Előszó
A villamos jelenségek alapvető oka, hogy egyes elemi részecskék villamos töltéssel rendelkeznek. Ez ugyanolyan tulajdonságuk, mint például az, hogy tömegük van.
A villamos töltés kétféle: pozitív...
Tovább
Előszó
A villamos jelenségek alapvető oka, hogy egyes elemi részecskék villamos töltéssel rendelkeznek. Ez ugyanolyan tulajdonságuk, mint például az, hogy tömegük van.
A villamos töltés kétféle: pozitív és negatív. A villamosan töltött; testek egymásra erőhatást fejtenek ki: az egyneműen töltöttek taszítják, a különneműen töltöttek vonzzák egymást.
Az atommagok protonjainak töltése pozitív, az elektronoké negatív. Az atom semleges - azaz kifelé úgy viselkedik, mintha nem volna töltése - ha elektronjainak és protonjainak száma megegyezik. Ugyanilyenek a több atomból álló molekulák. Ha a molekula elektront veszít, akkor töltése pozitív: ha elektron feleslege van, akkor negatív töltésű. A töltéssel rendelkező molekulák az ionok.
A töltött részecskék, a rájuk ható vonzó vagy taszító erő hatására, egyes anyagokban elmozdulhatnak, illetve folyamatosan áramolhatnak. A villamos töltések áramlása a villamos áram. Vezetők azok az anyagok, amelyekben a töltések áramlani képesek. Vannak jó vezetők és ellenállás anyagok. Ezek az elnevezések arra utalnak, hogy milyen mértékben befolyásolják az áramlást. A szigetelők gyakorlatilag a villamos áramlást lehetetlenné teszik.
A következőkben megvizsgáljuk, hogyan játszódik le a villamos áramlás fémekben, folyadékokban és gázokban.
A fémek kristályos szerkezetűek. Az atomok a kristályrács sarkpontjai körül végzik hőmozgásukat s eközben külső elektronjaik (a vegyérték elektronok) egy része leszakadhat. Ezek a szabad elektronok az atomok között rendezetlen hőmozgást végeznek, ide-oda mozognak, mindig más-más atom külső elektronjaként szerepelnek. Fémekben akkor indul meg a villamos áram ha ezekre a szabad elektronokra valamilyen irányban erő hat. Ekkor gyorsuló mozgásba kezdenek. Ez a mozgás rátevődik a hőmozgásra, tehát továbbra is egyik atomról a másikra ugrálnak, de eközben az erő irányába előre is haladnak, egy-egy atomnál lelassulnak, majd gyorsulva indulnak. Az átlagsebesség igen nagy, de az erő irányába az elektronok csak kb. 10-2 cm/s nagyságrendű sebességgel haladnak előre, viszont - bármilyen hosszú is a fém - a mozgás az elektronokat mozgató erő felléptekor gyakorlatilag egyszerre indul meg a teljes fém hosszában.
Vissza