kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 396 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 59016/II. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Elmélet | |
Bevezetés a váltakozó áramú technikába | 1 |
Feszültség előállítása indukcióval | 1 |
Szinuszos feszültségek és áramok | 2 |
A hullámhossz | 3 |
A körfrekvencia | 4 |
Az effektív érték | 5 |
Nemszinuszos feszültségek és áramok | 5 |
A lineáris középérték | 7 |
Az egyenirányított középérték | 7 |
A csúcstényező és az alaktényező | 8 |
A váltakozó mennyiségek ábrázolása | 9 |
Idődiagram és fáziseltolódás | 9 |
Vektorábra | 11 |
Váltakozó feszültségek és áramok összekapcsolása | 13 |
Váltakozó feszültségű generátorok soros kapcsolása | 13 |
Váltakozó feszültségű generátorok párhuzamos kapcsolása | 14 |
Váltakozó áramok összekapcsolása | 15 |
Ideális hatásos és meddő ellenállások | 17 |
A hatásos ellenállás | 17 |
Hatásos ellenálláson váltakozó áram által létrehozott feszültség | 17 |
A fogalmak meghatározása | 17 |
Az induktív meddő ellenállás | 17 |
Feszültség veszteségmentes tekercsen | 17 |
Az induktív meddő ellenállás értelmezése | 19 |
Induktív meddő ellenállások soros kapcsolása | 21 |
A kapacitív meddő ellenállás | 22 |
A feszültség és az áram veszteségmentes kondenzátoron | 22 |
A kapacitív meddő ellenállás értelmezése | 24 |
Kapacitív meddő ellenállások soros kapcsolása | 26 |
Kapacitív meddő ellenállások párhuzamos kapcsolása | 26 |
A látszólagos ellenállás, az ellenállások áttekintése | 27 |
A fogalmak meghatározása | 27 |
A látszólagos ellenállások ábrázolása | 28 |
A látszólagos vezetések ábrázolása | 28 |
Összefoglalás és áttekintés | 28 |
A váltakozó áram teljesítménye és munkája | 30 |
A fogalmak meghatározása, egységek | 30 |
A hatásos teljesítmény és a hatásos munka | 31 |
Az effektív érték egyszerű bizonyítása, a csúcstényező | 31 |
A meddő teljesítmény és munka | 32 |
A látszólagos teljesítmény és munka | 32 |
RC- és RL-kapcsolások | 34 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RC-kapcsolás | 34 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 34 |
Az ellenállásviszonyok | 35 |
A teljesítményviszonyok | 35 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt soros RL-kapcsolás | 36 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RC-kapcsolás | 37 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 37 |
Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 37 |
A teljesítményviszonyok | 38 |
Szinuszos váltakozó feszültségre kapcsolt párhuzamos RL-kapcsolás | 38 |
Egyenértékű soros és párhuzamos kapcsolások | 39 |
A valós kondenzátor és tekercs helyettesítő kapcsolása | 40 |
Felül- és aluláteresztő szűrők | 41 |
Szinuszos feszültséggel táplált soros RC-kapcsolás részfeszültségei | 41 |
A határfrekvencia | 42 |
A részfeszültségek és a frekvencia összefüggése | 42 |
Felüláteresztő RC-szűrők | 42 |
A feszültségosztás és a frekvencia | 43 |
A határfrekvencia | 43 |
A fáziseltolás | 43 |
Aluláteresztő RC-szűrők | 44 |
A feszültségosztás és a frekvencia | 44 |
A határfrekvencia | 44 |
A fáziseltolás | 44 |
A szinuszos feszültséggel táplált soros RL-kapcsolás feszültségosztása | 45 |
A határfrekvencia | 45 |
Felüláteresztő RL-szűrők | 45 |
Aluláteresztő RL-szűrők | 46 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt soros RC-kapcsolás | 47 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt aluláteresztő RC-szűrők | 47 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt felüláteresztő RC-szűrők | 48 |
Négyszögfeszültséggel vezérelt alul- és felüláteresztő RL-szűrők | 49 |
Négypólus-ábrázolás, sávszűrők, sávzárók | 49 |
RCL-kapcsolások | 50 |
Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt soros RCL-kapcsolás | 50 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 50 |
Az ellenállásviszonyok | 50 |
A teljesítményviszonyok | 51 |
Működési esetek | 51 |
A soros kiegyenlítés | 52 |
Alkalmazás | 53 |
Szinuszos váltakozó feszültséggel vezérelt párhuzamos RCL-kapcsolás | 53 |
Az áram- és feszültségviszonyok | 53 |
Az ellenállás- és vezetésviszonyok | 54 |
A teljesítményviszonyok | 54 |
Működési esetek | 54 |
A párhuzamos kiegyenlítés | 55 |
Alkalmazás | 56 |
Rezgőkörök | 56 |
Sajátrezgés | 56 |
Párhuzamos rezgőkör sajátrezgése | 57 |
Soros rezgőkör sajátrezgése | 57 |
A sajátrezgés frekvenciája | 58 |
A valós párhuzamos rezgőkör | 58 |
Helyettesítő kapcsolás | 58 |
Sajátrezgés | 59 |
Rezonanciaviszonyok | 59 |
A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 60 |
A sávszélesség | 60 |
A rezgőkör feszültségének frekvenciafüggése | 61 |
A sávszélesség, a relatív sávszélesség és a jósági tényező | 61 |
Párhuzamos rezgőkör soros veszteségi ellenállású tekerccsel | 61 |
A valós soros rezgőkör | 62 |
Helyettesítő kapcsolás | 62 |
Sajátrezgés | 62 |
Összefüggések rezonancián | 62 |
A látszólagos ellenállás frekvenciafüggése | 62 |
A sávszélesség | 63 |
A csillapítás és a szintértékek | 64 |
A logaritmus alapja és a csillapítás mértékegységei | 64 |
A csillapítási tényező meghatározása a csillapítás mértékéből | 65 |
Különböző be- és kimeneti ellenállású négypólusok | 65 |
Az erősítési tényező, az erősítés mértéke | 65 |
A csillapítótagok | 66 |
Az RC-tag mint frekvenciafüggő csillapítóelem | 67 |
Rezgőkörök és sávszűrők | 68 |
A csillapítótagok soros kapcsolása | 68 |
A szint | 69 |
A szint és a csillapítás összefüggése | 69 |
dB V és egyéb szintek | 70 |
Váltakozó villamos és mágneses terek, a hullámterjedés | 70 |
Állandó terek | 70 |
Váltakozó terek | 71 |
A villamos és mágneses terek közötti kapcsolat | 71 |
A nyitott rezgőkör | 71 |
Az elektromágneses tér sugárzása | 72 |
A hullámhossz és a dipólushossz | 73 |
A sugárzási ellenállás | 73 |
Hullámok vezetékeken, a hullámellenállás | 73 |
A szabad tér hullámellenállása | 74 |
Az elektromágneses hullámok alkalmazási területei | 74 |
Összefoglalás és áttekintés | 74 |
A transzformátor | 75 |
A transzformátor felépítése, kapcsolási rajzjele | 75 |
A transzformátor működési elve | 75 |
Az ideális transzformátor | 75 |
A transzformátor üresjárása | 75 |
A feszültségátvitel | 76 |
A terhelt transzformátor | 76 |
A rövidre zárt transzformátor | 77 |
A tekercsek induktivitása | 77 |
A kölcsönös induktivitás | 77 |
A szórás, a szórt induktivitás | 78 |
A transzformátor veszteségei, a hatásfok | 78 |
A valós transzformátor áttételi aránya és frekvenciamenete | 79 |
Az impedanciatranszformátor | 79 |
A takaréktranszformátor | 80 |
Generátorok és motorok | 81 |
Generátorok | 81 |
A forgógenerátorok elve | 81 |
A forgómágnes | 82 |
Többfázisú generátorok | 82 |
Egyenáramú generátorok | 83 |
Motorok | 84 |
A motor működési elve | 84 |
A forgómező, a szinkronmotor | 84 |
Az aszinkronmotor | 85 |
Az egyenáramú motor | 86 |
A fordulatszám tulajdonságai, a mellékáramkörű (sönt-) és a főáramkörű (soros) motor | 87 |
Az univerzális motor, a váltakozó áramú, főáramkörű motor | 87 |
A repulziós motor | 87 |
Egyenáramú kismotor | 88 |
Motorelektronika | 88 |
Félvezető diódák | 89 |
Egykristály-félvezető diódák | 89 |
Többkristályú félvezető diódák | 91 |
Alkalmazási példák | 92 |
Különleges tulajdonságú félvezető diódák | 93 |
A Z- (Zener-)dióda | 93 |
A Zener-hatás | 93 |
A lavinahatás | 93 |
A kapacitásdióda | 95 |
Az alagútdióda | 96 |
A PIN-dióda | 97 |
A mágneses dióda | 98 |
Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 99 |
Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok | 99 |
MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 101 |
Az önzáró MOS-FET | 101 |
Az önvezető MOS-FET | 102 |
A MOS-FET-ek alkalmazása | 103 |
A kettős vezérlésű MOS-FET | 103 |
Bipoláris tranzisztorok | 104 |
Az NPN-tranzisztorok | 104 |
A PNP-tranzisztor | 105 |
A tranzisztor karakterisztikája és jellemző mennyiségei | 106 |
A tranzisztor határértékei | 108 |
A tranzisztor mint erősítő | 109 |
A tranzisztor mint kapcsoló | 110 |
Erősítő-alapkapcsolások | 111 |
A földelt emitterű kapcsolás | 112 |
A földelt source-ú kapcsolás | 114 |
A földelt bázisú kapcsolás | 114 |
A földelt gate-ű kapcsolás | 115 |
A földelt kollektorú kapcsolás | 115 |
A földelt drainű kapcsolás | 116 |
Nemvezérelhető többrétegű félvezető alkatrészek | 117 |
A tirisztordióda (négyrétegű dióda, dinisztor) | 117 |
A kétirányú tirisztordióda | 119 |
A kétirányú dióda | 120 |
Tirisztorok és a triac | 121 |
Tirisztorok | 121 |
A tirisztortrióda | 121 |
A tirisztortetróda | 123 |
A triac | 124 |
A fázishasítás-vezérlés | 125 |
A hullámcsomag-vezérlés | 127 |
Elektroncsövek | 128 |
A termikus emisszió | 128 |
A vákuumdióda | 128 |
A trióda | 129 |
A trióda anódellenállással | 130 |
Többelektródás elektroncsövek | 131 |
Elektronsugárcsövek | 132 |
A sugárkibocsátó rendszer | 132 |
A fókuszálórendszer | 132 |
Az eltérítőrendszer | 133 |
A világítóernyő és az utógyorsító | 133 |
Fényelektromos építőelemek | 135 |
A belső fényelektromos jelenség | 135 |
Fotoellenállások | 135 |
Fényelemek | 136 |
A szilícium-fényelem | 136 |
A napelem | 137 |
A szelénfényelem | 137 |
Fotodiódák | 137 |
Fototranzisztorok | 138 |
A fototirisztor | 139 |
A világítódióda | 139 |
Folyadékkristályos építőelemek | 140 |
Fénycsatolók (optocsatolók) | 141 |
A külső fényelektromos jelenség | 142 |
A fotocella | 142 |
A vákuumfotocella | 142 |
A gázfotocella | 142 |
Egyenirányító és stabilizátorkapcsolások | 143 |
Egyenirányító kapcsolások | 143 |
Általános jellemzők | 143 |
Az egyutas egyenirányító szűrőkondenzátorral | 143 |
A feszültség és az áram menete | 144 |
A kétutas egyenirányító kapcsolás | 145 |
Többfázisú egyenirányító kapcsolások | 145 |
A feszültség simításának további módszerei | 146 |
A feszültségkétszerező és a feszültségsokszorozó kapcsolás | 146 |
Stabilizátorkapcsolások | 146 |
Egyszerű Zener-diódás kapcsolás | 147 |
Állandó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
Ingadozó bemeneti feszültség, változó terhelés | 147 |
A stabilitási tényező | 148 |
Kapcsolás Zener-diódával és tranzisztorral | 148 |
Az erősítők alapfogalmai | 149 |
Általános jellemzők | 149 |
Fogalmak, megnevezések | 149 |
Az erősítő mint négypólus | 149 |
Az erősítési tényezők | 149 |
A bemeneti és a kimeneti ellenállás | 149 |
A frekvenciamenet | 150 |
A sávszélesség | 151 |
A vezérlési tartomány | 152 |
Torzítási tényező | 152 |
A zaj | 153 |
Az erősítők felépítése | 154 |
Általános jellemzők | 154 |
Kapcsolási elvek | 154 |
RC-csatolású erősítők | 155 |
A transzformátoros és a sávszűrőcsatolás | 155 |
A határfrekvenciák | 156 |
Az optoelektronikus és az akusztikus csatolás | 156 |
Galvanikus csatolású erősítők | 157 |
A differenciálerősítő | 157 |
A közös módusú vezérlés | 158 |
A differenciális vezérlés | 158 |
Az invertáló és a neminvertáló bemenet | 158 |
Az integrált műveleti erősítő | 159 |
A visszacsatolás és a műveleti erősítő | 160 |
Általános jellemzők | 160 |
A fázishelyzet hatása | 160 |
A műveleti erősítő frekvenciafüggetlen negatív visszacsatolása | 161 |
Vezérlés a "-" invertáló bemeneten | 161 |
Vezérlés a "+" neminvertáló bemeneten | 162 |
A pozitív visszacsatolás | 164 |
A rezgési feltételek | 164 |
Bevezetés a digitális technikába | 166 |
Általános jellemzők | 166 |
A tízes (decimális) számrendszer felépítése | 166 |
A kettes számrendszer felépítése | 166 |
Az ÉS-függvény | 167 |
A VAGY-függvény | 168 |
A NEM-függvény (negáció, inverzió) | 169 |
A NAND- (NEM-ÉS) függvény | 169 |
A NOR (NEM-VAGY) függvény | 170 |
A De Morgan-szabályok | 170 |
Billenőkapcsolások | 171 |
A fogalma meghatározása | 171 |
A bistabil billenőkapcsolás (bistabil multivibrátor, flipflop) | 171 |
Egyszerű kapcsolások | 172 |
Az erősítő alapértékeinek beállítása | 172 |
Bistabil billenőtagok megvalósítása logikai kapuval | 172 |
A Schmitt-trigger | 173 |
Egyszerű Schmitt-trigger kapcsolás | 173 |
Az astabil billenőfokozat (astabil multivibrátor) | 174 |
Egyszerű kapcsolás | 175 |
A kisülési idő | 175 |
A monostabil billenőfokozat (monostabil multivibrátor) | 175 |
Egyszerű kapcsolás | 176 |
Gyakorlat | |
A váltakozó mennyiségek mérése | 177 |
Analóg és digitális mérőműszerek | 177 |
A váltakozó mennyiségek középértékei | 177 |
A váltakozó áram mérése lágyvasas műszerrel | 178 |
A váltakozó áram mérése forgótekercses műszerrel | 179 |
A forgótekercses mérőmű | 179 |
Az egyenirányítóval kiegészített forgótekercses műszer | 180 |
Az effektív érték mérése hőelemes műszerrel | 181 |
A csúcsérték és a csúcstól csúcsig érték mérése | 181 |
Az elektronsugár-oszcilloszkóp működési elve | 182 |
Az oszcilloszkóp blokkvázlata | 182 |
Az elektronsugárcső | 182 |
Az időeltérítés | 182 |
A szinkronizálás és a triggerelés | 183 |
Az erősítő | 184 |
Az oszcilloszkóp segéd- és kiegészítő eszközei | 185 |
A mérőfej | 185 |
Többjelű oszcilloszkópok | 186 |
A kétsugaras oszcilloszkóp | 186 |
A kétcsatornás oszcilloszkóp | 186 |
Mérések oszcilloszkóppal | 188 |
A feszültségmérés | 188 |
Az árammérés | 188 |
A fázismérés | 188 |
A frekvencia mérése | 189 |
A jelleggörbe ábrázolása | 190 |
Különleges mérési eljárások | 191 |
A kiegyenlítés (kompenzálás) | 191 |
Ellenállásmérés áram- vagy feszültségösszehasonlítással | 191 |
Az áram-összehasonlító mérés | 191 |
A feszültség-összehasonlító mérés | 192 |
Mérési eljárás a műszerek belső ellenállásának meghatározásához | 192 |
A közvetett teljesítménymérés | 193 |
A három feszültségmérős eljárás | 193 |
A három árammérős eljárás | 193 |
A látszólagos és meddő ellenállások mérése, hibahely-meghatározás | 193 |
A látszólagos ellenállás mérése | 194 |
Kondenzátorok mérése | 194 |
Mérési eljárások tekercsek meghatározására | 195 |
A hibahely-meghatározás | 196 |
Mérési etalonok, egyen- és váltakozófeszültség-források | 197 |
Mérési etalonok | 197 |
Stabilizált tápegységek | 197 |
Mérőgenerátorok | 199 |
Vezetékek és a légmagos tekercsek induktivitása | 200 |
Általános jellemzők | 200 |
Nem ferromágneses anyagú vezetékek | 200 |
A koaxiális kábel | 200 |
A vezetékhurok | 200 |
A hengeres tekercs | 200 |
A lapostekercs | 201 |
A toroid tekercs | 201 |
A légmagos tekercsek műszaki tulajdonságai | 202 |
Az áramkiszorítás, a bőrhatás | 202 |
Tekercshuzalok | 203 |
A Q jósági tényező | 203 |
Az örvényáramú és a dielektromos veszteségek | 204 |
A Cs sajátkapacitás | 204 |
A hőmérséklet-változás hatása | 205 |
Az induktivitás és a kivezérlés | 205 |
Lágymágneses anyagok változó mágneses térben | 206 |
Általános jellemzők | 206 |
A permeabilitás és a kivezérlés | 206 |
A permeabilitás és a frekvencia | 207 |
A permeabilitás és az örvényáram | 207 |
A vasmagok veszteségei | 208 |
A hiszterézisveszteség | 208 |
Az átmágnesezési veszteség | 208 |
Örvényáramú veszteségek | 208 |
A kivezérlés és a torzítások | 208 |
Lágymágneses ferritmagok I. | 209 |
Az anyagkiválasztás szempontjai | 209 |
A ferritek jellemzői | 209 |
A magtípusok kiválasztásának szempontjai | 210 |
Nyitott mágneskörű magok | 210 |
Menetes magok | 210 |
Hengeres-, rúd- és csőmagok | 211 |
Részben zárt mágneskörű magok | 211 |
Lágymágneses ferritmagok II. | 212 |
Zárt mágneskörű magok | 212 |
Általános jellemzők | 212 |
A jellemző mennyiségek | 212 |
A menetszám és a huzalátmérő | 212 |
A mágneses szempontból hatásos Ve térfogat | 212 |
Magalakok | 213 |
A gyűrűmagok | 213 |
Az U és az UI magok | 213 |
Az E magok | 213 |
A fazékmagok | 214 |
Az X magok | 216 |
A kistranszformátorok | 216 |
A vasmag alakja | 216 |
A háromoszlopos vasmag | 216 |
A kétoszlopos vasmag | 217 |
A gyűrűvasmagok | 217 |
A vasmagok alapanyagai | 217 |
A vasmagok összeállítása | 217 |
Vasmaglemezfajták | 218 |
Az M-lemez | 218 |
Az EI-lemez | 219 |
Az UI-lemez | 219 |
Az UA és az UB-lemezek | 219 |
Jellemzők | 219 |
A rövidzárási feszültség | 219 |
A kistranszformátorok alkalmazása | 220 |
A hálózati transzformátorok | 220 |
A biztonsági transzformátorok | 220 |
Az elválasztótranszformátorok | 220 |
A takaréktranszformátorok | 220 |
A transzformátortekercsek kapcsolása | 220 |
Híradástechnikai vezetékek | 221 |
A vezetékek felosztása és jellemző adataik | 221 |
A jellemző mennyiségek mérése vagy számítása | 222 |
A csillapítási állandó | 222 |
A Z0 hullámellenállás | 223 |
A terjedési sebesség és a rövidülési tényező | 223 |
A vezetékek felépítése és tulajdonságai | 224 |
Jelző- és működtetőkábelek | 224 |
Távközlési vezetékek | 224 |
Árnyékolt vezetékek | 225 |
Koaxiális vezetékek | 225 |
A vezetékek és kábelek tartozékai | 226 |
A félvezetők általános műszaki adatai | 227 |
A jelölési rendszer | 227 |
Szerelési előírások | 227 |
A félvezetők adatai | 229 |
Mechanikai adatok | 229 |
Villamos adatok | 229 |
A minőségre vonatkozó adatok | 230 |
Félvezető diódák, fajtáik és adataik | 231 |
A félvezető diódák fajtái | 231 |
Egyenirányító diódák | 231 |
Nagyfrekvenciás diódák | 231 |
Kapcsolódiódák | 231 |
Univerzális diódák | 232 |
A félvezető diódák fontosabb adatai | 233 |
Különleges diódák, fajtáik és adataik | 234 |
A különleges diódák fajtái | 234 |
A különleges diódák adatai | 234 |
Alkalmazás | 236 |
Térvezérlésű tranzisztorok (FET) | 237 |
A térvezérlésű tranzisztorok fajtái | 237 |
Zárórétege térvezérlésű tranzisztorok | 237 |
MOS-térvezérlésű tranzisztorok | 238 |
A térvezérlésű tranzisztorok adatai | 238 |
Bipoláris tranzisztorok | 239 |
A bipoláris tranzisztorok fajtái | 239 |
A bipoláris tranzisztorok adatai | 240 |
Alkalmazás | 243 |
Egy tranzisztoros erősítófokozat méretezése | 244 |
A karakterisztikák használata | 244 |
A karakterisztika értelmezése | 245 |
A tirisztor és a triac | 246 |
A tirisztor és a triac fajtái | 246 |
A tirisztorok adatai | 247 |
A triac adatai | 248 |
Alkalmazás | 248 |
A félvezetők hűtése | 248 |
A félvezetők felmelegedése | 248 |
A hőátvitel | 248 |
A hővezetés és a hőellenállás | 249 |
Hűtés hűtőbordával vagy hűtőlemezzel | 249 |
Hűtőtest vagy hűtőlemez nélküli hűtés | 251 |
Fényelektromos eszközök | 252 |
Általános jellemzők | 2562 |
A fényelektromos eszközök fajtái és adatai | 252 |
Fotoellenállások | 252 |
Fényelemek | 252 |
Fotodiódák | 252 |
Fototranzisztorok | 253 |
Fototirisztorok | 253 |
Világítódiódák | 253 |
Folyadékkristályok kijelzők | 254 |
Fénycsatolók (optocsatolók) | 256 |
Az elektroncsövek és elektronsugárcsövek adatai | 257 |
Az elektroncsövek jellemző adatai | 257 |
Az elektronsugárcsövek jellemző adatai | 257 |
Monolit integrált áramkörök (IC) | 259 |
A bonyolultság foka szerinti felosztás | 259 |
Bipoláris integrált áramkörök | 259 |
MOS-integrált áramkörök | 261 |
A nagy alkatrészűrűség jelentősége | 261 |
A műveleti erősítők adatai és alkalmazása | 263 |
Általános jellemzők | 263 |
Határértékek | 263 |
Jellemző értékek | 263 |
A bemenő áram | 263 |
A bemeneti ofszetfeszültség | 264 |
A bemeneti ofszetáram | 265 |
A közös módosú elnyomás | 265 |
A tápfeszültségdrift | 265 |
A frekvencia- és fázisfüggőség | 265 |
A frekvenciakiegyenlítés | 266 |
A logikai kapuk adatai és alkalmazása | 267 |
Általános jellemzők | 267 |
Határértékek | 267 |
Sztatikus jellemzők | 267 |
Logikai adatok | 269 |
A sztatikus zavartávolság - sztatikus zavarbiztonság (üzembiztonság) | 269 |
A jel átfutási és kapcsolási ideje | 270 |
Logikai áramkörök, a gyakorlati alkalmazás jellegzetességei | 271 |
Általános jellemzők | 271 |
A kompatibilitás | 271 |
Illesztőkapcsolások (interface-kapcsolások) | 271 |
Túl nagy amplitúdójú jelforrás | 272 |
Túl kis amplitúdójú jelforrás | 272 |
Vezérlés mechanikai érintkezővel | 272 |
Nagyobb teljesítményű kimeneti áramkörök | 273 |
Integrált TTL-billenőkapcsolások (áttekintés) | 274 |
Anyagismeret | |
A nemvasfémek jellemzői | 275 |
Általános jellemzők | 275 |
Tiszta fémek | 276 |
Ötvözetek | 276 |
Az ötvözetek keletkezésének elve | 276 |
Ötvözetek szilárd oldatból | 277 |
Eutektikus ötvözetek | 277 |
Pszeudoötvözetek | 278 |
A réz és ötvözetei | 278 |
A réz tulajdonságai | 278 |
Szabványos rézféleségek | 281 |
Rézötvözetek | 281 |
Könnyűfémek | 282 |
Az alumínium | 282 |
Tulajdonságok | 282 |
Öntészeti alumíniumötvözetek | 285 |
Alakítható alumíniumötvözetek | 285 |
A magnézium | 285 |
A berrilium | 286 |
Az ón, a cink és az ólom | 286 |
Az ón | 286 |
A cink | 287 |
Az ólom | 288 |
A higany és a nemesfémek | 288 |
A higany | 288 |
Az ezüst | 289 |
Az arany | 289 |
A platina | 289 |
A nemvasfémek összehasonlító áttekintése | 290 |
Szabványok | 290 |
A nemvasfémek rövid jelölései | 290 |
Az anyagszám | 290 |
A nemvasfémek fontosabb tulajdonságainak összehasonlító áttekintése | 292 |
A félvezetők fizikai alapjai | 293 |
A vezetőképesség | 293 |
A sávmodell | 293 |
A kristályszerkezet | 293 |
A sajátvezetés | 294 |
Szennyezéses vezetés félvezetőkben | 295 |
Szennyező atomok | 295 |
N-típusú szilícium-félvezetők | 295 |
P-típusú szilícium-félvezetők | 296 |
A PN-átmenet | 297 |
A PN-átmenet külső feszültség nélkül | 297 |
A PN-átmenet viselkedése feszültség hatására | 298 |
A félvezető anyagok és adalékolási módszereik | 299 |
Félvezető anyagok | 299 |
A tiszta kiindulási anyag előállítása | 299 |
Adalékolási eljárások | 300 |
A vezetékanyagok áttekintése és összehasonlítása | 302 |
Általános tulajdonságok | 302 |
Különleges tulajdonságok | 302 |
Az ellenállásanyagok áttekintése és összehasonlítása | 304 |
Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 304 |
Az ellenállásanyagokról általában | 304 |
Az ellenállásanyagokkal szemben támasztott követelmények | 304 |
Huzalellenállások | 304 |
Rétegellenállások | 306 |
A fűtőellenállás-anyagok áttekintése és összehasonlítása | 307 |
Ötvözőelemek, tulajdonságok, felhasználás | 307 |
A fűtőellenállás-anyagokról általában | 307 |
Nagy hőállóságú fűtőellenállások | 310 |
Érintkezőanyagok, bimetallok | 311 |
Az érintkezőanyagokkal szemben támasztott követelmények | 311 |
A fontosabb érintkezőanyagok | 312 |
Bimetallok | 313 |
Lemezek, félgyártmányok | 316 |
Fogalmak | 316 |
A fontosabb félgyártmányok és szabványaik | 316 |
Fényporok | 317 |
Meleg- és hidegsugárzók | 318 |
A fényporokkal való fényelőálltás elve | 318 |
A lumineszcencia, a fluoreszcencia, a foszforeszcencia | 320 |
A fényporok kémiai felépítése | 320 |
A színkeverés | 320 |
A fényporrétegek felvitele | 320 |
A fényporokkal szembeni követelmények az elektrotechnikában | 321 |
A használatos fényporok | 321 |
A nemfémes anyagok áttekintése | 322 |
Természetes anyagok | 322 |
Módosított természetes anyagok | 322 |
Műanyagok | 322 |
A nemfémes anyagokkal szembeni követelmények és vizsgálatuk | 323 |
A mechanikai szilárdság | 323 |
A kémiai ellenálló képesség | 324 |
A hőállóság | 324 |
A villamos szilárdság, villamos tulajdonságok | 325 |
Világítástechnikai jellemzők | 327 |
Ásványi anyagok és az üveg | 327 |
Az azbeszt | 327 |
A csillám | 327 |
A kvarc | 330 |
Az üveg | 330 |
Kerámiák | 332 |
A kerámiák közös tulajdonságai | 332 |
A porcelán | 334 |
Szteatitok | 336 |
Kerámiák kondenzátorok számára | 336 |
A kerámiák piezoelektromossága és elektrosztrikciója | 338 |
Az elektrooptika kerámia | 338 |
Kerámiák fűtőkészülékekhez | 338 |
A kerámiák további felhasználási lehetőségei | 338 |
A fa, a rostanyagok (szálasanyagok), a cellulóz, a papír, a prespán és a cellulózszármazékok | 339 |
A fa | 339 |
Rostanyagok | 339 |
Természetes szálak | 339 |
Vegyiszálak | 339 |
A cellulóz | 341 |
Elektropapírok | 342 |
A prespán | 342 |
Cellulózszármazékok | 343 |
A természetes kaucsuk, a szigetelőolajok, a bitumen; a gázok mint szigetelőanyagok | 344 |
A természetes kaucsuk (gumi) | 344 |
Szigetelőolajok | 345 |
A bitumen mint kiöntőmassza | 346 |
Szigetelés gázokkal és vákuummal | 346 |
Műanyagok, makromolekulák, műanyagfeldolgozás | 348 |
Műanyagok | 348 |
A makromolekulák keletkezése | 348 |
A polimerizáció | 349 |
A polikondenzáció | 349 |
A poliaddíció | 350 |
A műanyagok feldolgozási módszerei | 350 |
Duromerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 356 |
A duromerekről (duroplasztokról) általában | 356 |
Fenoplasztok | 356 |
Aminoplasztok | 358 |
Telítetlen poliésztergyanták | 358 |
Epoxigyanták | 359 |
Polimidek | 360 |
Szilikonok | 360 |
Plasztomerek: tulajdonságok, felhasználás és megmunkálás | 360 |
A plasztomerekről (termoplasztokról) általában | 360 |
A polisztirol | 361 |
A polietilén | 362 |
A polipropilén | 363 |
A poli(tetrafluor-etilén) (teflon) | 363 |
Poliamidok | 364 |
Poliuretánok | 365 |
A poli(metil-metakrilát) | 365 |
A poli(vinil-klorid) | 365 |
Poliacetálgyanták, a poliformaldehid | 365 |
Polikarbonátok | 368 |
A poli(fenilén-oxid) | 368 |
A hőre lágyuló műanyagok áttekintése | 368 |
Elasztomerek, a műanyagok általános áttekintése | 369 |
A természetes kaucsuk | 369 |
A butadiénkaucsuk | 369 |
Az akrilnitril-butadién-kaucsuk | 369 |
A butilkaucsuk (izoprén-izobutilén-kaucsuk) | 369 |
A kloroprénkaucsuk | 369 |
A szilikonkaucsuk | 370 |
A rugalmas poliuretán, az uretánkaucsuk | 370 |
A poli(vinil-klorid) lágyítókkal | 370 |
Telítetlen poliészterek | 370 |
A műanyagok általános áttekintése | 370 |
Szigetelőfóliák és szigetelőszalagok | 374 |
Szigetelőfóliák | 374 |
Villamos szigetelőszalagok | 375 |
Öntőgyanták, villamos szigetelő-, átitató- és vezetőlakkok, ragasztók | 376 |
Az öntőgyanták feldolgozása | 376 |
Az öntőgyanták típusai és felhasználása | 377 |
Villamos szigetelőlakkok | 377 |
A lakkok feladata | 377 |
A lakkozott huzalok feldolgozása | 377 |
Az átitatólakkok feldolgozása | 378 |
Vezetőlakkok | 378 |
Lehúzólakkok | 378 |
Ragasztók | 378 |
A ragasztott kötés sajátosságai | 378 |
A ragasztandó felület előkezelése | 378 |
A ragasztó felvitele | 380 |
Ragasztás oldással | 380 |
Oldó-, tisztító- és ápolószerek | 381 |
Az oldószer fogalma | 381 |
Az oldószerek az elektrotechnikában | 381 |
Tisztítóeljárások | 381 |
Példák tisztítószerekre | 381 |
Szárítás fluorozott szénhidrogénekkel | 382 |
Ápolószerek | 382 |
Permetezőszerek sztatikus feltöltődés ellen | 382 |
Segédanyagok szóró- (aeroszolos) palackból | 382 |
Kenő- és csiszolóanyagok | 383 |
A kenőanyagok feladata | 383 |
Fontosabb szempontok a kenőanyagok értékelésére | 383 |
A kenőolajok és felhasználásuk | 384 |
A kenőzsírok és felhasználásuk | 385 |
A szilárd kenőanyagok és felhasználásuk | 385 |
Általános szempontok a kenőanyag kiválasztásához és felhasználásához | 385 |
Csiszolóanyagok | 385 |
A csiszolóanyagok feladata | 385 |
A csiszolóanyagok fajtái | 386 |
A csiszolóanyagok felhasználási formái | 386 |
Csiszolókorongok | 386 |
Baleset elleni védelem csiszoláskor | 388 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.