1.059.326

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elektronikus számítógépek

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 204 oldal
Sorozatcím: Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola jegyzete
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: 150 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az első elektronikus gép, amelyet Eckert és Mauchly professzorok terveztek, a Pennsylvania Egyetemen készült. A gép eredeti feladata ballisztikai táblázatok készítése volt. Ebben az 1946 és 1955... Tovább

Előszó

Az első elektronikus gép, amelyet Eckert és Mauchly professzorok terveztek, a Pennsylvania Egyetemen készült. A gép eredeti feladata ballisztikai táblázatok készítése volt. Ebben az 1946 és 1955 között használt - 18 000 elektroncsövet tartalmazó - ENIAC nevű gépben nem volt belső programtárolás.
1954-ben Neumann János - a számítógépek fejlődésére döntő befolyást gyakorló publikációjában - javasolta a belső programtárolás és a kettes számrendszer alkalmazását. A belső programtárolás az addig csak adatokat tartalmazó tárak kapacitásának olyan mértékű növelését tette szükségessé, amit elektroncsöves bistabil áramkörökkel már nem lehetett megvalósítani. Az első belső tárolású gépekben akusztikus művonalas, ill. elektrosztatikus tárakat használtak. A művonalas tárakkal soros, ciklikus tárolást lehetett megvalósítani. Kapacitásuk 10 3...10 4bit, műműveleti sebességük 10 3...10 5 bit/s volt.
Véletlen elérésű tárakat először a katódsugárcsőből kifejlesztett Williams-féle tárolócsővel készítettek, ahol elektronsugarakat használtak a képernyőn kialakított elemi kondenzátorok feltöltésére. Ezek kapacitása 10 4...10 5 bit, műveleti sebességük pedig 106 bit/s körüli volt. Ilyen előzmények után indult meg több egyetemen is számítógépek építése. Neumann Jánosnak és csoportjának tervei szerint 1952-ben a Princeton Egyetemen elkészült az IAS gép, amelynek tára katódsugárcsöves volt és párhuzamos bináris aritmetikát használt. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 7
1.1. Első generációs számítógépek 7
1.2. Második generációs számítógépek 8
1.3. Harmadik generációs számítógépek 10
1.4. Adatfeldolgozó rendszer szokásos kiépítése 12
1.4.1. Központi egység 12
1.4.2. Bemeneti és kimeneti csatornák 12
1.4.3. Szabványos interface 15
2. FUNKCIONÁLIS BLOKKOK A KÖZPONTI EGYSÉGBEN 17
2.1. Tárak 17
2.1.1. Ferritgyűrűs operatív tár 18
2.1.1.1. 3D szervezésű tárak 18
2.1.1.2. Egyéb szervezésű tárak 23
2.1.2. Ferritgyűrűs regisztertár 24
2.1.3. Hagyományos felépítésű fixtárak 26
2.1.3.1. Transzformátoros fixtárak 27
2.1.3.2. Kapacitív fixtárak 28
2.1.4. Félvezető-alapú tárak 28
2.1.4.1. Félvezető-alapú tárak áramkörei 28
2.2. Tárvédelem 32
2.3. Adatsínek a számítógépen belül 33
2.4. Aritmetikai egység 34
2.4.1. Bináris összeadó 34
2.4.2. BCD összeadó 36
2.4.3. A System 4-50 típusú számítógép aritmetikai egysége 36
2.5. A központi egység vezérlése 37
2.5.1. Mikroprogramozott vezérmű 37
2.5.2. A mikroprogram címzése 38
2.5.3. A vezérlőjelek előállítása 38
2.5.4. Az RCA Spectra 70/45 mikroprogramja 39
3. ADATOK ÉS UTASÍTÁSOK 45
3.1. Az információ formai szerkezete 45
3.2. Az adatok típusai 47
3.2.1. Fixpontos bináris számok 47
3.2.2. Lebegőpontos bináris számok 47
3.2.3. Decimális számok 47
3.2.4. Logikai változók 49
3.3. Az operatív tár címzési rendszere 49
3.4. Gépi utasítások 50
3.4.1. RR típusú utasítások 51
3.4.2. RX típusú utasítások 51
3.4.3. RS és SI típusú utasítások 52
3.4.4. SS típusú utasítások 53
3.4.5. Feltételes ugrás és az állapotjelző kód 55
3.4.6. Az állapotjelző kód beállítására szolgáló utasítások 56
3.4.7. Logikai (bitkezelő) utasítások 58
3.4.8. Ciklusszervezés 59
3.4.9. Szubrutinok 61
3.4.10. Léptető utasítások 62
3.4.11. Adatkonvertáló utasítások 63
3.4.12. Szorzás és osztás 65
3.4.13. Privilegizált utasítások 69
3.5. A csatornaprogram 71
3.5.1. A csatornacímszó 71
3.5.2. Csatornaparancsszó 72
3.5.3. A csatorna állapotjelző byte-ja 76
3.5.4. Készülékek állapotjelzése 77
3.6. Asszembler programnyelv 77
3.6.1. Az asszembler programnyelv szerkezete 78
3.6.2. Végrehajtható utasítások 80
3.6.3. Konstansok definiálása 81
3.6.4. A fordítóprogram egyéb direktívái 85
3.6.5. Több modulból álló programok 87
3.6.6. Makroutasítások használata 88
4. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA 91
4.1. Az utasítás végrehajtásának előkészítése 91
4.2. Az utasítás végrehajtása 93
4.2.1. Az eltelt idő mérése 93
4.3. Megszakítási rendszer 94
4.3.1. A számítógép programállapotai 96
4.3.2. PC programszámláló regiszter 98
4.3.3. Az ISR megszakítási állapotregiszter 98
4.3.4. Megszakítási Maszk regiszter (Interrupt Mask Register, IMR) 99
4.3.5. Megszakítási jelzőbitek regisztere (Interrupt Flag Register, IFR) 99
4.3.6. A megszakítási feltételek 99
4.3.7. Program Control utasítás 101
4.3.8. Automatikus megszakítás 103
4.4. Az IBM System/360 gépcsalád megszakítási rendszere 105
5. BE-, ILL. KIMENETI RENDSZER 109
5.1. Egy konkrét be-, ill. kimeneti rendszer 112
5.1.1. A be-, ill. kimeneti műveletek négy fázisa 112
5.1.2. Az aritmetikai és a be-, ill. kimeneti műveletek párhuzamossága 113
5.1.3. Csatorna-regiszterek 114
5.1.4. Az alkalmazott szabványos interface 114
5.2. Be-, ill. kimeneti folyamatok 118
5.2.1. A készülék megindítása (SDV utasítás) 118
5.2.2. Az adatátvitel végrehajtása 120
5.2.3. Adatátvitel vége és láncolása 123
5.2.4. A megszakítás feldolgozása 125
5.3. Több készüléket kezelő perifériavezérlő egységek 127
5.3.1. Mágnesszalagos rendszer 127
5.3.2. Információ a mágnesszalagon 128
5.3.3. Mágneslemezes egységek vezérlése 129
5.3.4. Adatsáv felépítése mágneslemezen 130
5.3.5. Mágneslemezes egységekre kiadható parancsok 134
6. A SZÁMÍTÓGÉP TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA 137
6.1. Egy számítógép teljesítőképessége 137
6.1.1. A teljesítmény fokozásának lehetőségei 138
6.1.2. A program végrehajtásának meggyorsítása 140
6.2. Több számítógépből összekapcsolt rendszer 142
6.2.1. Az IBM ASP rendszer 143
6.2.2. Szimmetrikus multiprocesszor 144
7. OPERÁCIÓS RENDSZER 147
7.1. Vezérprogram 148
7.1.1. A megszakítást feldolgozó rutin címzése 149
7.1.2. A Supervisor Call utasítások kezelése 150
7.2. File-kezelés 158
7.2.1. Rekordok elhelyezése az adathordozón 159
7.2.2. Mágnesszalagok címkéi 161
7.2.3. File-ok elhelyezése mágneslemezen 163
7.2.4. A be-, ill. kimeneti pufferterületek kezelése 166
7.2.5. Logikai és fizikai file-kezelés 168
7.2.5.1. A be-, ill. kimeneti műveletek kezelésében felhasznált információs táblázatok 168
7.2.5.2. Logikai file-kezelő rutinok beépítése a programba 172
7.2.5.3. A file-ok megnyitása és lezárása 173
7.2.6. Egy be-, ill. kimeneti művelet elvégzése 176
7.2.7. Lemezen kialakított speciális file-ok 183
7.2.8. Kapcsolatban álló adatok ábrázolása 188
7.3. A számítógép munkájának ütemezése 190
7.3.1. A munka leírása 191
7.3.2. A munkák betöltésének vezérlése 193
7.4. Az operatív tár címzésének általános módszerei 194
7.4.1. Programok szerkezete 194
7.4.2. Virtuális tár. Lapszervezés 194

Trembeczki Sándor

Trembeczki Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Trembeczki Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem