A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elektrotechnika

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím: Szakközépiskolai tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-5918-9
Megjegyzés: Kilencedik kiadás. 500 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: 28767. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tantárgy keretében az elektronikus berendezések alapelemeit és a különböző feladatok ellátására létrehozott alapkapcsolásokat ismerjük meg. Az elektronika a műszaki tudományoknak az az ága, amely... Tovább

Előszó

A tantárgy keretében az elektronikus berendezések alapelemeit és a különböző feladatok ellátására létrehozott alapkapcsolásokat ismerjük meg. Az elektronika a műszaki tudományoknak az az ága, amely a technikai gyakorlatban felmerülő legkülönbözőbb problémákat, feladatokat villamos úton és mozgó alkatrészek nélkül oldja meg. Példaképpen: a közönséges villanykapcsoló mechanikus kapcsoló- a jelfogó elektromechanikus kapcsoló (a kapcsoláshoz szükséges mozgást az elektromágnes húzóereje idézi elő), egy elektroncső vagy tranzisztor pedig, amely a rákapcsolt feszültségtől függően vezet vagy nem vezet: elektronikus kapcsoló. Az elektronika alapját képezi az elektrotechnika szinte valamennyi ágazatának; az erősítőtechnikának, az automatikának, a kibernetikának: a magasabbrendű, bonyolult logikai feladatok elvégzését produkáló berendezéseknek. Ugyanígy alapja a korszerű távközléstechnikának is. Az elektronika alap elemei az elektroncsövek és a félvezető eszközök. Ez a tudományág a század elején a dióda feltalálásával kezdődött, s néhány évvel később, a trióda létrehozása után, gyors fejlődésnek indult. Valójában a második világháború alatt és a következő években vált az elektrotechnikai tudományok önálló ágazatává és egyik alapjává. Az elektroncsöveket az elektronikus elemek első nemzedékének szokás nevezni. A második nemzedék a félvezető diódák és tranzisztorok (1948-tól), s a számtalan, különböző tulajdonságú és elnevezésű, félvezető alapelem. A harmadik nemzedéket az integrált áramkörök alkotják. Ezek különböző kapcsolásban több egyszerű félvezető elemet tartalmaznak (olykor többször tízet is), és méretük igen kicsiny. Integrált áramkörök már ma is nagy számban kerülnek alkalmazásra, s az elkövetkező években egyre gyakrabban alkotják majd az elektronikus berendezések alapelemeit. Tanulmányaink során tehát ehhez a három nemzedékhez tartozó elektronikus alapelemekkel kell megismerkednünk. Megtanuljuk működésük fizikai alapjait és az áramkörökben való viselkedésüket. Megismerjük a velük készíthető alapkapcsolásokat, amely alapkapcsolások rendszerével a legkülönbözőbb feladatok elvégezhetők. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
A) Elektroncsövek felépítése, működése és jellemzői 5
I. A működés alapjai. A dióda 5
Mi az elektroncső? 5
Az elektronemisszió 5
Az emisszió fajtái 6
A kilépési munka 6
Az emissziós áram 7
A dióda felépítése és működése 8
A katód felépítése, katódfajták 9
A dióda jelleggörbéje 10
A dióda jellemzői 12
Elektroncső fűtőteljesítménye és disszipációja 13
II. A trióda 15
A trióda felépítése és működése 15
A trióda áramkörei és jelleggörbéi 16
A trióda jellemzői 18
Hogyan függenek a csőjellemzők a cső elektródjainak elrendezésétől? 21
A trióda anódáramának számítása 22
Hogyan erősít a trióda? 23
A trióda hátránya. A dinamikus meredekség fogalma 24
III. A tetróda, pentóda és egyéb csőfajták 27
A tetróda 27
Szekunder emisszió, dinátron hatás 28
A pentóda 29
A pentóda jelleggörbéi 30
A pentóda jellemzői 31
Többrácsos csövek 33
Változó meredekségű csövek 34
Összetett csövek 35
IV. Az elektroncsövek belső kapacitásai 36
V. Az elektroncsövek hibái 37
VI. Elektroncsövek típus-jelölése 38
B) Elektroncsövek alkalmazása 40
I. Elektroncsövek vezérlése és üzemmódjai 40
1. Általános tudnivalók 40
Az elektroncsövek alkalmazásának két alapvető formája 40
A mennyiségek leírására használatos jelölések 42
A vezérlő jel időbeli lefolyása 42
2. Az elektroncső vezérlése, üzemmódjai 45
A statikus és dinamikus üzemmód 43
Vezérlés statikus üzemben 44
Az anódáram kiszámítása statikus üzemben 45
Az A, B és C osztályú beállítás 46
A dinamikus üzemmód. A munkaegyenes 40
A dinamikus rácskarakterisztika 51
Vezérlés dinamikus üzemmódban 51
A dinamikus meredekség értékének meghatározása 52
A kisjelű és nagyjelű üzemmód 55
II. Elektroncsöves erősítők 58
1. Erősítő alapkapcsolások 58
Az erősítő és az erősítés fogalma 58
Erősítőfokozat munkaponti egyenfeszültségeinek biztosítása 59
A váltakozóáramú helyettesítő kapcsolás 65
Az erősítés kiszámítása 64
Elektroncső váltakozóáramú helyettesítő képe 65
Erősítő alapkapcsolások 66
A földelt katódú kapcsolás 67
Földelt anódú erősítőfokozat 68
A földelt rácsú kapcsolás 71
2. Teljesítményfokozatok 76
Teljesítményfokozatok egyenáramú táplálása 76
Az A osztályú pentódás teljesítményi okozat 78
Ellenütemű fokozatok 80
A C osztályú teljesítményfokozat 83
3. Erősítőfokozatok csatolása és frekvenciafüggése 84
Erősítőfokozatok csatolásának módjai 84
Az erősítés frekvenciafüggése 87
Az RC csatolású erősítő frekvenciafüggése 90
Erősítők impulzusát vitele 95
Igen széles sávú, kompenzált erősítők 96
4. Visszacsatolások az erősítőben 98
A visszacsatolásról tanultak összefoglalása 98
Negatív visszacsatolások megvalósítása 100
Frekvenciafüggő negatív visszacsatolás 102
III. Egyenirányítók 105
1. Diódás egyenirányítók 105
B osztályú egyenirányítók 105
C osztályú egyenirányítók 106
2. Egyenirányítás triódával 109
3. Hálózati egyenirányítók 110
A búgófeszültség szűrése 115
4. Egyéb egyenirányító kapcsolások 117
IV. Rezgéskeltők 118
Oszcillátorok működésének alapjai 118
Oszcillátor alapkapcsolások 120
V. A reaktancia kapcsolás 124
VI. Elektroncsövek zaja. Elektroncsövek viselkedése igen nagy frekvencián 128
Az elektroncsövek zaja 128
Elektroncsövek bemeneti ellenállása 130
A nagyfrekvenciás működés korlátai. Elektroncső határfrekvenciája 131
C) Különleges elektroncsövek 133
I. A hangolásjelző cső 133
II. Elektronsugár cső 134
Elektron mozgása elektromos térben 135
Elektron mozgása mágneses térben 136
Elektronágyú 136
Eltérítő rendszer 137
Világító ernyő 138
III. Adócsövek 139
IV. Gáztöltésű csövek 140
1. Gázkisülések normál nyomásnál 140
2. Gázkisülés alacsony nyomáson 141
3. Hidegkatódos gáztöltésű csövek 142
Ködfénylámpa 142
A dekatron és a számjegykatódos cső 143
V. Mikrohullámú elektroncsövek 144
Tárcsás trióda 144
Klisztron, reflex-klisztron 145
Haladóhullámú cső 147
Magnetron 148
D) A félvezetők fizikája 151
I. Az anyagok elektromos viselkedésének magyarázata 151
II. Félvezető anyagok szerkezeti felépítése, villamos vezetésük típusai 152
1. Saját vezetés 153
2. Szennyezéses vezetés 155
Az n-típusú szennyezés 155
A p-típusú szennyezés 156
Rácshibák 157
3. A vezetés-típusok összefoglalása 158
III. A határréteg 159
E) Félvezető diódák 161
I. A rétegdióda 161
Záróirányú előfeszít és 161
Nyitóirányú előfeszítés 163
A dióda karakterisztikája 164
A dióda jelölése és működésének összefoglalása 165
A dióda kapacitása 166
A diódák fajtái 168
II. Különleges diódák 169
Zener-dióda 169
Varicap dióda 170
Tunnel- vagy alagút-dióda 170
III. A félvezető diódák alkalmazása 172
1. A jellemzők vizsgálata a felhasználás szempontjából 172
2. Az üzemeltetés határfeltételei 173
3. Kapcsolások 174
Graetz-(egyenirányító) kapcsolás 174
Feszültségkétszerező kapcsolások 174
Zener-diódás stabilizátor 176
IV. A termisztor 177
F) A tranzisztorok fizikai működése és áramköri jellemzői 179
I. A tranzisztor felépítése és működése 179
1. A tranzisztor felépítése 179
2. A fizikai működés 180
3. A tranzisztor maradékáramai 184
4. A kollektor-bázis feszültség változásának hatása: a visszahatás 185
5. A tranzisztor jelölése és alapegyenletei 186
II. A tranzisztor jelleggörbéi 187
1. Alapkapcsolások: a tranzisztor mint négypólus 187
2. Az áramerősítési tényező 189
3. A tranzisztor jelleggörbéi 191
Jelleggörbék közös bázisú kapcsolásban 193
Jelleggörbék közös emitteres kapcsolásban 196
4. A működés határfeltételei, határadatok 199
A lezárás, a telit és és a letörés fogalma 199
A hőmérsékleti hat áradatok, a disszipáció 200
A tranzisztorok hűtése 202
III. Tranzisztorparaméterek 206
1. A négypólus paraméterei 206
A paraméterek jelentése 209
2. A paraméterek átszámítása 211
Összefüggés az y és h paraméterek között 211
Alapkapcsolások paramétereinek átszámítása 212
3. A h paraméterek meghatározása 215
A h paraméterek értékei 215
A paraméterek mérése 218
A tranzisztorparaméterek munkapont- és hőmérsékletfüggése 220
Az ideális tranzisztor 220
Fizikai paraméterek 221
4. A tranzisztorok frekvenciafüggése 222
A tranzisztor belső kapacitásai és hatásuk 222
A tranzisztor határfrekvenciái 223
Nagyfrekvenciás tranzisztorok 224
G) Tranzisztorok alkalmazása 227
I. Tranzisztoros erősítők 227
1. A tranzisztor munkapontjának beállítása és hőmérsékleti stabilizálása 227
Stabilizált munkapont-beállító kapcsolások 229
A munkapont stabilitásának számszerű megadása 232
2. A tranzisztoros erősítő vezérlése 236
3. A tranzisztoros erősítők jellemzői 237
Az erősítő jellemzői 237
A kisjelű illesztés fogalma 239
Az erősítő-jellemzők meghatározási módja 240
A feszültségerősítés meghatározása 240
Az áram erősít és meghatározása 241
A teljesítményerősítés meghatározása 241
A bemeneti ellenállás meghatározása 242
A kimeneti ellenállás meghatározása 242
4. Alapkapcsolások jellemzőinek számítása 245
A közös emitteres kapcsolású erősítők jellemzői 245
A közös bázisú erősítő jellemzői 247
A közös kollektoros erősítő (emitterkövető) jellemzői 249
A maximál is teljesítményerősítés 251
5. Erősítőfokozatok összekapcsolása 253
Galvanikus csatolás 254
RC csatolású erősítő 256
Az LC és transzformátoros csatolás 260
6. Negatív visszacsatolások tranzisztoros erősítőkben 261
7. A tranzisztorok nagyfrekvenciás alkalmazása 266
8. Teljesítményfokozatok 268
Általános jellemzés 268
Az egyszerű A osztályú fokozat 269
Az ellenütemű teljesítmény fokozatok 270
Transzformátor nélküli ellenütemű fokozatok 272
II. Tranzisztoros oszcillátorok 275
Oszcillátor kapcsolások 275
A rezgési amplitúdó stabilizálása 276
III. Az alkalmazás korlátai. Zajok 278
összehasonlítás az elektroncsövekkel 278
A tranzisztorok zaja 279
Félvezető eszközök készítése 280
IV. Különleges tranzisztorok 282
1. Villamos erőtérrel vezérelt tranzisztorok (FET) 282
A működés elve 283
A FET tranzisztor karakterisztikái 284
2. Integrált áramkörök 285
V. Félvezető eszközök típusjelölése
H) Kapcsoló áramkörök, logikai alapáramkörök 288
I. Alapfogalmak 288
Az elektronikus kapcsoló 288
A logikai áramkör fogalma 289
II. Logikai áramkörök kapcsolásai 291
1. Alapáramkörök 291
Az ÉS kapu 291
A VAGY kapu 293
Az inverter 295
2. Inverteres logikai áramkörök 297
A NEM ÉS (NÉS) kapu 297
A NEM VAGY (NVAGY) kapu 298
3. Tároló áramkörök 299
Sztatikus vezérlésű tároló 299
Dinamikus vezérlésű tároló 301
4. Integrált logikai áramkörök 303
5. Logikai áramkörök felhasználása 305
Bináris számlánc 305
Decimális számlánc 306
Sorrendi lánc 307
Forgó lánc 308
6. Diódás átkapcsoló 508
J) Modulátorok és demodulátorok 310
1. Amplitudómodulátorok 310
Diódás amplitudómodulátor 310
Amplitúdómoduláció erősítő eszközök felhasználásával 312
2. Frekvenciamodulációs áramkörök 314
3. Demodulátorok 316
Amplitúdómodulációs (AM) demodulátorok 316
Frekvenciamodulációs (FM) demodulátorok 318
K) Impulzusgenerátor ok. Oszcilloszkóp 321
I. Impulzusgenerátorok 321
A stabil multivibrátor 322
Fűrészjel-generátor 323
Blockingoszcillátor 325
II. Az oszcilloszkóp elve és alkalmazásai 327
Függelék 331
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem