Előszó | 3 |
Bevezetés | 5 |
Az élelmiszertudomány fogalma és feladata | 5 |
Az élelmisztertudomány fejlődése és történetének vázlata | 7 |
Az élelmiszerek legfontosabb alkotórészei | 9 |
Élelmiszerkémiai ismeretek | |
Nitrogéntartalmú anyagok | 13 |
Aminosavak | 13 |
Peptidek | 34 |
Fehérjék | 42 |
Fehérjeszármazékok | 91 |
Egyéb nitrogénvegyületek | 92 |
Zsiradékok és zsírszerű anyagok | 96 |
Zsiradékok (gliceridek) | 96 |
Lipoidok | 120 |
Szénhidrátok | 135 |
Monoszaharidok | 135 |
Diszaharidok | 156 |
Tri-, tetra- és pentaszaharidok | |
A természetben előforduló fontosabb cukorészterek | 160 |
Poliszaharidok | 165 |
A szénhidrátok biokémiája | 176 |
Enzimek | 180 |
Hidrolázok | 188 |
Oxidáló enzimek | 199 |
Védő tápanyagok | 210 |
Vitaminok | 210 |
Hormonok | 255 |
Ásványi (anogranikus) anyagok | 267 |
Mérgező anyagok, toxinok | 285 |
Szervetlen mérgek | 286 |
Szerves mérgek | 286 |
Mikroorganizmusok okozta ételmérgezések | 291 |
Állati kórokozók | 293 |
Üzemi higiénia | 294 |
Természetes színező és cserzőanyagok | 298 |
Természetes színező anyagok | 298 |
Természetes cserzőanyagok | 319 |
Egyéb természetes és szintetikus járulékos anyagok | 324 |
Szénhidrogének | 324 |
Alkoholok | 327 |
Aldehidek | 331 |
Fenol-aldehidek, fenolok, fenol-éterek és fenol alkoholok | 3333 |
Ketonok | 335 |
Szerves savak | 338 |
Amidok | 342 |
Szulfidok | 343 |
Mustárolajak | 343 |
Szintetikus anyagok | 343 |
Táplálkozástani ismeretek | |
A táplálkozás fogalma és jelentősége | 351 |
Az emésztés folyamata | 352 |
Emésztés a szájban | 354 |
A nyelőcső működése | 355 |
Emésztés a gyomorban | 355 |
Emésztés a vékonybélben | 358 |
Emésztés a vastagbélben | 362 |
Felszívódás | 363 |
A vér és a nyirok szerepe a táplálkozásban | 366 |
A vér hemolízise és alvadása | 369 |
Anyagforgalom | 370 |
Energiaforgalom | 372 |
Energiaszükséglet | 375 |
Energiaszükséglet fedezése | 376 |
Energiatermelés: biológiai oxidáció | 378 |
Ésszerű táplálkozás | 386 |
Ismeretek az élelmiszerek fizikia kémiájának köréből | |
Az élelmiszerek fizikai kémiájának feladata | 391 |
Valódi oldatok | 392 |
A víz | 392 |
Diffúzió, ozmózis | 394 |
Protolízises jelenségek | 400 |
Oxidációs-redukciós folyamatok | 405 |
Kolloid rendszerek csoportosításának áttekintése | 409 |
Néhány difform rendszer élelmiszerkémiai jelentősége | 412 |
Néhány élelmiszeripari diszperz rendszer | 422 |
Emulziók | 422 |
Szuszpenziók és szuszpenzoidok | 426 |
Élelmiszerek feldolgozása és tárolása | |
Elváltozások a konyhai és üzemi feldolgozás során | 439 |
Fizikai változások | 439 |
Kémiai változások | 444 |
Összetett rendszerek fizikai és kolloid állapotának változásai | 454 |
Mikrobiológiai változások | 456 |
Egyes élelmiszerek mikroflórája | 461 |
A mikrobiológiai változások megakadályozása | 467 |
A konyhai és üzemi feldolgozás higiéniája | 469 |
Élelmiszerek eltartása | 472 |
Az élelmiszerek eltarthatóságának előfeltételei | 472 |
Létesítmények élelmiszerek eltartására | 476 |
Élelmiszerek tárolási adatai | 481 |
Fűszerek, élvezeti szerek, zamatosító anyagok | 488 |
Élelmiszeripari nyersanyagismeret | |
Növényi eredetű nyersanyagok | 493 |
Általános növénytani alapfogalmak | 493 |
Sejttani összefoglalás | 493 |
Szövettan | 496 |
Külső alaktan | 500 |
Növényrendszertani alapfogalmak | 508 |
Gabonafélék | 513 |
Olajnövények | 527 |
A cukorrépa | 535 |
Főzelékfélék | 543 |
Gyökerek és gumók | 544 |
Hagymafélék | 550 |
Termések | 551 |
Magok, maghéjak | 555 |
Levelek, káposztafélé levélrészei | 560 |
Szárak, hajtások, karógyökerek | 563 |
Virág | 566 |
Gombák | 567 |
Lemezes gombák | 570 |
Ráncos gombák | 572 |
Csöves gombák | 572 |
Korallgombák | 573 |
Kucsmagombák | 573 |
Pöfetegek | 574 |
Szarvasgombafélék | 574 |
Gyümölcsök | 575 |
Almatermésűek | 577 |
Csonthéjasok | 581 |
Héjas termésűek | 585 |
Bogyós termésűek | 587 |
Ipari feldolgozás szempontjából hazánkban kisebb jelentőségű gyümölcsök | 595 |
Fűszernövények | 600 |
Mustár | 601 |
Szerecsendió | 602 |
Ánizs | 603 |
Kömény | 603 |
Kardamóm | 605 |
Bors | 605 |
Boróka | 606 |
Koriander | 606 |
Kapri | 607 |
Szegfűszeg | 607 |
Vanília | 608 |
Sáfrány | 609 |
Babér | 610 |
Majoránna | 610 |
Kapor | 611 |
Kakukkfű | 611 |
Zsálya | 612 |
Petrezselyem | 612 |
Tárkony | 613 |
Fahéj | 613 |
Üröm | 614 |
Gyömbér | 615 |
Kálmos | 616 |
Komló | 616 |
Élvezeti növények | 619 |
Kávé | 619 |
Kóladió | 621 |
Tea | 622 |
Maté tea | 624 |
Kakaó | 625 |
Dohány | 627 |
Rendszertani helye, elterjedtsége | 627 |
Állati eredetű nyersanyagok | 636 |
Melegvérű állatok húsa | 636 |
Állattenyésztési alapfogalmak | 647 |
Szarvasmarha (Bos taurus) | 648 |
Szarvasmarha levágása és feldolgozása | 650 |
Juh | 653 |
Sertés (Sus scrofa domestica) | 655 |
Ló | 659 |
Házinyúl | 659 |
Baromfik | 660 |
Vadon élő állatok húsa | 664 |
Vágási melléktermékek | 667 |
Hidegvérű állatok húsa | 668 |
Halak | 668 |
Tengeri halak | 675 |
Vízi állatok feldolgozásának élelmiszeriparilag fontos melléktermékei | 685 |
Tej | 686 |
A tej sajátságai | 688 |
A tej fizikai tulajdonságai | 689 |
A tej kémiai összetétele | 689 |
A tej mikrobiológiája | 691 |
Tojás | 693 |
A tojás összetétele | 695 |
Tojáshibák | 696 |
A tojás korának megállapítása | 698 |
A tojás tárolása | 698 |
Méz | 700 |
A méz nyersanyagai | 700 |
A méz képződése és érése | 701 |
Méz minősítése | 702 |
Szervetlen eredetű nyersanyagok | 704 |
A levegő | 704 |
Ivóvíz és ipari víz | 708 |
Konyhasó | 720 |
Tárgymutató | 725 |