kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | B+V Lap- és Könyvkiadó Kft.-Műszaki Könyvkiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 795 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 19 cm |
ISBN: | 963-7746-14-5 |
Megjegyzés: | 2450 részben színes ábrával, valamint számos példával és feladattal illusztrált. Tankönyvi szám: 59016. |
I. kötet | |
Elmélet | |
Bevezetés | 1 |
Feszültség előállítása indukcióval | 1 |
Szinuszos feszültségek és áramok | 2 |
A hullámhossz | 3 |
A körfrekvencia | 4 |
Az effektív érték | 5 |
Nemszinuszos feszültségek és áramok | 5 |
A lineáris középérték | 7 |
Az egyenirányított középérték | 7 |
A csúcstényező és az alaktényező | 8 |
A váltakozó mennyiségek ábrázolása | 9 |
Idődiagram és fáziseltolás | 9 |
Vektorábra | 11 |
Váltakozó feszültségek és áramok összekapcsolása | 13 |
Váltakozó feszültségű generátorok soros kapcsolása | 13 |
Váltakozó feszültségű generátorok párhuzamos kapcsolása | 14 |
Váltakozó áramok összekapcsolása | 15 |
Ideális hatásos és meddő ellenállások | 17 |
A hatásos ellenállás | 17 |
Hatásos ellenálláson váltakozó áram által létrehozott feszültség | 17 |
A fogalmak meghatározása | 17 |
Az induktív meddő ellenállás | 17 |
Feszültség veszteségmentes tekercsen | 17 |
Az induktív meddő ellenállás értelmezése | 19 |
Induktív meddő ellenállások soros kapcsolása | 21 |
Induktív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 21 |
A kapacitív meddő ellenállás | 22 |
A feszültség és az áram veszteségmentes kondenzátoron | 22 |
A kapacitív meddő ellenállás értelmezése | 24 |
Kapacitív meddő ellenállások soros kapcsolása | 26 |
Kapacitív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 26 |
A látszólagos ellenállás, az ellenállások áttekintése | 27 |
A fogalmak meghatározása | 27 |
A látszólagos ellenállások ábrázolása | 28 |
A látszólagos vezetékek ábrázolása | 28 |
Összefoglalás és áttekintés | 28 |
A váltakozó áram teljesítménye és munkája | 30 |
A fogalmak meghatározása, egységek | 30 |
A hatásos teljesítmény és a hatásos munka | 31 |
Az effektív érték egyszerű bizonyítása, a csúcstényező | 31 |
A meddő teljesítmény és munka | 32 |
A látszólagos teljesítmény és munka | 32 |
RC- és RL-kapcsolások | 34 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RC-kapcsolás | 34 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 34 |
Az ellenállásviszonyok | 35 |
A teljesítményviszonyok | 35 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RL-kapcsolás | 36 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RC-kapcsolás | 37 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 37 |
Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 37 |
A teljesítményviszonyok | 38 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RL-kapcsolás | 38 |
Egyenértékű soros és párhuzamos kapcsolások | 39 |
A valós kondenzátor és tekercs helyettesítő kapcsolása | 40 |
Felül- és aluláteresztő szűrők | 41 |
Szinuszos feszültséggel táplált soros RC-kapcsolás részfeszültségei | 41 |
A határfrekvencia | 42 |
A részfeszültségek és a frekvencia összefüggése | 42 |
Felüláteresztő RC-szűrők | 42 |
A feszültségosztás és a frekvencia | 43 |
A határfrekvencia | 43 |
A fáziseltolás | 43 |
Aluláteresztő RC-szűrők | 44 |
A feszültségosztás és a frekvencia | 44 |
A határfrekvencia | 44 |
A fáziseltolás | 44 |
A szinuszos feszültséggel táplált soros RL-kapcsolás feszültségosztása | 45 |
A határfrekvencia | 45 |
Felüláteresztő RL-szűrők | 45 |
Aluláteresztő RL-szűrők | 46 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt soros RC-kapcsolás | 47 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt aluláteresztő RC-szűrők | 47 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt felüláteresztő RC-szűrők | 48 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt alul- és felüláteresztő RL-szűrők | 49 |
Négypólus-ábrázolás, sávszűrők, sávzárók | 49 |
RCL-kapcsolások | 50 |
Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt soros RCL-kapcsolás | 50 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 50 |
Az ellenállás viszonyok | 50 |
A teljesítményviszonyok | 51 |
Működési esetek | 51 |
A soros kiegyenlítés | 52 |
Alkalmazás | 53 |
Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt párhuzamos RCL-kapcsolás | 53 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 53 |
Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 54 |
A teljesítményviszonyok | 54 |
Működési esetek | 54 |
A párhuzamos kiegyenlítés | 55 |
Alkalmazás | 56 |
Rezgőkörök | 56 |
Sajátrezgés | 56 |
Párhuzamos rezgőkör sajátrezgése | 57 |
Soros rezgőkör sajátrezgése | 57 |
A sajátrezgés frekvenciája | 58 |
A valós párhuzamos rezgőkör | 58 |
Helyettesítő kapcsolás | 58 |
Sajátrezgés | 59 |
Rezonanciaviszonyok | 59 |
A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 60 |
A sávszélesség | 60 |
A rezgőkör feszültségének frekvenciafüggése | 61 |
A sávszélesség, a relatív sávszélesség és a jósági tényező | 61 |
Párhuzamos rezgőkör soros veszteségi ellenállású tekerccsel | 61 |
A valós soros rezgőkör | 62 |
Helyettesítő kapcsolás | 62 |
Sajátrezgés | 62 |
Összefüggések rezonancián | 62 |
A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 62 |
A sávszélesség | 63 |
A csillapítás és a szintértékek | 64 |
A logaritmus alapja és a csillapítás mértékegységei | 64 |
A csillapítási tényező meghatározása a csillapítás mértékéből | 65 |
Különböző be- és kimeneti ellenállású négypólusok | 65 |
Az erősítési tényező, az erősítés mértéke | 65 |
A csillapítótagok | 66 |
Az RC-tag mint frekbenciafüggő csillapítóelem | 67 |
Rezgőkörök és sávszűrők | 68 |
A csillapítótagok soros kapcsolása | 68 |
A szint | 69 |
A szint és a csillapítás összefüggése | 69 |
Váltakozó villamos és mágneses terek, a hullámterjedés | 70 |
Állandó terek | 70 |
Váltakozó terek | 71 |
A villamos és mágneses terek közötti kapcsolat | 71 |
A nyitott rezgőkör | 71 |
Az elektromágneses tér sugárzása | 72 |
A hullámhossz és a dipólushossz | 73 |
A sugárzási ellenállás | 73 |
Hullámok vezetékeken, a hullámellenállás | 73 |
A szabad tér hullámellenállása | 74 |
Az elektromágneses hullámok alkalmazási területei | 74 |
Össezfoglalás és áttekintés | 74 |
A transzformátor | 75 |
A transzformátor felépítése, kapcsolási rajzjele | 75 |
A transzformátor működési elve | 75 |
Az ideális transzformátor | 75 |
A transzformátor üresjárása | 75 |
A feszültségátvitel | 76 |
A terhelt transzformátor | 76 |
A rövidre zárt transzformátor | 77 |
A tekercsek induktivitása | 77 |
A kölcsönös induktivitás | 77 |
A szórás, a szórt induktivitás | 78 |
A transzformátor veszteségei, a hatásfok | 78 |
A valós transzformátor áttételi aránya és frekvenciamenete | 79 |
Az impedanciatranszformátor | 79 |
A takaréktranszformátor | 80 |
Generátorok és motorok | 81 |
Generátorok | 81 |
A forgógenerátorok elve | 81 |
A forgómágnes | 82 |
Többfázisú generátorok | 82 |
Egyenáramú generátorok | 83 |
Motorok | 84 |
A motor működési elve | 84 |
A forgómező, a szinkronmotor | 84 |
Az aszinkronmotor | 85 |
Az egyenáramú motor | 86 |
A fordulatszám tulajdonságai, a mellékáramkörű (sönt-) és a főáramkörű (soros) motor | 87 |
Az univerzális motor, a váltakozó áramú, főáramkörű motor | 87 |
A repulziós motor | 87 |
Egyenáramú kismotor | 88 |
Motorelektronika | 88 |
Félvezető diódák | 89 |
Egykristály-félvezető diódák | 89 |
Többkristályú félvezető diódák | 91 |
Alkalmazási példák | 92 |
Különleges tulajdonságú félvezető diódák | 93 |
A Z- (Zener) dióda | 93 |
A Zener-hatás | 93 |
A lavinahatás | 93 |
A kapacitásdióda | 95 |
Az alagútdióda | 96 |
A PIN-dióda | 97 |
A mágneses dióda | 98 |
Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 99 |
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 99 |
MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 101 |
Az önzáró MOS-FET | 101 |
Az önvezető MOS-FET | 102 |
A MOS-FET-ek alkalmazása | 103 |
A kettős vezérlésű MOS-FET | 103 |
Bipoláris tranzisztorok | 104 |
Az NPN-tranzisztorok | 104 |
A PNP-tranzisztor | 105 |
A tranzisztor karakterisztikája és jellemző mennyiségei | 106 |
A tranzisztor határértékei | 108 |
A tranzisztor mint erősítő | 109 |
A tranzisztor mint kapcsoló | 110 |
Erősítő-alapkapcsolások | 111 |
A földelt emitterű kapcsolás | 112 |
A földelt source-ú kapcsolás | 114 |
A földelt bázisú kapcsolás | 114 |
A földelt gate-ű kapcsolás | 115 |
A földelt kollektorú kapcsolás | 115 |
A földelt drainű kapcsolás | 116 |
Nemvezérelhető többrétegű félvezető alkatrészek | 117 |
A tirisztordióda (négyrétegű dióda, dinisztor) | 117 |
A kétirányú tirisztordióda | 119 |
A kétirányú dióda | 120 |
Tirisztorok és a triac | 121 |
Tirisztorok | 121 |
A tirisztortrióda | 121 |
A tirisztortetróda | 123 |
A triac | 124 |
A fázishasítás-vezérlés | 125 |
A hullámcsomag-vezérlés | 127 |
Elektroncsövek | 128 |
A termikus emisszió | 128 |
A vákuumdióda | 128 |
A trióda | 129 |
A trióda anódellenállással | 130 |
Többelektródás elektroncsövek | 131 |
Elektronsugárcsövek | 132 |
A sugárkibocsátó rendszer | 132 |
A fókuszálórendszer | 132 |
Az eltérítőrendszer | 133 |
A világítóernyő és az utógyorsító | 133 |
Fényelektromos építőelemek | 135 |
A belső fényelektromos jelenség | 135 |
Fotoellenállások | 135 |
Fényelemek | 136 |
A szilícium-fényelem | 136 |
A népelem | 137 |
A szelénfényelem | 137 |
Fotodiódák | 137 |
Fototranzisztorok | 138 |
A fototirisztor | 139 |
A világítódióda | 139 |
Folyadékkristályos építőelemek | 140 |
Fénycsatolók (optocsatolók) | 141 |
A külső fényelektromos jelenség | 142 |
A fotocella | 142 |
A vákuumfotocella | 142 |
A gázfotocella | 142 |
Egyenirányító és stabilizátorkapcsolások | 143 |
Egyenirányító kapcsolások | 143 |
Általános jellemzők | 143 |
Az egyutas egyenirányító szűrőkondenzátorral | 143 |
A feszültség és az áram menete | 144 |
A kétutas egyenirányító kapcsolás | 145 |
Többfázisú egyenirányító kapcsolások | 145 |
A feszültség simításának további módszerei | 146 |
A feszültségkétszerező és a feszültségsokszorozó kapcsolás | 146 |
Stabilizátorkapcsolások | 146 |
Egyszerű Zener-diódás kapcsolás | 147 |
A Zener-diódás kapcsolás | 147 |
Állandó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
Ingadozó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
A stabilitási tényező | 148 |
Kapcsolás Zener-diódával és tranzisztorral | 148 |
Az erősítők alapfogalmai | 149 |
Általános jellemzők | 149 |
Fogalmak, megnevezések | 149 |
Az erősítő mint négypólus | 149 |
Az erősítési tényezők | 149 |
A bemeneti és a kimeneti ellenállás | 149 |
A frekvenciamenet | 150 |
A sávszélesség | 151 |
A vezérlési tartomány | 152 |
Torzítási tényező | 152 |
A zaj | 153 |
Az erősítők felépítése | 154 |
Általános jellemzők | 154 |
Kapcsolási elvek | 154 |
RC-csatolású erősítők | 155 |
A transzformátoros és a sávszűrőcsatolás | 155 |
A határfrekvenciák | 156 |
Az optoelektronikus és az akusztikus csatolás | 156 |
Galvanikus csatolású erősítők | 157 |
A differenciálerősítő | 157 |
A közös módusú vezérlés | 158 |
A differenciális vezérlés | 158 |
Az invertáló és a neminvertáló bemenet | 158 |
Az integrált müveleti erősítő | 159 |
A visszacsatolás és a műveleti erősítő | 160 |
Általános jellemzők | 160 |
A fázishelyzet hatása | 160 |
A műveleti erősítő frekvenciafüggetlen negatív visszacsatolása | 161 |
Vezérlés a "-" invertáló bemeneten | 161 |
Vezérlés a "+" neminvertáló bemeneten | 162 |
A pozitív visszacsatolás | 164 |
A rezgési feltételek | 164 |
Bevezetés a digitális technikába | 166 |
Általános jellemzők | 166 |
A tizes (decimális) számrendszer felépítése | 166 |
A kettes számrendszer felépítése | 166 |
Az ÉS-függvény | 167 |
A VAGY-függvény | 168 |
A NEM-függvény (negáció, inverzió) | 169 |
A NAND- (NEM-ÉS) függvény | 169 |
A NOR- (NEM-VAGY) függvény | 170 |
A De Morgan-szabályok | 170 |
Billenőkapcsolások | 171 |
A fogalmak meghatározása | 171 |
A bistabil billenőkapcsolás (bistabil multivibrátor, flipflop) | 171 |
Egyszerű kapcsolások | 172 |
Az erősítő alapértékeinek beállítása | 172 |
Bistabil billenőtagok megvalósítása logikai kapuval | 172 |
A Schmitt-trigger | 173 |
Egyszerű Schmitt-trigger kapcsolás | 173 |
Az astabil billenőfokozat (astabil multivibrátor) | 174 |
Egyszerű kapcsolás | 175 |
A kisülési idő | 175 |
A monostabil billenőfokozat (monostabil multivibrátor) | 175 |
Egyszerű kapcsolás | 176 |
Gyakorlat | |
A váltakozó mennyiségek mérése | 177 |
Analóg és digitális mérőműszerek | 177 |
A váltakozó mennyiségek középértéke | 177 |
A váltakozó áram mérése lágyvasas műszerrel | 178 |
A váltakozó áram mérése forgótekercses műszerrel | 179 |
A forgótekercses mérőmű | 179 |
Az egyenirányítóval kiegészített forgótekercses műszer | 180 |
Az effektív érték mérése hőelemes műszerrel | 181 |
A csúcsérték és a csúcstól csúcsig érték mérése | 181 |
Az elektronsugár-oszcilloszkóp működési elve | 182 |
Az oszcilloszkóp blokkvázlata | 182 |
Az elektronsugárcső | 182 |
Az időeltérítés | 182 |
A szinkronizálás és a triggerelés | 183 |
Az erősítő | 184 |
Az oszcilloszkóp segéd- és kiegészítő eszközei | 185 |
A mérőfej | 185 |
Többjelű oszcilloszkópok | 186 |
A kétsugaras oszcilloszkóp | 186 |
A kétcsatornás oszcilloszkóp | 186 |
Mérések oszcilloszkóppal | 188 |
A feszültségmérés | 188 |
Az árammérés | 188 |
A fázismérés | 188 |
A frekvencia mérése | 189 |
A jelleggörbe ábrázolása | 190 |
Különleges mérési eljárások | 191 |
A kiegyenlítés (kompenzálás) | 191 |
Ellenállásmérés áram- vagy feszültségösszehasonlítással | 191 |
Az áram-összehasonlító mérés | 191 |
A feszültség-összehasonlító mérés | 192 |
Mérési eljárás a műszerek belső ellenállásának meghatározásához | 192 |
A közvetett teljesítménymérés | 193 |
A három feszültségmérős eljárás | 193 |
A három árammérős eljárás | 193 |
A látszólagos és meddő ellenállások mérése, hibahely-meghatározás | 193 |
A látszólagos ellenállás mérése | 194 |
Kondenzátorok mérése | 194 |
Mérési eljárások tekercsek meghatározására | 195 |
A hibahely-meghatározás | 196 |
Mérési etalonok, egyen- és váltakozófeszültség-források | 197 |
Mérési etalonok | 197 |
Stabilizált tápegységek | 197 |
Mérőgenerátorok | 199 |
Vezetékek és a légmagos tekercsek induktivitása | 200 |
Általános jellemzők | 200 |
Nem ferromágneses anyagú vezetékek | 200 |
A koaxiális kábel | 200 |
A vezetékhurok | 200 |
A hengeres tekercs | 200 |
A lapostekercs | 201 |
A toroid tekercs | 201 |
A légmagos tekercsek műszaki tulajdonságai | 202 |
Az áramkiszorítás, a bőrhatás | 202 |
Tekercshuzalok | 203 |
A Q jósági tényező | 203 |
Az örvényáramú és a dielektromos veszteségek | 204 |
A Cs sajátkapacitás | 204 |
A hőmérséklet-változás hatása | 205 |
Az induktivitás és a kivezérlés | 205 |
Lágymágneses anyagok változó mágneses térben | 206 |
Általános jellemzők | 206 |
A permeabilitás és a kivezérlés | 206 |
A permeabilitás és a frekvencia | 207 |
A permabilitás és az örvényáram | 207 |
A vasmagok veszteségei | 208 |
A hiszterézisveszteség | 208 |
Az átmágnesezési veszteség | 208 |
Örvényáramú veszteségek | 208 |
A kivezérlés és a torzítások | 208 |
Lágymágneses ferritmagok I. | 209 |
Az anyagkiválasztás szempontjai | 209 |
A ferritek jellemzői | 209 |
A megtípusok kiválasztásának szempontjai | 210 |
Nyitott mágneskörű magok | 210 |
Menetes magok | 210 |
Hengeres-, rúd-, és csőmagok | 211 |
Részben zárt mágneskörű magok | 211 |
Lágymágneses ferritmagok II. | 212 |
Zárt mágneskörű magok | 212 |
Általános jellemzők | 212 |
A jellemző mennyiségek | 212 |
A menetszám és a huzalátmérő | 212 |
A mágneses szempontból hatásos Ve térfogat | 212 |
Magalakok | 213 |
A gyűrűmagok | 213 |
Az U és az UI magok | 213 |
Az E magok | 213 |
A fazékmagok | 214 |
Az X magok | 216 |
A kistranszformátorok | 216 |
A vasmag alakja | 216 |
A háromoszlopos vasmag | 216 |
A kétoszlopos vasmag | 217 |
A gyűrűsvasmagok | 217 |
A vasmagok alapanyagai | 217 |
A vasmagok összeállítása | 217 |
Vasmaglemezfajták | 218 |
Az M-lemez | 218 |
Az EI-lemez | 219 |
Az UI-lemez | 219 |
Az UA- és az UB-lemezek | 219 |
Jellemzők | 219 |
A rövidzárási feszültség | 219 |
A kistranszformátorok alkalmazása | 220 |
A hálózati transzformátorok | 220 |
A biztonsági transzformátorok | 220 |
Az elválasztótranszformátorok | 220 |
A takaréktranszformátorok | 220 |
A transzformátortekercsek kapcsolása | 220 |
Híradástechnikai vezetékek | 221 |
A vezetékek felosztása és jellemző adataik | 221 |
A jellemző mennyiségek mérése vagy számítása | 222 |
A csillapítási állandó | 222 |
A Zo hullámellenállás | 223 |
A tejedési sebesség és a rövidülési tényező | 223 |
A vezetékek felépítése és tulajdonságai | 224 |
Jelző- és működtetőkábelek | 224 |
Távközlési vezetékek | 224 |
Árnyékolt vezetékek | 225 |
Koaxiális vezetékek | 225 |
A vezetékek és kábelek tartozékai | 226 |
A félvezeték általános műszaki adatai | 227 |
A jelölési rendszer | 227 |
Szerelési előírások | 227 |
A félvezetők adatai | 229 |
Mechanikai adatok | 229 |
Villamos adatok | 229 |
A minőségre vonatkozó adatok | 230 |
Félvezető diódák, fajtáik és adataik | 231 |
A félvezető diódák fajtái | 231 |
Egyenirányító diódák | 231 |
Nagyfrekvenciás diódák | 231 |
Kapcsolódiódák | 231 |
Univerzális diódák | 232 |
A félvezető diódák fontosabb adatai | 233 |
Különleges diódák, fajtáik és adataik | 234 |
A különleges diódák fajtái | 234 |
A különleges diódák adatai | 234 |
Alkalmazás | 236 |
Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 237 |
A térvezérlésű tranzisztorok fajtái | 237 |
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 237 |
MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 238 |
A térvezérlésű tranzisztorok adatai | 238 |
Bipoláris tranzisztorok | 239 |
A bipoláris tranzisztorok fajtái | 239 |
A bipoláris tranzisztorok adatai | 240 |
Alkalmazás | 243 |
Egy tranzisztoros erősítőfokozat méretezése | 244 |
A karakterisztikák használata | 244 |
A karakterisztika értelmezése | 245 |
A tirisztor és a triac | 246 |
A tirisztor és a triac fajtái | 246 |
A tirisztorok adatai | 247 |
A triac adatai | 248 |
Alkalmazás | 248 |
A félvezetők hűtése | 248 |
A félvezetők felmelegedése | 248 |
A hőátvitel | 248 |
A hővezetés és a hőellenállás | 249 |
Hűtés hűtőbordával vagy hűtőlemezzel | 249 |
Hűtőtest vagy hűtőlemez nélküli hűtés | 251 |
Fényelektromos eszközök | 252 |
Általános jellemzők | 252 |
A fényelektromos eszközök fajtái és adatai | 252 |
Fotoellenállások | 252 |
Fényelemek | 252 |
Fotodiódák | 252 |
Fototranzisztorok | 253 |
Fototirisztorok | 253 |
Világítódiódák | 253 |
Folyadékkristályos kijelzők | 254 |
Fénycsatolók (optocsatolók) | 256 |
Az elektroncsövek és elektronsugárcsövek adatai | 257 |
Az elektroncsövek jellemző adatai | 257 |
Az elektronsugárcsövek jellemző adatai | 257 |
Monolit integrált áramkörök (IC) | 259 |
A bonyolultság foka szerinti felosztás | 259 |
Bipoláris integrált áramkörök | 259 |
MOS-integrált áramkörök | 261 |
A nagy alkatrészsűrűség jelentősége | 261 |
A műveleti erősítők adatai és alkalmazása | 263 |
Általános jellemzők | 263 |
Határértékek | 263 |
Jellemző értékek | 263 |
A bemenő áram | 263 |
A bemeneti ofszefeszültség | 264 |
A bemeneti ofszetáram | 265 |
A közös módusú elnyomás | 265 |
A tápfeszültségdrift | 265 |
A frekvencia- és fázisfüggőség | 265 |
A frekvenciakiegyenlítés | 266 |
A logikai kapuk adatai és alkalmazása | 267 |
Általános jellemzők | 267 |
Határértékek | 267 |
Sztatikus jellemzők | 267 |
Logikai adatok | 269 |
A sztatikus zavartávolság - sztatikus zavarbiztonság (üzembiztonság) | 269 |
A jel átfutási és kapcsolási ideje | 270 |
Logikai áramkörök, a gyakorlati alkalmazás jellegzetességei | 271 |
Általános jellemzők | 271 |
A kompatibilitás | 271 |
Illesztőkapcsolások (interface-kapcsolások) | 271 |
Túl nagy amplitúdójú jelforrás | 271 |
Túl kis amplitúdójú jelforrás | 272 |
Vezérlés mechanikai érintkezővel | 272 |
Nagyobb teljesítményű kimeneti áramkörök | 273 |
Integrált TTL-billenőkapcsolások (áttekintés) | 274 |
Anyagismeret | |
A nemvasfémek jellemzői | 275 |
Általános jellemzők | 275 |
Tiszta fémek | 276 |
Ötvözetek | 276 |
Az ötvözetek keletkezésének elve | 276 |
Ötvözetek szilárd oldatból | 277 |
Eutektikus ötvözetek | 277 |
Pszeudoötvözetek | 278 |
A réz és ötvözetei | 278 |
A réz tulajdonságai | 278 |
Szabványos rézféleségek | 281 |
Rézötvözetek | 281 |
Könnyűfémek | 282 |
Az alumínium | 282 |
Tulajdonságok | 282 |
Öntészeti alumíniumötvözetek | 285 |
Alakítható alumíniumötvözetek | 285 |
A magnézium | 285 |
A berrilium | 286 |
Az ón, a cink és az ólom | 286 |
Az ón | 286 |
A cink | 287 |
Az ólom | 288 |
A higany és a nemesfémek | 288 |
A higany | 288 |
Az ezüst | 289 |
Az arany | 289 |
A platina | 289 |
A nemvasfémek összehasonlító áttekintése | 290 |
Szabványok | 290 |
A nemvasfémek rövid jelölései | 290 |
Az anyagszám | 290 |
A nemvasfémek fontosabb tulajdonságainak összehasonlító áttekintése | 292 |
A félvezetők fizikai alapjai | 293 |
A vezetőképesség | 293 |
A sávmodell | 293 |
A kristályszerkezete | 293 |
A sajátvezetés | 294 |
Szennyezéses vezetés félvezetőkben | 295 |
Szennyező atomok | 295 |
N-típusú szilícium-félvezetők | 295 |
P-típusú szilícium-félvezetők | 296 |
A PN-átmenet | 297 |
A PN-átmenet külső feszültség nélkül | 297 |
A PN-átmenet viselkedése feszültség hatására | 298 |
A félvezető anyagok és adalékolási módszereik | 299 |
Félvezető anyagok | 299 |
A tiszta kiindulási anyag előállítása | 299 |
Adalékolási eljárások | 300 |
A vezetékanyagok áttekintése és összehasonlítása | 302 |
Általános tulajdonságok | 302 |
Különleges tulajdonságok | 302 |
Az ellenállásanyagok áttekintése és összehasonlítása | 304 |
Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 304 |
Az ellenállásanyagokról általában | 314 |
Az ellenállásanyagokkal szemben támasztott követelmények | 304 |
Huzalellenállások | 304 |
Rétegellenállások | 306 |
A fűtőellenállás-anyagok áttekintése és összehasonlítása | 307 |
Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 307 |
A fűtőellenállás-anyagokról általában | 307 |
Nagy hőállóságú fűtőellenállások | 310 |
Érintkezőanyagok, bemitallok | 311 |
Az érintkezőanyagokkal szemben támasztott követelmények | 311 |
A fontosabb érintkezőanyagok | 312 |
Bimetallok | 313 |
Lemezek, félgyártmányok | 316 |
Fogalmak | 316 |
A fontosabb félgyártmányok és szabványaik | 316 |
Fényporok | 317 |
Meleg- és hidegsugárzók | 318 |
A fényporokkal való fényelőállítás elve | 318 |
A lumineszcencia, a floureszcencia, a foszforeszcencia | 320 |
A fényporok kémiai felépítése | 320 |
A színkeverés | 320 |
A fényporrétegek felvitele | 320 |
A fényporokkal szembeni követelmények az elektrotechnikában | 321 |
A használatos fényporok | 321 |
A nemfémes anyagok áttekintése | 322 |
Természetes anyagok | 322 |
Módosított természetes anyagok | 322 |
Műanyagok | 322 |
A nemfémes anyagokkal szembeni követelmények és vizsgálatuk | 323 |
A mechanikai szilárdság | 323 |
A kémiai ellenálló képesség | 324 |
A hőállóság | 324 |
A villamos szilárdság, villamos tulajdonságok | 325 |
Világítástechnikai jellemzők | 327 |
Ásványi anyagok és az üveg | 327 |
Az azbeszt | 327 |
A csillám | 327 |
A kvarc | 330 |
Az üveg | 330 |
Kerámiák | 332 |
A kerámiák közös tulajdonságai | 332 |
A porcelán | 334 |
Szteatitok | 336 |
Kerámiák kondenzátorok számára | 336 |
A kerámiák piezoelektromossága és elektrosztrikciója | 338 |
Az elektrooptikai kerámia | 338 |
Kerámiák fűtőkészülékekhez | 338 |
A kerámiák további felhasználási lehetőségei | 338 |
A fa, a rostanyagok (szálasanyagok), a cellulóz, a papír, a prespán és a cellulózszármazékok | 339 |
A fa | 339 |
Rostanyagok | 339 |
Természetes szálak | 339 |
Vegyiszálak | 339 |
A cellulóz | 341 |
Elektropapírok | 342 |
A prespán | 342 |
Cellulózszármazékok | 343 |
A természetes kaucsuk, a szigetelőolajok, a bitumen, a gázok mint szigetelőanyagok | 344 |
A természetes kaucsuk (gumi) | 344 |
Szigetelőolajok | 345 |
A bitumen mint kiöntőmassza | 346 |
Szigetelés gázokkal és vákuummal | 346 |
Műanyagok, makromolekulák, műanyagfeldolgozás | 348 |
Műanyagok | 348 |
A makromolekulák keletkezése | 348 |
A polimerizáció | 349 |
A plikondenzáció | 349 |
A poliaddíció | 350 |
A műanyagok feldolgozási módszerei | 350 |
Duromerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 356 |
A duromerekről (duroplasztokról) általában | 356 |
Fenoplasztok | 356 |
Aminoplasztok | 358 |
Telítetlen poliésztergyanták | 358 |
Epoxigyanták | 359 |
Poliimidek | 360 |
Szilikonok | 360 |
Plasztomerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 360 |
A plasztomerekről (termoplasztokról) általában | 360 |
A polisztirol | 361 |
A polietilén | 362 |
A polipropilén | 363 |
A poli (tetrafluor-etilén) (teflon) | 363 |
Poliamidok | 364 |
Poliuretánok | 365 |
A poli (metil-metakrilát) | 365 |
A poli (vinil-klorid) | 365 |
Poliacetálgyanták, a poliformaldehid | 365 |
Polikarbonátok | 368 |
A pli (fenilén-oxid) | 368 |
A hőre lágyuló műanyagok áttekintése | 368 |
Elasztomerek, a műanyagok általános áttekintése | 369 |
A természetes kaucsuk | 369 |
A butadiénkaucsuk | 369 |
Az akrilnitril-butadién-kaucsuk | 369 |
A butilkaucsuk (izoprén-izobutilén-kaucsuk) | 369 |
A kloroprénkaucsuk | 369 |
A szilikonkaucsuk | 370 |
A rugalmas poliuretán, az uretánkaucsuk | 370 |
A poli (vinil-klorid) lágyítókkal | 370 |
Telítetlen poliészterk | 370 |
A műanyagok általános áttekintése | 370 |
Szigetlőfóliák és szigetelőszalagok | 374 |
Szigetelőfóliák | 374 |
Villamos szigetelőszalagok | 375 |
Öntőgyanták, villamos szigetelő-, átitító- és vezetőlakkok, ragasztók | 376 |
Az öntőgyanták feldolgozása | 376 |
Az öntőgyanták típusai és felhasználása | 377 |
Villamos szigetelőlakkok | 377 |
A lakkok feladata | 377 |
A lakkozott huzalok feldolgozása | 377 |
Az átitatólakkok feldolgozása | 378 |
Vezetőlakkok | 378 |
Lehúzólakkok | 378 |
Ragasztók | 378 |
A ragsztott kötés sajátosságai | 378 |
A ragasztandó felület előkezelése | 378 |
A ragasztó felvitele | 380 |
Ragasztás oldással | 380 |
Oldó- , tisztító- és ápolószerek | 381 |
Az oldószer fogalma | 381 |
Az oldószerek az elektrotechnikában | 381 |
Tisztítóeljárások | 381 |
Példák tisztítószerekre | 381 |
Szárítás flourozott szénhidrogénekkel | 382 |
Ápolószerek | 382 |
Permetezőszerek sztatikus feltöltődés ellen | 382 |
Segédanyagok szóró- (aeroszolos) palackból | 382 |
Kenő- és csiszolóanyagok | 383 |
A kenőanyagok feladata | 383 |
Fontosabb szempontok a kenőanyagok értékelésére | 383 |
A kenőolajok és felhasználásuk | 384 |
A kenőzsírok és felhasználásuk | 385 |
A szilárd kenőanyagok és felhasználásuk | 385 |
Általános szempontok a kenőanyag kiválasztásához és felhasználásához | 385 |
Csiszolóanyagok | 385 |
A csiszolóanyagok feladata | 385 |
A csiszolóanyagok fajtái | 386 |
A csiszolóanyagok felhasználási formái | 386 |
Csiszolókorongok | 386 |
Baleset elleni védelem csiszoláskor | 388 |
II. kötet | |
Elmélet | |
Erősítők, negatív visszacsatolások | 1 |
Az erősítók jellemző adatai | 1 |
Az erősítók jellemzőinek befolyásolása | 2 |
Negatív visszacsatolások | 2 |
A negatív visszacsatolás fajtái | 2 |
Feszültségfüggő feszültség-visszacsatolás | 3 |
Feszülségfüggő áram-visszacsatolás | 4 |
Áramfüggő feszülség-visszacsatolás | 4 |
Áramfüggő áram-visszacsatolás | 5 |
Áttekintés | 6 |
Tipikus erősítők | 6 |
Az erősítőfokozatok üzemmódjai | 6 |
Teljesítményerősítők | 6 |
Ellenütemű erősítők, alapelvek | 6 |
Ellenütemű erősítők, kapcsolási változatok | 8 |
Széles sávú erősítők | 9 |
Széles sávú erősítők egyen- és váltakozó feszültséghez | 9 |
Széles sávú erősítők csak váltakozó feszülséghez | 10 |
A széles sávú erősítők felső határfrekvenciája | 10 |
A zaj | 11 |
Keskeny sávú erősítők, szelektív erősítők | 11 |
Erősítők számolási funkciókkal | 12 |
Erősítők hálózati frekvenciára | 14 |
Tirisztoros erősítők | 14 |
Mágneses erősítők | |
Szinuszos oszcillátorok | 16 |
RC-oszcillátorok | 16 |
LC-oszcillátorok | 17 |
Frekvenciastabilitás és a jel kicsatolása | 18 |
Visszacsatolás második tranzisztoron keresztül | 18 |
LC-osszcillátorok műveleti erősítőkkel | 18 |
Kvarcosszcillátorok | 18 |
Szűrők | 20 |
A szűrők felosztása | 20 |
RC- és RL-szűrők | 21 |
LC-szűrők | 21 |
Az LC-szűrők jellemző adatai | 22 |
Az LC-szűrők teljesítményillesztése az áteresztőtartományban | 22 |
A T- és II-szűrők bemeneti ellenállása | 23 |
LC-rezgőkörös szűrők szelektív erősítőkhöz | 24 |
Kerámiaszűrők, kvarcszűrők | 26 |
Elektromechanikus szűrők | 26 |
Felületihullám-szűrők | 27 |
Integrált univerzális szűrők | 27 |
Az amplitúdómoduláció, AM | 28 |
Általános bevezető | 28 |
Az amplitúdómodulált jelek előállítása | 28 |
Matematikai levezetés | 30 |
Az AM-jelek előállításának elve | 30 |
A modulációs mélység, zajok, az AM teljesítményegyenlege | 31 |
Az AM-demoduláció | 32 |
A szuperpozíció és a lebegés | 33 |
A keverés | 33 |
A nem kívánt amplitúdómoduláció | 34 |
Az amplitúdómodulációval rokon modulációk | 35 |
Általános bevezető | 35 |
A kétoldalsávos moduláció elnyomott vivővel | 35 |
Ringmodulátor a kétoldalsávos moduláció előállításához | 35 |
A kétoldalsávos moduláció demodulációja | 36 |
Az egyoldalsávos moduláció csonka oldalsávval | 36 |
Az egyoldalsávos moduláció | 37 |
A kvadratúramoduláció | 37 |
A frekvenciamoduláció, FM | 38 |
Általános bevezető | 38 |
A frekvenciamodulált jel | 38 |
A modulációs index | 39 |
A frekvenciamodulált jel oldalfrekvenciái | 39 |
A frekvenciamodulált jelek zavarása | 39 |
A preemfázis és a deemfárzis | 40 |
A f frekvencialöket és a B sávszélesség | 40 |
Frekvenciamodulálási módszerek | 41 |
A félrehangolt rezgőkörös FM-demodulátor | 41 |
A fázisdiszkriminátoros FM-demodulátor, az aránydetektor | 42 |
A koincidenciademodulátor | 42 |
A számláló FM-demodulátor | 43 |
Az impulzusmoduláció és az impulzuskódmoduláció | 44 |
Általános bevezető | 44 |
Az impulzusmoduláció (PM) | 45 |
Az impulzusmoduláció fajtái | 45 |
Az impulzusamplitúdó-moduláció (PAM) | 45 |
A modulációs eljárás | 45 |
A mintavételi frekvencia | 45 |
A PAM spektruma, a PAM sé az AM összehasonlítása | 45 |
A PAM-demoduláció | 46 |
A PAM-jelek sajátosságai | 46 |
Az időmultiplex eljárás | 46 |
Az impulzuskód-moduláció (PCM) | 46 |
A PAM-PCM átalakító | 46 |
Kvantálási fokozatok, a kvantálási hiba | 46 |
Az időmultiplex eljárás és a PCM | 47 |
A PCM sajátosságai | 48 |
Logikai áramkörök | 49 |
Alapelvek | 49 |
Logikai alapáramkörök | 49 |
Pozitív logika, negatív logika | 50 |
Fontos kétváltozós kapcsolatok | 50 |
A kapcsolási algebra és a Karnaugh-tábla | 52 |
Általános bevezető | 52 |
A kapcsolási algebra törvényei és szabályai | 52 |
A logikai kapcsolások működésének leírása. Kapcsolásanalízis | 52 |
A logikai kapcsolások tervezése, szintézise | 53 |
Az igazságtáblázat | 53 |
A függvények diszjunktív normálalakja | 53 |
A függvények konjunktív normálalakja | 53 |
A függvények két normálalakjának összehasonlítása | 54 |
A logikai kapcsolások egyszerűsítése | 55 |
A kapcsolások megváltoztatása | 55 |
A Karnaugh-tábla | 56 |
Cél és elvi felépítés | 56 |
A változók besorolása a Karnaugh-tábla oszlopaiba és soraiba | 57 |
A függvényértékek átvitele az igazságtáblázatból | 57 |
A függvények egyszerűsítése | 57 |
Számrenszerek, kódok | 59 |
A digitális technikában fontos számrendszerek | 59 |
A számok átalakítása különböző számrendszerekbe | 59 |
Kódok, a kódolás, dekódolás | 60 |
A BCD-kód | 60 |
A decimális-BCD kódoló, dekódoló | 61 |
Egylépéses bináris kódok számok ábrázolásához | 62 |
A Gray-kód | 62 |
A Johnson-kód | 62 |
Az egylépéses kódok felhasználása | 62 |
A hétszegmenses BCD kódoló | 63 |
Az ASCII-kód | 63 |
Egyéb kódok, a kódoló és a dekódoló jelentése | 63 |
Számolás kettes számrendszerben | 63 |
Összeadás | 63 |
A számok összehasonlítása | 65 |
Billenő áramkörök | 67 |
Bistabil billenőkörök | 67 |
Áttekintés | 67 |
Aszinkron flipflopok | 67 |
Flipflop NOR kapukból | 67 |
Flipflop NAND kapukból | 69 |
Az RS flipflop | 69 |
A Schmitt-trigger | 70 |
A latch | 70 |
Szinkron flipflopok | 70 |
Szintvezérelt flipflopok | 70 |
A szintvezérelt RS flipflop | 70 |
A D flipflop | 71 |
Élvezérelt flipflopok | 72 |
Egy éllel vezérelt flipflopok | 72 |
Az egy éllel vezérelt RS flipflop | 72 |
Az egy éllel vezérelt JK flipflop | 73 |
A T flipflop | 73 |
Két éllel vezérelt flipflopok | 74 |
A két éllel vezérelt JK flipflop | 74 |
Monostabil billenőkörök | 74 |
Nem újraindítható monostabil billenőkörök | 74 |
Újraindítható monostabil billenőkörök | 75 |
Astabil billenőkörök | 75 |
Astabil billenőkörök Schmitt-triggerrel | 75 |
Az astabil billenőkör felépítése két inverterből | 76 |
Astabil billenőkör két monostabil billenőkörből | 76 |
A start-stop oszcillátor | 76 |
Kvarcoszcillátorok | 77 |
Számlálók és frekvenciaosztók | 77 |
Aszinkron számlálók | 77 |
Aszinkron előre számlálók | 77 |
Aszinkron hátra számlálók | 78 |
Az átkapcsolható aszinkron előre-hátra számláló | 79 |
A BCD kódú aszinkron számláló | 79 |
Többszámjegyű decimális számláló BCD kódú aszinkron számlálókból | 80 |
Szinkron számlálók | 81 |
Szinkron előre számlálók | 81 |
Szinkron hátra számlálók | 81 |
Az átkapcsolható szinkron előre-hátra számláló | 82 |
A BCD kódú szinkron számláló | 82 |
Többszámjegyű decimális számlálók BCD kódú szinron számlálókból | 82 |
Komplex számlálók | 83 |
Programozható állásban törlődő számlálók | 83 |
Programozható kezdőértékű számlálók | 84 |
Frekvenciaosztók | 84 |
A számláló mint frekvenciaosztó | 84 |
A programozható frekvenciaosztó | 84 |
Léptetőregiszterek | 86 |
Alapvető felépítés | 86 |
Funkciók | 86 |
Az impulzuskésleltetés | 86 |
A soros-párhuzamos átalakító | 87 |
A párhuzamos-soros átalakító | 88 |
Léptetőregiszteres átviteli rendszerek | 88 |
Az előre-hátra léptető regiszter | 89 |
A gyűrűs számláló | 89 |
A Johnson-számláló | 90 |
Multiplexerek, analóg-digitális és digitális-analóg átalakítók | 91 |
Multiplexerek | 91 |
Az elektromechanikus multiplexer | 91 |
Multiplexer digitális alkatrészekből | 91 |
Demultiplexer digitális alkatrészekből | 92 |
Analóg-digitális átalakítók | 93 |
Digitális-analóg átalakítók | 93 |
Digitális-analóg átalakítók súlyozott ellenállás-hálózattal | 93 |
Digitális-analóg átalakítók ellenálláslétrával | 94 |
Szabályozástechnika | 95 |
Általános bevezető | 95 |
Fogalmak és definíciók | 95 |
A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 96 |
A vezérlési lánc és a szabályozási kör tagjai | 96 |
A nemfolytonos tagok viselkedése | 97 |
A szakaszok időbeli viselkedése a vezérlésekben és a szabályozásokban | 98 |
Szakaszfajták | 99 |
Kiegyenlítődő szakaszok | 99 |
Kis késleltetésű szakaszok | 100 |
Magasabb rendű szakaszok | 100 |
A szabályozóberendezések viselkedése | 100 |
A P szabályozó | 101 |
Az I szabályozó | 102 |
A D szabályozó | 102 |
Szabályozóberendezések P, I és D szabályozók kombinációiból | 103 |
Példák szabályozási körökre | 104 |
Ellenőrző szervek, érzékelők, beavatkozó szervek | 104 |
A fogalmak meghatározása | 104 |
Aktív ellenőrző szervek | 106 |
A fényelem | 106 |
A piezokristály | 106 |
A hőelem | 106 |
Elektrokémiai ellenőrző szervek, a pH-érték mérése | 107 |
Passzív ellenőrző szervek | 107 |
Ohmos ellenőrző szervek | 107 |
Induktív ellenőrző szervek | 108 |
Kapacitív ellenőrző szervek | 108 |
Érzékelők mágneses mennyiségekhez, a Hall-generátor | 108 |
Hőtágulásos ellenőrző szervek, a hőkapcsoló | 109 |
Beavatkozó szervek | 109 |
Fáziszárt hurkok, PLL | 112 |
Általános bevezető | 112 |
A működési elv | 112 |
A feladat és a működési mód | 113 |
A VCO | 113 |
A fázisdetektor, PD | 113 |
A PD-vel kapcsolatos fogalmak meghatározásai | 113 |
A PD felépítése és működési módja | 114 |
A feszültség-idő függvény | 114 |
Az analóg PD | 114 |
Kivitelezési formák | 115 |
Az aluláteresztő szűrő | 115 |
A szabályozóerősítő | 116 |
A fordulatszám és a pozíció szabályozása és vezérlése | 116 |
A motorok felépítése | 116 |
Egyenáramú motorok | 116 |
Tárcsás forgórészű motorok | 116 |
Kosaras armatúrájú motorok - harang armatúrájú motorok | 117 |
Kommutátor nélküli egyenáramú motorok - elektronikus motorok | 117 |
Léptetőmotorok | 118 |
Lineáris motorok | 118 |
A fordulatszám és a pozíció vezérlése | 119 |
Az egyenáramú állandómágneses motorok fordulatszámának vezérlése | 119 |
A fordulatszám-vezérlés alkalmazása | 120 |
A beavatkozó hajtások vezérlése, a pozicionálás | 120 |
A fordulatszám és a pozíció szabályozása | 121 |
Példák fordulatszám-szabályozásra | 121 |
Fordulatszám-szabályozás kazettás magnetofonokban | 121 |
Példa pozíciószabályozásra | 123 |
Kompenzációs íróművek | 123 |
A vezérlés és a szabályozás tápegységekben | 124 |
Vezérlési és szabályozási alapelvek tápegységekben | 124 |
Vezérlés kiegészítő ellenállásokkal. A lineáris beavatkozó szerv | 124 |
A vezérlés kibővítése szabályozássá | 124 |
A lineáris beavatkozó szervű tápegységek felépítése | 127 |
Vezérlés elektronikus kapcsolókkal | 127 |
Az elektronikus kapcsolókkal működő tápegységek szabályozása | 127 |
A kapcsolóüzemű tápegységek szaggatóinak működési elve és megvalósítása ... | 129 |
A kapcsolóüzemű tápegységek felépítése | 131 |
Váltakozó áramú tápellátás tirisztoros és triacos kapcsolóval | 131 |
A gyújtáskésleltetésű vezérlés | 131 |
A hullámcsomag-vezérlés | 131 |
Szabályozás nullafeszültség-kapcsolóval és triackal | 132 |
Korlátozások a hullámcsomag- és a gyújtáskésleltetésű vezérlések üzemeltetésénél | 132 |
Adatfeldolgozás | 133 |
Fogalmak | 133 |
A számítógépek készüléktechnikai felépítése | 133 |
A számítógép működési elve | 134 |
Operációs rendszerek | 136 |
Üzemmódok | 136 |
A többfelhasználós üzemmód | 136 |
A többfeladatos üzemmód | 137 |
A valós idejű üzemmód | 137 |
A párbeszédes üzemmód | 137 |
A kötegelt feldolgozási üzemmód | 137 |
Az online és az offline üzemmód | 137 |
A mikroszámítógép | 138 |
A mikroszámítógép felépítése | 138 |
A mikroprocesszor | 139 |
A végrehajtó egység | 139 |
A vezérlőegység | 140 |
A tár | 140 |
A tárolás célja | 140 |
A társzevezés | 141 |
A tárbővítés | 141 |
A tárak fajtái | 142 |
A veremtár | 142 |
A közvetlen tárhozzáférés | 142 |
Be- és kiviteli egységek | 142 |
Mikroprocesszor utasítások | 143 |
Az utasítások ábrázolása | 143 |
A bináris kód, a hexadecimális kód | 143 |
A mnemonikus kód | 143 |
Az utasításszerkezet | 144 |
A műveleti rész és az operíndus rész | 144 |
Egybájtos utasítások | 144 |
Kétbájtos utasítások | 144 |
Hárombájtos utasítások | 145 |
Az utasításlista | 145 |
A mikroszámítógépek programozása | 147 |
A program folyamatábrája | 147 |
A program futásának alaptípusai | 148 |
Elágazás nélküli programok | 148 |
Programhurkok | 148 |
Programelágazások | 148 |
Alprogramok | 149 |
A programmegszakítás | 151 |
Mikroszámítógépes fejlesztőrendszerek | 152 |
Elektroakusztika | 153 |
Általános bevezető | 153 |
A hangban mérhető mennyiségek | 153 |
Az iránykarakterisztika | 154 |
A fül hangérzékelése | 154 |
Hangerő-érzékelés, a phon-görbék | 155 |
Dinamika | 155 |
A hang, a hangzat, a zaj | 156 |
A teremakusztika | 156 |
A visszaverődés és az elnyelődés | 156 |
A berezgés és az utánzengés | 156 |
A hangátvitel technikája | 157 |
Átviteli rendszerek | 157 |
A mono- (egycsatornás) átvitel | 157 |
Az álsztereo- (pszedosztereo-) átvitel | 157 |
A sztereoátvitel | 158 |
A kvadrofónia | 158 |
Elektroakusztikai átalakítók | 158 |
Hangérzékelők, mikrofonok | 158 |
A hangérzékelők jellemzői | 158 |
Az átviteli tényezők | 158 |
A frekvenciamenet | 158 |
Az iránykarakterisztika | 159 |
A gömb-, a nyolcas-, a vese- és a buzogánykarakterisztika | 159 |
A torzítási tényező | 159 |
A zavarfeszültség | 159 |
A dinamika | 159 |
A belső ellenállás | 159 |
A mikrofonok működése | 160 |
Hangsugárzók, hangszórók, fejhallgatók | 161 |
A membrán rezgésének amplitúdója és a frekvencia közötti összefüggés | 161 |
A hangsugárzók jellemző adatai | 162 |
A teljesítményátviteli tényező | 162 |
A hatásfok | 162 |
A frekvenciamenet | 162 |
A névleges terhelhetőség | 162 |
A határterhelhetőség | 162 |
A torzítási tényező | 162 |
Az iránykarakterisztika | 162 |
A névleges látszólagos ellenállás | 162 |
A hangszórók és a fejhallgatók gerjesztőrendszerei | 162 |
A hangterhelés | 163 |
A nyomókamrás rendszer | 163 |
A hangfal | 163 |
Hangsugárzó csoportok | 164 |
Hangszóró-kombinációk | 164 |
Fejhallgatók | 164 |
A hangrögzítés, alapelvek és a tűs hangrögzítés | 165 |
Általános bevezető | 165 |
A hangszedőtűs eljárás | 166 |
A hangbarázdák írása | 166 |
Hanghordozók és hangszedő tűk | 167 |
Hangszedőrendszerek | 168 |
A vágási karakterisztika | 169 |
Lemezjátszók | 169 |
A hangszedésnél fellépő problémák | 170 |
A hangrögzítés, a mágneses hangrögzítés | 170 |
Fogalmak | 170 |
A törlés | 171 |
A felvétel | 171 |
A lejátszás | 172 |
A réshatás | 172 |
Az omega frekvenciamenet | 173 |
A szalag önlemágneseződése | 173 |
A kiegyenlítés és az eredő frekvenciamenet | 173 |
Magnetofonfejek | 173 |
Hangszalagok, a sávok elhelyezkedése | 174 |
Szalaganyagok | 175 |
A szabványos szalagfluxus | 175 |
Magnetofonok | 176 |
Felvételi és lejátszási problémák | 177 |
Az elektromágneses hullámok terjedése és vétele | 179 |
A kisugárzás | 179 |
A híradástechnika hullámhosszai | 179 |
A terjedés | 179 |
A fading (halkulás) | 180 |
A troposzféra, az ionoszféra, a Kenelly-Heaviside-réteg | 180 |
A hullámsávok tulajdonságai | 181 |
A műholdas vétel | 182 |
A polarizáció | 182 |
Antennák | 183 |
Adó- és vevőantennák | 183 |
Antenna-alapformák | 183 |
Az antennák jellemző adatai | 184 |
Áttekintés a rádiószolgálatokról | 185 |
Rádiótechnika | 186 |
Általános bevezető | 186 |
A rádióadó | 186 |
A rádióvevő | 186 |
Az egyenes vevő elve | 187 |
A szuperpozívió elve | 187 |
A sztereorádió és a közlekedési rádió | 190 |
A sztereorádiós rendszer követelményei | 190 |
A sztereomultiplex eljárás | 190 |
A sztereokódoló | 191 |
A sztereodekóder | 191 |
A közlekedési információkat sugárzó adórendszer | 192 |
A fekete fehér tv-adás | 193 |
A képátvitel | 193 |
Tv-szabványok | 194 |
A CCIR-szabvány | 194 |
Más országok tv-szabványai | 196 |
Az összetett videojel, a BAS jel | 196 |
A tv-adó | 198 |
A fekete-fehér tv-vétel | 199 |
A BAS jel visszanyerése | 199 |
A hangjel visszanyerése | 200 |
Különbségi hangvivős és párhuzamos kísérőhang eljárások | 200 |
A szinkronizálójel visszanyerése | 201 |
A sorszinkronizáció | 202 |
A képszinkronizáció | 202 |
A színes tv-adás | 203 |
A színes tv-rendszerek követelményei | 203 |
A szín és a színkeverés | 203 |
A világosságjel (Y jel) | 204 |
A színkülönbség jel | 204 |
A színsegédvivő eljárás | 204 |
Színes tv-rendszerek | 205 |
A NTSC-rendszer | 205 |
A PAL-rendszer | 206 |
A SECAM-rendszer | 206 |
A színes összetett videojel, az FBAS jel | 207 |
A színes tv-vétel | 207 |
Az FBAS jel visszanyerése | 207 |
A BAS jel feldolgozása | 208 |
Az F jel feldolgozása (PAL) | 208 |
A modulált színkülönbségi jel demodulációja (PAL) | 209 |
A PAL-kapcsoló és a PAL-azonosító | 209 |
A G-Y jel előállítása | 210 |
Az R, G és B jelek előállítása | 210 |
A mágneses képrögzítés | 210 |
A mágneses képrögzítés elve | 210 |
A keresztsávos és a ferdesávos eljárás | 211 |
Videorendszerek | 212 |
A sávelrendezés | 213 |
A jelátvitel | 214 |
Az FM-hang (hifi-hang) | 214 |
Blokkvázlat, mikroprocesszoros vezérlés | 215 |
Bevezetés a távbeszélő-technikába | 217 |
Általános áttekintés | 217 |
A távbeszélő-technikában használt rövidítések | 217 |
A helyi hálózat (HHá) | 217 |
Helyi kapcsoklástechnika | 218 |
A helyi központ (HKp) fő funkciói | 218 |
A HKp-i összeköttetés létrehozásának alapvető feladatai | 218 |
A kapcsolórendszer (KR) feladatai | 218 |
A vezérlés elve | 219 |
A helyi kapcsolástechnika választófokozatai | 222 |
A teljes központ (TKp) és a részközpont (RKp) | 223 |
Helyi hálózat (HHá) több teljes központtal | 223 |
Helyi hálózat (HHá) csoportközpontokkal (CsKp) | 224 |
Távolsági kapcsolástechnika | 226 |
A távolsági kapcsolástechnika hálózatsíkjai | 226 |
A jelzőszámok jelentősége a távhívásban | 227 |
Az összeköttetés felépítése a jelzőszámútvonalon át | 228 |
Útvonalvezérlés az országos távhívóhálózatban | 229 |
Előfizetői berendezések | 230 |
Alapvető készlékáramkörök | 230 |
A nyilvános távbeszélő-hálózatban alkalmazott készülékek feladatai | 230 |
Előfizetői berendezések (áttekintés) | 231 |
Az alközpontokról általában | 132 |
Soros berendezések | 132 |
Automata alközpontok | 233 |
A távbeszélő átviteltechnika alapjai | 234 |
A távbeszélő átviteltechnika alapvető feladatai | 234 |
A beszédcsatorna | 235 |
A beszédfrekvenciás (BF) átviteli út | 235 |
A frekvenciaáthelyezés | 236 |
A vivőfrekvenciás (VF) átvitel üzemi adatai | 237 |
A vivőfrekvenciás technika frekvenciatervei és rendszerei | 238 |
Hívó-, jelző- és óraberendezések | 241 |
Általános áttekintés | 241 |
Feladatkörök | 241 |
Hívó- és jelzőberendezések | 242 |
Óraberendezések | 246 |
Vészjelző berendezések | 248 |
A high/low (magas/alacsony) technika | 248 |
A differenciáltechnika | 248 |
Az azonosítójeles behatárolási technika | 248 |
Jelentők és jel-, ill. riasztásadók | 249 |
Az univerzális vészjelentő berendezés | 250 |
Gyakorlat | |
Bipoláris integrált digitális áramkörök | 251 |
Áramkörcsaládok | 251 |
Típusjelölések | 251 |
Az LSL-család | 252 |
A TTL-család | 254 |
Alapfelépítés | 254 |
Különleges TTL-technikák | 255 |
A Schottky-TTL | 255 |
A kis fogyasztású Schottky-TTL | 256 |
A T3L-család | 256 |
Az I2L-technika | 257 |
Unipoláris digitális integrált áramkörök | 258 |
Az N-MOS- és a P-MOS-technika | 258 |
Alapáramkörök | 258 |
A NOR és a NAND áramkör | 259 |
Jellemző értékek | 259 |
A C-MOS-technika | 259 |
Alapáramkörök, jellemző adatok | 259 |
A NOR áramkör | 261 |
A NAND áramkör | 261 |
A kétutas digitális-analóg kapcsoló | 261 |
A rövidítések táblázata | 262 |
A négypólusok mérési eljárásai | 263 |
A négypólus hullámellenállásainak meghatározása | 263 |
A szintmérés | 264 |
A csillapításmérés | 265 |
A feszültségmérés | 265 |
Az összehasonlításos mérés | 266 |
Az áthalláscsillapítás, valamint az idegen- és zajfeszültség mérése | 266 |
A torzítási tényező mérése | 267 |
A vobulátoros mérési eljárás négypólus frekvenciamenetének meghatározására | 267 |
Regisztráló mérőműszerek | 268 |
A rendszer áttekintése | 268 |
A vonalíró | 268 |
Kompenzációs regisztrálók | 269 |
A rajzgép | 271 |
A villamos mennyiségek digitális mérése | 272 |
A digitális mérőműszerek felépítése | 272 |
A frekvenciamérés | 272 |
A periódusidő mérése | 273 |
Az időmérés | 274 |
Az univerzális számláló | 274 |
Az egyenfeszültség mérése | 274 |
Az amplitúdómódszer | 274 |
Az integrálóeljárás | 276 |
Az egyenáram mérése | 277 |
A váltakozó feszültségek és a váltakozó áramok mérése | 277 |
Az ellenállásmérés | 278 |
A kapacitásmérés | 278 |
A fázismérés | 278 |
A villamos munka mérése | 279 |
A nem villamos mennyiségek villamos mérése | 280 |
Általános bevezető | 280 |
A mérőberendezés felépítése | 280 |
Speciális mérésekhez alkalmas érzékelők | 281 |
Hőmérsékletmérés érzékelőkkel | 281 |
Hőmérsékletmérés hőelemekkel | 281 |
Hőméréskletmérés ellenálláshőmérőkkel | 282 |
Félvezetős érzékelők: NTK- és PTK-ellenállások | 283 |
Szöginformációk mérése és ellenőrzése | 284 |
Szögkódolók | 284 |
Forgásjelzők | 284 |
A fordulatszám mérése és ellenőrzése | 284 |
Gázkoncentráció-mérő érzékelők | 285 |
A nyúlás, az erő és a forgatónyomaték mérése nyúlásmérő bélyegekkel | 286 |
A tűzjellemzők érzékelése - tűzjelzők | 289 |
A rendszeres hibakeresés | 292 |
Hibaokok | 292 |
Külső eredetű zavarok | 292 |
A hibák előfordulásának megelőzése | 292 |
A hibák megállapítása és jelzése | 292 |
A hibák kiküszöbölése | 293 |
A rendszeres hibabehatárolás | 293 |
A jelkövetés módszerei | 293 |
A jelkövetés szabályozott áramkörökben | 294 |
A kicserélés, a helyreállítás, a vizsgálat | 295 |
A hibabehatárolás segédeszközei | 295 |
Rádió-zavarszűrés, villamos és mágneses árnyékolás | 296 |
Általános bevezető | 296 |
A zavarforrások osztályozása | 296 |
A rádiózavarok mérése | 297 |
Zavarási határértékek, zavarási fokozatok | 297 |
A zavarási fokozatok alkalmazása | 298 |
A rádiózavarok terjedése | 298 |
Zavarvédelmi eszközök | 298 |
Zavarszűrési rendszabályok | 299 |
Alkatrészek és szerelvények | 300 |
Példák készülékek és berendezések zavarmentesítésére | 304 |
Az elektromos árnyékolás | 305 |
A szórt mágneses terekkel szembeni védekezés | 306 |
A gépjárművek zavarmentesítése | 307 |
A rádió-zavarszűréssel kapcsolatos fontosabb előírások | 308 |
A PLL-ármakörök alkalmazása | 308 |
Fogalommeghatározás és működési mód | 308 |
Frekvenciaszintézis - közvetett szintézis | 308 |
A PLL-szintézeres hangolókör | 309 |
A frekvenciaszinkronizálás | 311 |
Az Fm-demoduláció | 312 |
A fordulatszám-szabályozása PLL-lel | 312 |
Adathordozók | 313 |
A kódolás | 313 |
Lyukkártyák | 315 |
Lyukkártyás készülékek | 315 |
Lyukszalagok | 315 |
Lyukszalagos készülékek | 316 |
A mágneses adattárolás | 316 |
A mágneses adathordozóknál alkalmazott rögzítési eljárások | 316 |
Mágnesszalagok | 317 |
Mágnesszalagos készülékek | 317 |
Mágnesszalag-kazetták | 318 |
Mágneslemezek | 318 |
Mágneslemezes készülékek | 319 |
Hajlékony mágneslemezek | 319 |
Futóművek | 320 |
Az automatikus jelfelismerés | 320 |
A CMC-7 írás | 320 |
Az ORC-írások | 321 |
Képernyős készülékek és nyomtatók | 321 |
Képernyős készülékek | 321 |
Alafanumerikus képenyős készülékek | 321 |
Grafikus képernyős készülékek | 322 |
Nyomtatók | 322 |
Betűnyomtatással dolgozó karakternyomtatók | 322 |
Betűnyomtatással dolgozó sornyomtatók | 323 |
Mátrixnyomtatók | 323 |
Lézernyomtatók | 324 |
Billentyűzetek | 325 |
Adatátvitel | 325 |
Nemzetközi szabványosítás | 325 |
A német Posta adatátviteli szolgáltatásai | 326 |
Adatátvitel a telexhálózatban | 327 |
Adatátvitel a datexhálózatban | 327 |
Adatátvitela távbeszélő-hálózatban | 327 |
Rádió-vevőkészülékek | 328 |
Tulajdonságok és adatok | 328 |
Hullámsávok | 328 |
Az adó beállításának módja | 328 |
Az érzékenység és a szelektivitás | 329 |
A hangvisszaadási jóság | 330 |
A szteroadások vételi lehetősége | 330 |
Különleges szolgáltatások | 331 |
A vevőkészülékek fajtái | 3311 |
Házi rádióvevők | 331 |
Kis vagy hordozható rádióvevők | 331 |
A hifi-rádióvevő | 336 |
Autórádiók | 336 |
Fekete-fehér tv-vevők | 337 |
A tuner és a hangolófokozat | 337 |
A videojelegység | 340 |
Az eltérítőegység | 340 |
Az áramköri felépítés | 341 |
Színes tv-vevők | 343 |
A tuner, a hangolóegység és a távszabályozás | 343 |
Középfrekvenciás erősítők, demodulátorok és a hangegység | 345 |
A videojelegység | 345 |
Az RGB-egység | 347 |
A vízszintes egység | 347 |
A függőleges egység | 347 |
A tápegység | 347 |
Színes képcsövek | 348 |
Az inline színesk képcső | 348 |
Egyéb színes képcsövek | 349 |
A vevőantennák tervezése és felállítása | 350 |
Vételi sávok, antennaformák | 350 |
Az antennák helyének és típusának kiválasztása | 351 |
A mechanikai szilárdság és a szélterhelés számítása | 352 |
Az antennák földelése | 353 |
Egyéni és közösségi antennaberendezések | 353 |
A vezetékhálózat kiépítése | 353 |
A közösségi antennaberendezésekkel szembeni követelmények | 354 |
A berendezés csillapításának számítása | 355 |
A szintszámítás és erősítő alkalmazása | 356 |
Az adók áthelyezése | 257 |
Átvételi vizsgálatok | 357 |
A karbantartás | 357 |
A kapcsolástechnika áramköri rajzai és szerelvényei | 358 |
Rajzjelek és rajzféleségek | 358 |
Elvi kapcsolási rajzok | 358 |
A jelfogó-áttekintés | 359 |
A jelfogódiagram | 359 |
A nemesfém-érintkezés motoros forgóválasztó | 359 |
A nemesfém-érintkezős gyorsjelfogók | 360 |
Kapcsolástechnikai folyamatok és azok ábrázolása | 363 |
Általános bevezető | 363 |
Fogalommeghatározások | 363 |
Az 55v helyi kapcsolórendszer kapcsolási feladatai és folyamatai | 363 |
A távbeszélő készülékek áramkörei | 367 |
Típussorozatok | 367 |
Számbeadási módok | 368 |
A 611-es típusú távbeszélő-készülékek | 369 |
A 716-os, 736-os és 756-os tíusú távbeszélő-készülékek | 370 |
A 792-es (712-2/732-2/752-2) távbeszélő-készülékek | 370 |
A csatlakozódoboz | 371 |
A híradástechnikára vonatkozó törvényes előírások | 372 |
Törvények és szakmai előírások | 372 |
A technikai munkaeszközökre vontakozó törvény | 372 |
Mérés- és munkaügyi törvények | 373 |
A híradástechnikára vonatkozó törvények | 373 |
A távközlési összeköttetésekre vonatkozó törvények | 374 |
A nagyfrekvenciás berendezések üzemeltetésével kapcsolatos törvények | 374 |
A rádióamatőrökre vonatkozó törvény | 374 |
A környezet veszélyeztetésével kapcsolatos törvény | 374 |
Az adatvédelmi törvény | 374 |
Törvénykiegészítések | 375 |
Szakmai szabályok, előírások | 375 |
Információforrások | 380 |
Szemelvények a híradástechnika történetéből | 381 |
Tárgymutató | 391 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.