyek az idegrendszerre meghatározott, rendszerint kellemes ingerhatást fejtenek ki és főleg a gyomorszekréciót, a szívműködést és az...
Tovább
Előszó
Az élvezeti szerek az élelmianyagok sajátos csoportja, amelyek az idegrendszerre meghatározott, rendszerint kellemes ingerhatást fejtenek ki és főleg a gyomorszekréciót, a szívműködést és az agytevékenységet fokozzák. Hatásuk a különböző típusú hatóanyagaikon alapszik. Például a kávé, tea, kakaó élvezeti értékét az ún. alkaloidok adják, amelyek közül a pörkölt kávéban szabadon, a teában részben kötött formában a koffein (1,3,7 - trimetilxantin), a kakaóban pedig a teobromin (3,7 - dimetilxantin) található. A két alkaloida közül a szabad koffein hatása a legrobbanékonyabb, növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vese kiválasztását, tágítja az agyi ereket, ugyanakkor szűkíti a zsigerek ereit. Ezeknek a hatásoknak köszönhető a koffein élénkítő hatása is, 100-150 mg koffein (két-három csésze kávé) fejti ki ezt az élénkítő hatást. Nagyobb mennyiségű koffein (300 mg) idegességet, reszketést okozhat. 1 gramm koffein hatására álmatlanság, nyugtalanság, esetleg enyhe delíriumos állapot következhet be. Kb. 10 g koffein az ember halálos dózisa (170 mg/testtömeg kg). A hirtelen való leszokás jellegzetes elvonási tüneteket produkál - rosszullét, izzadás, koncentrálási képtelenség, reszketés. Ezért javasolják az orvosok a max. napi 3-4 csésze kávé fogyasztását és a koffeinmentes kávé használatát olyan esetekben, ha valaki a kávé ízéről nem akar vagy nem tud lemondani. A tea fogyasztása esetén a koffein hatása már nem ennyire kifejezett, mivel részben cseranyagokhoz kötve kerül a szervezetbe, amely kötéseket a gyomor csak lassan bontja, részben pedig a koffein felszívódását a cseranyagok gátolják, így a kis részletekben felszabaduló és gátolt felszívódású koffein kevésbé és elhúzódó módon élénkít csak. A kakaóban található teobromin pedig a kémiai szerkezetben található különbség miatt nem izgató hatású, ezért a kakaóitalt a gyermekek is fogyaszthatják.
A könyv ezen élvezeti szerek tárgyalása mellett foglalkozik az édesipari élelmianyagokkal, így a cukorkákkal, csokoládékkal, az édesipari lisztesárukkal és végül a fagylalttal. Ezeknek az élelmianyagoknak magas cukortartalma jelenthet táplálkozásélettanilag veszélyt az emberi szervezet számára, természetesen csak a túlzott fogyasztás esetén. Külön szeretnénk kiemelni a fagylalt fejezetet, amelyben kiemelten tárgyaljuk az előállításhoz felhasználható alapanyagokat és a fagylalt előállításának szabályait.
Vissza