kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 399 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi szám: 59016/III. |
Erősítők, negatív visszacsatolások | 1 |
Az erősítók jellemző adatai | 1 |
Az erősítók jellemzőinek befolyásolása | 2 |
Negatív visszacsatolások | 2 |
A negatív visszacsatolás fajtái | 2 |
Feszültségfüggő feszültség-visszacsatolás | 3 |
Feszülségfüggő áram-visszacsatolás | 4 |
Áramfüggő feszülség-visszacsatolás | 4 |
Áramfüggő áram-visszacsatolás | 5 |
Áttekintés | 6 |
Tipikus erősítők | 6 |
Az erősítőfokozatok üzemmódjai | 6 |
Teljesítményerősítők | 6 |
Ellenütemű erősítők, alapelvek | 6 |
Ellenütemű erősítők, kapcsolási változatok | 8 |
Széles sávú erősítők | 9 |
Széles sávú erősítők egyen- és váltakozó feszültséghez | 9 |
Széles sávú erősítők csak váltakozó feszülséghez | 10 |
A széles sávú erősítők felső határfrekvenciája | 10 |
A zaj | 11 |
Keskeny sávú erősítők, szelektív erősítők | 11 |
Erősítők számolási funkciókkal | 12 |
Erősítők hálózati frekvenciára | 14 |
Tirisztoros erősítők | 14 |
Mágneses erősítők | |
Szinuszos oszcillátorok | 16 |
RC-oszcillátorok | 16 |
LC-oszcillátorok | 17 |
Frekvenciastabilitás és a jel kicsatolása | 18 |
Visszacsatolás második tranzisztoron keresztül | 18 |
LC-osszcillátorok műveleti erősítőkkel | 18 |
Kvarcosszcillátorok | 18 |
Szűrők | 20 |
A szűrők felosztása | 20 |
RC- és RL-szűrők | 21 |
LC-szűrők | 21 |
Az LC-szűrők jellemző adatai | 22 |
Az LC-szűrők teljesítményillesztése az áteresztőtartományban | 22 |
A T- és II-szűrők bemeneti ellenállása | 23 |
LC-rezgőkörös szűrők szelektív erősítőkhöz | 24 |
Kerámiaszűrők, kvarcszűrők | 26 |
Elektromechanikus szűrők | 26 |
Felületihullám-szűrők | 27 |
Integrált univerzális szűrők | 27 |
Az amplitúdómoduláció, AM | 28 |
Általános bevezető | 28 |
Az amplitúdómodulált jelek előállítása | 28 |
Matematikai levezetés | 30 |
Az AM-jelek előállításának elve | 30 |
A modulációs mélység, zajok, az AM teljesítményegyenlege | 31 |
Az AM-demoduláció | 32 |
A szuperpozíció és a lebegés | 33 |
A keverés | 33 |
A nem kívánt amplitúdómoduláció | 34 |
Az amplitúdómodulációval rokon modulációk | 35 |
Általános bevezető | 35 |
A kétoldalsávos moduláció elnyomott vivővel | 35 |
Ringmodulátor a kétoldalsávos moduláció előállításához | 35 |
A kétoldalsávos moduláció demodulációja | 36 |
Az egyoldalsávos moduláció csonka oldalsávval | 36 |
Az egyoldalsávos moduláció | 37 |
A kvadratúramoduláció | 37 |
A frekvenciamoduláció, FM | 38 |
Általános bevezető | 38 |
A frekvenciamodulált jel | 38 |
A modulációs index | 39 |
A frekvenciamodulált jel oldalfrekvenciái | 39 |
A frekvenciamodulált jelek zavarása | 39 |
A preemfázis és a deemfárzis | 40 |
A f frekvencialöket és a B sávszélesség | 40 |
Frekvenciamodulálási módszerek | 41 |
A félrehangolt rezgőkörös FM-demodulátor | 41 |
A fázisdiszkriminátoros FM-demodulátor, az aránydetektor | 42 |
A koincidenciademodulátor | 42 |
A számláló FM-demodulátor | 43 |
Az impulzusmoduláció és az impulzuskódmoduláció | 44 |
Általános bevezető | 44 |
Az impulzusmoduláció (PM) | 45 |
Az impulzusmoduláció fajtái | 45 |
Az impulzusamplitúdó-moduláció (PAM) | 45 |
A modulációs eljárás | 45 |
A mintavételi frekvencia | 45 |
A PAM spektruma, a PAM sé az AM összehasonlítása | 45 |
A PAM-demoduláció | 46 |
A PAM-jelek sajátosságai | 46 |
Az időmultiplex eljárás | 46 |
Az impulzuskód-moduláció (PCM) | 46 |
A PAM-PCM átalakító | 46 |
Kvantálási fokozatok, a kvantálási hiba | 46 |
Az időmultiplex eljárás és a PCM | 47 |
A PCM sajátosságai | 48 |
Logikai áramkörök | 49 |
Alapelvek | 49 |
Logikai alapáramkörök | 49 |
Pozitív logika, negatív logika | 50 |
Fontos kétváltozós kapcsolatok | 50 |
A kapcsolási algebra és a Karnaugh-tábla | 52 |
Általános bevezető | 52 |
A kapcsolási algebra törvényei és szabályai | 52 |
A logikai kapcsolások működésének leírása. Kapcsolásanalízis | 52 |
A logikai kapcsolások tervezése, szintézise | 53 |
Az igazságtáblázat | 53 |
A függvények diszjunktív normálalakja | 53 |
A függvények konjunktív normálalakja | 53 |
A függvények két normálalakjának összehasonlítása | 54 |
A logikai kapcsolások egyszerűsítése | 55 |
A kapcsolások megváltoztatása | 55 |
A Karnaugh-tábla | 56 |
Cél és elvi felépítés | 56 |
A változók besorolása a Karnaugh-tábla oszlopaiba és soraiba | 57 |
A függvényértékek átvitele az igazságtáblázatból | 57 |
A függvények egyszerűsítése | 57 |
Számrenszerek, kódok | 59 |
A digitális technikában fontos számrendszerek | 59 |
A számok átalakítása különböző számrendszerekbe | 59 |
Kódok, a kódolás, dekódolás | 60 |
A BCD-kód | 60 |
A decimális-BCD kódoló, dekódoló | 61 |
Egylépéses bináris kódok számok ábrázolásához | 62 |
A Gray-kód | 62 |
A Johnson-kód | 62 |
Az egylépéses kódok felhasználása | 62 |
A hétszegmenses BCD kódoló | 63 |
Az ASCII-kód | 63 |
Egyéb kódok, a kódoló és a dekódoló jelentése | 63 |
Számolás kettes számrendszerben | 63 |
Összeadás | 63 |
A számok összehasonlítása | 65 |
Billenő áramkörök | 67 |
Bistabil billenőkörök | 67 |
Áttekintés | 67 |
Aszinkron flipflopok | 67 |
Flipflop NOR kapukból | 67 |
Flipflop NAND kapukból | 69 |
Az RS flipflop | 69 |
A Schmitt-trigger | 70 |
A latch | 70 |
Szinkron flipflopok | 70 |
Szintvezérelt flipflopok | 70 |
A szintvezérelt RS flipflop | 70 |
A D flipflop | 71 |
Élvezérelt flipflopok | 72 |
Egy éllel vezérelt flipflopok | 72 |
Az egy éllel vezérelt RS flipflop | 72 |
Az egy éllel vezérelt JK flipflop | 73 |
A T flipflop | 73 |
Két éllel vezérelt flipflopok | 74 |
A két éllel vezérelt JK flipflop | 74 |
Monostabil billenőkörök | 74 |
Nem újraindítható monostabil billenőkörök | 74 |
Újraindítható monostabil billenőkörök | 75 |
Astabil billenőkörök | 75 |
Astabil billenőkörök Schmitt-triggerrel | 75 |
Az astabil billenőkör felépítése két inverterből | 76 |
Astabil billenőkör két monostabil billenőkörből | 76 |
A start-stop oszcillátor | 76 |
Kvarcoszcillátorok | 77 |
Számlálók és frekvenciaosztók | 77 |
Aszinkron számlálók | 77 |
Aszinkron előre számlálók | 77 |
Aszinkron hátra számlálók | 78 |
Az átkapcsolható aszinkron előre-hátra számláló | 79 |
A BCD kódú aszinkron számláló | 79 |
Többszámjegyű decimális számláló BCD kódú aszinkron számlálókból | 80 |
Szinkron számlálók | 81 |
Szinkron előre számlálók | 81 |
Szinkron hátra számlálók | 81 |
Az átkapcsolható szinkron előre-hátra számláló | 82 |
A BCD kódú szinkron számláló | 82 |
Többszámjegyű decimális számlálók BCD kódú szinron számlálókból | 82 |
Komplex számlálók | 83 |
Programozható állásban törlődő számlálók | 83 |
Programozható kezdőértékű számlálók | 84 |
Frekvenciaosztók | 84 |
A számláló mint frekvenciaosztó | 84 |
A programozható frekvenciaosztó | 84 |
Léptetőregiszterek | 86 |
Alapvető felépítés | 86 |
Funkciók | 86 |
Az impulzuskésleltetés | 86 |
A soros-párhuzamos átalakító | 87 |
A párhuzamos-soros átalakító | 88 |
Léptetőregiszteres átviteli rendszerek | 88 |
Az előre-hátra léptető regiszter | 89 |
A gyűrűs számláló | 89 |
A Johnson-számláló | 90 |
Multiplexerek, analóg-digitális és digitális-analóg átalakítók | 91 |
Multiplexerek | 91 |
Az elektromechanikus multiplexer | 91 |
Multiplexer digitális alkatrészekből | 91 |
Demultiplexer digitális alkatrészekből | 92 |
Analóg-digitális átalakítók | 93 |
Digitális-analóg átalakítók | 93 |
Digitális-analóg átalakítók súlyozott ellenállás-hálózattal | 93 |
Digitális-analóg átalakítók ellenálláslétrával | 94 |
Szabályozástechnika | 95 |
Általános bevezető | 95 |
Fogalmak és definíciók | 95 |
A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 96 |
A vezérlési lánc és a szabályozási kör tagjai | 96 |
A nemfolytonos tagok viselkedése | 97 |
A szakaszok időbeli viselkedése a vezérlésekben és a szabályozásokban | 98 |
Szakaszfajták | 99 |
Kiegyenlítődő szakaszok | 99 |
Kis késleltetésű szakaszok | 100 |
Magasabb rendű szakaszok | 100 |
A szabályozóberendezések viselkedése | 100 |
A P szabályozó | 101 |
Az I szabályozó | 102 |
A D szabályozó | 102 |
Szabályozóberendezések P, I és D szabályozók kombinációiból | 103 |
Példák szabályozási körökre | 104 |
Ellenőrző szervek, érzékelők, beavatkozó szervek | 104 |
A fogalmak meghatározása | 104 |
Aktív ellenőrző szervek | 106 |
A fényelem | 106 |
A piezokristály | 106 |
A hőelem | 106 |
Elektrokémiai ellenőrző szervek, a pH-érték mérése | 107 |
Passzív ellenőrző szervek | 107 |
Ohmos ellenőrző szervek | 107 |
Induktív ellenőrző szervek | 108 |
Kapacitív ellenőrző szervek | 108 |
Érzékelők mágneses mennyiségekhez, a Hall-generátor | 108 |
Hőtágulásos ellenőrző szervek, a hőkapcsoló | 109 |
Beavatkozó szervek | 109 |
Fáziszárt hurkok, PLL | 112 |
Általános bevezető | 112 |
A működési elv | 112 |
A feladat és a működési mód | 113 |
A VCO | 113 |
A fázisdetektor, PD | 113 |
A PD-vel kapcsolatos fogalmak meghatározásai | 113 |
A PD felépítése és működési módja | 114 |
A feszültség-idő függvény | 114 |
Az analóg PD | 114 |
Kivitelezési formák | 115 |
Az aluláteresztő szűrő | 115 |
A szabályozóerősítő | 116 |
A fordulatszám és a pozíció szabályozása és vezérlése | 116 |
A motorok felépítése | 116 |
Egyenáramú motorok | 116 |
Tárcsás forgórészű motorok | 116 |
Kosaras armatúrájú motorok - harang armatúrájú motorok | 117 |
Kommutátor nélküli egyenáramú motorok - elektronikus motorok | 117 |
Léptetőmotorok | 118 |
Lineáris motorok | 118 |
A fordulatszám és a pozíció vezérlése | 119 |
Az egyenáramú állandómágneses motorok fordulatszámának vezérlése | 119 |
A fordulatszám-vezérlés alkalmazása | 120 |
A beavatkozó hajtások vezérlése, a pozicionálás | 120 |
A fordulatszám és a pozíció szabályozása | 121 |
Példák fordulatszám-szabályozásra | 121 |
Fordulatszám-szabályozás kazettás magnetofonokban | 121 |
Példa pozíciószabályozásra | 123 |
Kompenzációs íróművek | 123 |
A vezérlés és a szabályozás tápegységekben | 124 |
Vezérlési és szabályozási alapelvek tápegységekben | 124 |
Vezérlés kiegészítő ellenállásokkal. A lineáris beavatkozó szerv | 124 |
A vezérlés kibővítése szabályozássá | 124 |
A lineáris beavatkozó szervű tápegységek felépítése | 127 |
Vezérlés elektronikus kapcsolókkal | 127 |
Az elektronikus kapcsolókkal működő tápegységek szabályozása | 127 |
A kapcsolóüzemű tápegységek szaggatóinak működési elve és megvalósítása ... | 129 |
A kapcsolóüzemű tápegységek felépítése | 131 |
Váltakozó áramú tápellátás tirisztoros és triacos kapcsolóval | 131 |
A gyújtáskésleltetésű vezérlés | 131 |
A hullámcsomag-vezérlés | 131 |
Szabályozás nullafeszültség-kapcsolóval és triackal | 132 |
Korlátozások a hullámcsomag- és a gyújtáskésleltetésű vezérlések üzemeltetésénél | 132 |
Adatfeldolgozás | 133 |
Fogalmak | 133 |
A számítógépek készüléktechnikai felépítése | 133 |
A számítógép működési elve | 134 |
Operációs rendszerek | 136 |
Üzemmódok | 136 |
A többfelhasználós üzemmód | 136 |
A többfeladatos üzemmód | 137 |
A valós idejű üzemmód | 137 |
A párbeszédes üzemmód | 137 |
A kötegelt feldolgozási üzemmód | 137 |
Az online és az offline üzemmód | 137 |
A mikroszámítógép | 138 |
A mikroszámítógép felépítése | 138 |
A mikroprocesszor | 139 |
A végrehajtó egység | 139 |
A vezérlőegység | 140 |
A tár | 140 |
A tárolás célja | 140 |
A társzevezés | 141 |
A tárbővítés | 141 |
A tárak fajtái | 142 |
A veremtár | 142 |
A közvetlen tárhozzáférés | 142 |
Be- és kiviteli egységek | 142 |
Mikroprocesszor utasítások | 143 |
Az utasítások ábrázolása | 143 |
A bináris kód, a hexadecimális kód | 143 |
A mnemonikus kód | 143 |
Az utasításszerkezet | 144 |
A műveleti rész és az operíndus rész | 144 |
Egybájtos utasítások | 144 |
Kétbájtos utasítások | 144 |
Hárombájtos utasítások | 145 |
Az utasításlista | 145 |
A mikroszámítógépek programozása | 147 |
A program folyamatábrája | 147 |
A program futásának alaptípusai | 148 |
Elágazás nélküli programok | 148 |
Programhurkok | 148 |
Programelágazások | 148 |
Alprogramok | 149 |
A programmegszakítás | 151 |
Mikroszámítógépes fejlesztőrendszerek | 152 |
Elektroakusztika | 153 |
Általános bevezető | 153 |
A hangban mérhető mennyiségek | 153 |
Az iránykarakterisztika | 154 |
A fül hangérzékelése | 154 |
Hangerő-érzékelés, a phon-görbék | 155 |
Dinamika | 155 |
A hang, a hangzat, a zaj | 156 |
A teremakusztika | 156 |
A visszaverődés és az elnyelődés | 156 |
A berezgés és az utánzengés | 156 |
A hangátvitel technikája | 157 |
Átviteli rendszerek | 157 |
A mono- (egycsatornás) átvitel | 157 |
Az álsztereo- (pszedosztereo-) átvitel | 157 |
A sztereoátvitel | 158 |
A kvadrofónia | 158 |
Elektroakusztikai átalakítók | 158 |
Hangérzékelők, mikrofonok | 158 |
A hangérzékelők jellemzői | 158 |
Az átviteli tényezők | 158 |
A frekvenciamenet | 158 |
Az iránykarakterisztika | 159 |
A gömb-, a nyolcas-, a vese- és a buzogánykarakterisztika | 159 |
A torzítási tényező | 159 |
A zavarfeszültség | 159 |
A dinamika | 159 |
A belső ellenállás | 159 |
A mikrofonok működése | 160 |
Hangsugárzók, hangszórók, fejhallgatók | 161 |
A membrán rezgésének amplitúdója és a frekvencia közötti összefüggés | 161 |
A hangsugárzók jellemző adatai | 162 |
A teljesítményátviteli tényező | 162 |
A hatásfok | 162 |
A frekvenciamenet | 162 |
A névleges terhelhetőség | 162 |
A határterhelhetőség | 162 |
A torzítási tényező | 162 |
Az iránykarakterisztika | 162 |
A névleges látszólagos ellenállás | 162 |
A hangszórók és a fejhallgatók gerjesztőrendszerei | 162 |
A hangterhelés | 163 |
A nyomókamrás rendszer | 163 |
A hangfal | 163 |
Hangsugárzó csoportok | 164 |
Hangszóró-kombinációk | 164 |
Fejhallgatók | 164 |
A hangrögzítés, alapelvek és a tűs hangrögzítés | 165 |
Általános bevezető | 165 |
A hangszedőtűs eljárás | 166 |
A hangbarázdák írása | 166 |
Hanghordozók és hangszedő tűk | 167 |
Hangszedőrendszerek | 168 |
A vágási karakterisztika | 169 |
Lemezjátszók | 169 |
A hangszedésnél fellépő problémák | 170 |
A hangrögzítés, a mágneses hangrögzítés | 170 |
Fogalmak | 170 |
A törlés | 171 |
A felvétel | 171 |
A lejátszás | 172 |
A réshatás | 172 |
Az omega frekvenciamenet | 173 |
A szalag önlemágneseződése | 173 |
A kiegyenlítés és az eredő frekvenciamenet | 173 |
Magnetofonfejek | 173 |
Hangszalagok, a sávok elhelyezkedése | 174 |
Szalaganyagok | 175 |
A szabványos szalagfluxus | 175 |
Magnetofonok | 176 |
Felvételi és lejátszási problémák | 177 |
Az elektromágneses hullámok terjedése és vétele | 179 |
A kisugárzás | 179 |
A híradástechnika hullámhosszai | 179 |
A terjedés | 179 |
A fading (halkulás) | 180 |
A troposzféra, az ionoszféra, a Kenelly-Heaviside-réteg | 180 |
A hullámsávok tulajdonságai | 181 |
A műholdas vétel | 182 |
A polarizáció | 182 |
Antennák | 183 |
Adó- és vevőantennák | 183 |
Antenna-alapformák | 183 |
Az antennák jellemző adatai | 184 |
Áttekintés a rádiószolgálatokról | 185 |
Rádiótechnika | 186 |
Általános bevezető | 186 |
A rádióadó | 186 |
A rádióvevő | 186 |
Az egyenes vevő elve | 187 |
A szuperpozívió elve | 187 |
A sztereorádió és a közlekedési rádió | 190 |
A sztereorádiós rendszer követelményei | 190 |
A sztereomultiplex eljárás | 190 |
A sztereokódoló | 191 |
A sztereodekóder | 191 |
A közlekedési információkat sugárzó adórendszer | 192 |
A fekete fehér tv-adás | 193 |
A képátvitel | 193 |
Tv-szabványok | 194 |
A CCIR-szabvány | 194 |
Más országok tv-szabványai | 196 |
Az összetett videojel, a BAS jel | 196 |
A tv-adó | 198 |
A fekete-fehér tv-vétel | 199 |
A BAS jel visszanyerése | 199 |
A hangjel visszanyerése | 200 |
Különbségi hangvivős és párhuzamos kísérőhang eljárások | 200 |
A szinkronizálójel visszanyerése | 201 |
A sorszinkronizáció | 202 |
A képszinkronizáció | 202 |
A színes tv-adás | 203 |
A színes tv-rendszerek követelményei | 203 |
A szín és a színkeverés | 203 |
A világosságjel (Y jel) | 204 |
A színkülönbség jel | 204 |
A színsegédvivő eljárás | 204 |
Színes tv-rendszerek | 205 |
A NTSC-rendszer | 205 |
A PAL-rendszer | 206 |
A SECAM-rendszer | 206 |
A színes összetett videojel, az FBAS jel | 207 |
A színes tv-vétel | 207 |
Az FBAS jel visszanyerése | 207 |
A BAS jel feldolgozása | 208 |
Az F jel feldolgozása (PAL) | 208 |
A modulált színkülönbségi jel demodulációja (PAL) | 209 |
A PAL-kapcsoló és a PAL-azonosító | 209 |
A G-Y jel előállítása | 210 |
Az R, G és B jelek előállítása | 210 |
A mágneses képrögzítés | 210 |
A mágneses képrögzítés elve | 210 |
A keresztsávos és a ferdesávos eljárás | 211 |
Videorendszerek | 212 |
A sávelrendezés | 213 |
A jelátvitel | 214 |
Az FM-hang (hifi-hang) | 214 |
Blokkvázlat, mikroprocesszoros vezérlés | 215 |
Bevezetés a távbeszélő-technikába | 217 |
Általános áttekintés | 217 |
A távbeszélő-technikában használt rövidítések | 217 |
A helyi hálózat (HHá) | 217 |
Helyi kapcsoklástechnika | 218 |
A helyi központ (HKp) fő funkciói | 218 |
A HKp-i összeköttetés létrehozásának alapvető feladatai | 218 |
A kapcsolórendszer (KR) feladatai | 218 |
A vezérlés elve | 219 |
A helyi kapcsolástechnika választófokozatai | 222 |
A teljes központ (TKp) és a részközpont (RKp) | 223 |
Helyi hálózat (HHá) több teljes központtal | 223 |
Helyi hálózat (HHá) csoportközpontokkal (CsKp) | 224 |
Távolsági kapcsolástechnika | 226 |
A távolsági kapcsolástechnika hálózatsíkjai | 226 |
A jelzőszámok jelentősége a távhívásban | 227 |
Az összeköttetés felépítése a jelzőszámútvonalon át | 228 |
Útvonalvezérlés az országos távhívóhálózatban | 229 |
Előfizetői berendezések | 230 |
Alapvető készlékáramkörök | 230 |
A nyilvános távbeszélő-hálózatban alkalmazott készülékek feladatai | 230 |
Előfizetői berendezések (áttekintés) | 231 |
Az alközpontokról általában | 132 |
Soros berendezések | 132 |
Automata alközpontok | 233 |
A távbeszélő átviteltechnika alapjai | 234 |
A távbeszélő átviteltechnika alapvető feladatai | 234 |
A beszédcsatorna | 235 |
A beszédfrekvenciás (BF) átviteli út | 235 |
A frekvenciaáthelyezés | 236 |
A vivőfrekvenciás (VF) átvitel üzemi adatai | 237 |
A vivőfrekvenciás technika frekvenciatervei és rendszerei | 238 |
Hívó-, jelző- és óraberendezések | 241 |
Általános áttekintés | 241 |
Feladatkörök | 241 |
Hívó- és jelzőberendezések | 242 |
Óraberendezések | 246 |
Vészjelző berendezések | 248 |
A high/low (magas/alacsony) technika | 248 |
A differenciáltechnika | 248 |
Az azonosítójeles behatárolási technika | 248 |
Jelentők és jel-, ill. riasztásadók | 249 |
Az univerzális vészjelentő berendezés | 250 |
Bipoláris integrált digitális áramkörök | 251 |
Áramkörcsaládok | 251 |
Típusjelölések | 251 |
Az LSL-család | 252 |
A TTL-család | 254 |
Alapfelépítés | 254 |
Különleges TTL-technikák | 255 |
A Schottky-TTL | 255 |
A kis fogyasztású Schottky-TTL | 256 |
A T3L-család | 256 |
Az I2L-technika | 257 |
Unipoláris digitális integrált áramkörök | 258 |
Az N-MOS- és a P-MOS-technika | 258 |
Alapáramkörök | 258 |
A NOR és a NAND áramkör | 259 |
Jellemző értékek | 259 |
A C-MOS-technika | 259 |
Alapáramkörök, jellemző adatok | 259 |
A NOR áramkör | 261 |
A NAND áramkör | 261 |
A kétutas digitális-analóg kapcsoló | 261 |
A rövidítések táblázata | 262 |
A négypólusok mérési eljárásai | 263 |
A négypólus hullámellenállásainak meghatározása | 263 |
A szintmérés | 264 |
A csillapításmérés | 265 |
A feszültségmérés | 265 |
Az összehasonlításos mérés | 266 |
Az áthalláscsillapítás, valamint az idegen- és zajfeszültség mérése | 266 |
A torzítási tényező mérése | 267 |
A vobulátoros mérési eljárás négypólus frekvenciamenetének meghatározására | 267 |
Regisztráló mérőműszerek | 268 |
A rendszer áttekintése | 268 |
A vonalíró | 268 |
Kompenzációs regisztrálók | 269 |
A rajzgép | 271 |
A villamos mennyiségek digitális mérése | 272 |
A digitális mérőműszerek felépítése | 272 |
A frekvenciamérés | 272 |
A periódusidő mérése | 273 |
Az időmérés | 274 |
Az univerzális számláló | 274 |
Az egyenfeszültség mérése | 274 |
Az amplitúdómódszer | 274 |
Az integrálóeljárás | 276 |
Az egyenáram mérése | 277 |
A váltakozó feszültségek és a váltakozó áramok mérése | 277 |
Az ellenállásmérés | 278 |
A kapacitásmérés | 278 |
A fázismérés | 278 |
A villamos munka mérése | 279 |
A nem villamos mennyiségek villamos mérése | 280 |
Általános bevezető | 280 |
A mérőberendezés felépítése | 280 |
Speciális mérésekhez alkalmas érzékelők | 281 |
Hőmérsékletmérés érzékelőkkel | 281 |
Hőmérsékletmérés hőelemekkel | 281 |
Hőméréskletmérés ellenálláshőmérőkkel | 282 |
Félvezetős érzékelők: NTK- és PTK-ellenállások | 283 |
Szöginformációk mérése és ellenőrzése | 284 |
Szögkódolók | 284 |
Forgásjelzők | 284 |
A fordulatszám mérése és ellenőrzése | 284 |
Gázkoncentráció-mérő érzékelők | 285 |
A nyúlás, az erő és a forgatónyomaték mérése nyúlásmérő bélyegekkel | 286 |
A tűzjellemzők érzékelése - tűzjelzők | 289 |
A rendszeres hibakeresés | 292 |
Hibaokok | 292 |
Külső eredetű zavarok | 292 |
A hibák előfordulásának megelőzése | 292 |
A hibák megállapítása és jelzése | 292 |
A hibák kiküszöbölése | 293 |
A rendszeres hibabehatárolás | 293 |
A jelkövetés módszerei | 293 |
A jelkövetés szabályozott áramkörökben | 294 |
A kicserélés, a helyreállítás, a vizsgálat | 295 |
A hibabehatárolás segédeszközei | 295 |
Rádió-zavarszűrés, villamos és mágneses árnyékolás | 296 |
Általános bevezető | 296 |
A zavarforrások osztályozása | 296 |
A rádiózavarok mérése | 297 |
Zavarási határértékek, zavarási fokozatok | 297 |
A zavarási fokozatok alkalmazása | 298 |
A rádiózavarok terjedése | 298 |
Zavarvédelmi eszközök | 298 |
Zavarszűrési rendszabályok | 299 |
Alkatrészek és szerelvények | 300 |
Példák készülékek és berendezések zavarmentesítésére | 304 |
Az elektromos árnyékolás | 305 |
A szórt mágneses terekkel szembeni védekezés | 306 |
A gépjárművek zavarmentesítése | 307 |
A rádió-zavarszűréssel kapcsolatos fontosabb előírások | 308 |
A PLL-ármakörök alkalmazása | 308 |
Fogalommeghatározás és működési mód | 308 |
Frekvenciaszintézis - közvetett szintézis | 308 |
A PLL-szintézeres hangolókör | 309 |
A frekvenciaszinkronizálás | 311 |
Az Fm-demoduláció | 312 |
A fordulatszám-szabályozása PLL-lel | 312 |
Adathordozók | 313 |
A kódolás | 313 |
Lyukkártyák | 315 |
Lyukkártyás készülékek | 315 |
Lyukszalagok | 315 |
Lyukszalagos készülékek | 316 |
A mágneses adattárolás | 316 |
A mágneses adathordozóknál alkalmazott rögzítési eljárások | 316 |
Mágnesszalagok | 317 |
Mágnesszalagos készülékek | 317 |
Mágnesszalag-kazetták | 318 |
Mágneslemezek | 318 |
Mágneslemezes készülékek | 319 |
Hajlékony mágneslemezek | 319 |
Futóművek | 320 |
Az automatikus jelfelismerés | 320 |
A CMC-7 írás | 320 |
Az ORC-írások | 321 |
Képernyős készülékek és nyomtatók | 321 |
Képernyős készülékek | 321 |
Alafanumerikus képenyős készülékek | 321 |
Grafikus képernyős készülékek | 322 |
Nyomtatók | 322 |
Betűnyomtatással dolgozó karakternyomtatók | 322 |
Betűnyomtatással dolgozó sornyomtatók | 323 |
Mátrixnyomtatók | 323 |
Lézernyomtatók | 324 |
Billentyűzetek | 325 |
Adatátvitel | 325 |
Nemzetközi szabványosítás | 325 |
A német Posta adatátviteli szolgáltatásai | 326 |
Adatátvitel a telexhálózatban | 327 |
Adatátvitel a datexhálózatban | 327 |
Adatátvitela távbeszélő-hálózatban | 327 |
Rádió-vevőkészülékek | 328 |
Tulajdonságok és adatok | 328 |
Hullámsávok | 328 |
Az adó beállításának módja | 328 |
Az érzékenység és a szelektivitás | 329 |
A hangvisszaadási jóság | 330 |
A szteroadások vételi lehetősége | 330 |
Különleges szolgáltatások | 331 |
A vevőkészülékek fajtái | 3311 |
Házi rádióvevők | 331 |
Kis vagy hordozható rádióvevők | 331 |
A hifi-rádióvevő | 336 |
Autórádiók | 336 |
Fekete-fehér tv-vevők | 337 |
A tuner és a hangolófokozat | 337 |
A videojelegység | 340 |
Az eltérítőegység | 340 |
Az áramköri felépítés | 341 |
Színes tv-vevők | 343 |
A tuner, a hangolóegység és a távszabályozás | 343 |
Középfrekvenciás erősítők, demodulátorok és a hangegység | 345 |
A videojelegység | 345 |
Az RGB-egység | 347 |
A vízszintes egység | 347 |
A függőleges egység | 347 |
A tápegység | 347 |
Színes képcsövek | 348 |
Az inline színesk képcső | 348 |
Egyéb színes képcsövek | 349 |
A vevőantennák tervezése és felállítása | 350 |
Vételi sávok, antennaformák | 350 |
Az antennák helyének és típusának kiválasztása | 351 |
A mechanikai szilárdság és a szélterhelés számítása | 352 |
Az antennák földelése | 353 |
Egyéni és közösségi antennaberendezések | 353 |
A vezetékhálózat kiépítése | 353 |
A közösségi antennaberendezésekkel szembeni követelmények | 354 |
A berendezés csillapításának számítása | 355 |
A szintszámítás és erősítő alkalmazása | 356 |
Az adók áthelyezése | 257 |
Átvételi vizsgálatok | 357 |
A karbantartás | 357 |
A kapcsolástechnika áramköri rajzai és szerelvényei | 358 |
Rajzjelek és rajzféleségek | 358 |
Elvi kapcsolási rajzok | 358 |
A jelfogó-áttekintés | 359 |
A jelfogódiagram | 359 |
A nemesfém-érintkezés motoros forgóválasztó | 359 |
A nemesfém-érintkezős gyorsjelfogók | 360 |
Kapcsolástechnikai folyamatok és azok ábrázolása | 363 |
Általános bevezető | 363 |
Fogalommeghatározások | 363 |
Az 55v helyi kapcsolórendszer kapcsolási feladatai és folyamatai | 363 |
A távbeszélő készülékek áramkörei | 367 |
Típussorozatok | 367 |
Számbeadási módok | 368 |
A 611-es típusú távbeszélő-készülékek | 369 |
A 716-os, 736-os és 756-os tíusú távbeszélő-készülékek | 370 |
A 792-es (712-2/732-2/752-2) távbeszélő-készülékek | 370 |
A csatlakozódoboz | 371 |
A híradástechnikára vonatkozó törvényes előírások | 372 |
Törvények és szakmai előírások | 372 |
A technikai munkaeszközökre vontakozó törvény | 372 |
Mérés- és munkaügyi törvények | 373 |
A híradástechnikára vonatkozó törvények | 373 |
A távközlési összeköttetésekre vonatkozó törvények | 374 |
A nagyfrekvenciás berendezések üzemeltetésével kapcsolatos törvények | 374 |
A rádióamatőrökre vonatkozó törvény | 374 |
A környezet veszélyeztetésével kapcsolatos törvény | 374 |
Az adatvédelmi törvény | 374 |
Törvénykiegészítések | 375 |
Szakmai szabályok, előírások | 375 |
Információforrások | 380 |
Szemelvények a híradástechnika történetéből | 381 |
Tárgymutató | 391 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.