Előszó | 17 |
Az e-kereskedelem fogalmai és fejlődése | 21 |
Szereplők, feladatok, érdekek | 27 |
Az e-kereskedelem kialakításának és fejlesztésének résztvevői | 27 |
Az e-kereskedelem lehetséges felosztásai | 29 |
Zárt és nyitott rendszerek | 29 |
E-kereskedelem a tranzakció típusai szerint | 30 |
Mégis kinek az érdeke? | 31 |
A résztvevők sajátos érdekei | 32 |
Kormányzati érdekek | 32 |
Sajátos kormányzati érdek a költségvetési bevétel bővítése | 32 |
GDP növelés | 33 |
Munkahely-teremtés | 33 |
Rendezett átlátható gazdasági folyamatok - szabályozottság | 34 |
Nemzetközi példák az állami szerepvállalásra | 34 |
Egyesült Államok | 43 |
Japán | 34 |
Korea | 35 |
Egyesült Királyság | 35 |
Írország | 35 |
Németország | 36 |
Franciaország | 36 |
Európai Unió | 36 |
Az e-government kialakítása | 36 |
Távközlési és Internetes cégek érdekei és tevékenysége | 38 |
Szoftverfejlesztők, -szállítók | 38 |
A bankok érdekei | 39 |
Hitelesítők | 40 |
Logisztika | 41 |
Integrátorok, web-lap, -pult, -shop, -áruház működtetők | 42 |
Gyártók - eladók - vevők | 42 |
Eladók és/vagy gyártók | 42 |
Vevők | 43 |
Hazai adatok, tendenciák | 44 |
Gyakorlati megvalósítás, hazai helyzet | 49 |
Az elektronikus kereskedelem előnyei | 49 |
Az e-kereskedelem infrastruktúrája | 50 |
Az elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzete | 51 |
Az elektronikus kereskedelem típusai | 53 |
Vállalkozás-ügyfél (B2C) | 55 |
Vállalkozás-vállalkozás (business to business B2B) | 61 |
Az állam szerepe az e-kereskedelemben | 64 |
Elektronikus kereskedelem Magyarországon | 68 |
Számítógépek Internet-alkalmazásának terjedése | 68 |
B2C-on-line vásárlás | 69 |
B2B e-kereskedelem | 69 |
B2A e-kereskedelem | 70 |
Pénzügyi szolgáltatások | 71 |
Üzlet-e az e-üzletmenet? | 73 |
Az új gazdaság jellemzői, kialakulása | 74 |
A technikai újdonságok hatása a menedzsment-filozófiákra | 74 |
Az Internet mindent megváltoztat | 75 |
Üzlet-e az e-üzletmenet? | 76 |
Az e-kereskedelem fajtái és jellemzői | 76 |
Az Internet és e-kereskedelem által kínált lehetőségek | 78 |
Az e-kereskedelem alkalmazhatóságának feltételei | 79 |
Az e-kereskedelem hatása a vállalatok életére | 81 |
Változások a vevőkapcsolatban | 81 |
Változások a partner/szövetségesek kapcsolatában | 82 |
Változások a termékben | 82 |
Változások a piaci pozícióban | 82 |
Változások az üzleti stratégiában és koncepcióban | 82 |
Változások a szervezetben és a vállalati kultúrában | 82 |
Az e-keresedelem kialakulása | 83 |
Kritikus tényezők az e-kereskedelem hatékony kialakításánál | 83 |
Az e-kereskedelem fő ráfordítás-összetevői | 85 |
Az e-kereskedelem kialakítását gátló tényezők | 87 |
Az Internet az üzleti kapcsolatok szolgálatában | 89 |
Az új lehetőségek, üzleti modellek | 90 |
Az e-kereskedelem néhány formája | 93 |
Ügynöki tevékenység | 93 |
E-bolt | 94 |
E-aukció | 95 |
Üzleti kommunikáció | 95 |
E- és pénzügyi szektor | 97 |
Bevásárlóközpontok | 100 |
Internet-alapú vállalkozások | 101 |
Virtuális közösségek | 102 |
Menedzsment és kockázat | 104 |
Értékesítésilánc-menedzsment | 102 |
Tudásbázis menedzsment | 105 |
Beszállítói láncmenedzsment | 105 |
Humánerőforrás menedzsment | 105 |
Intézménymenedzsment feladatok | 106 |
Kockázatok | 106 |
Modellek típusai - Michael Rappa professzor (NCSU) szerint | 108 |
Reklám és hirdetési modellek (Advertising Model) | 108 |
Ügynökségek, bróker modellek | 109 |
Buy/Sell Fulfillment | 109 |
Market Exchange | 110 |
Business Trading Community | 110 |
Buyer Aggregator | 110 |
Distributor | 110 |
Virtual Mail | 110 |
Metamediary | 111 |
Auction Broker | 111 |
Reverse Auction | 111 |
Classifieds | 111 |
Search Agent | 111 |
Infomediary Model | 112 |
Merchant Model | 113 |
Catalog Merchant | 113 |
Manufacturer Model | 113 |
Affiliate Model | 113 |
Community Model | 114 |
Knowledge Networks | 114 |
Subscription Model | 114 |
Utility Model | 115 |
E-gazdaság = Új-gazdaság? | 117 |
Szövetségesek szerepe az e-gazdaság kialakításában | 121 |
Virtuális vállalatok | 123 |
Az elektronikus kereskedelem és a közbeszerzés | 133 |
Közbeszerzési elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés | 133 |
Az elektronikus közbeszerzés gyakorlata | 134 |
SIMAP | 135 |
CALS - Continous Acquisition and Life-Cycle Support | 137 |
FACNET - Federal Acquisition Computer Network Architecture | 137 |
Kalifornia állam példája | 143 |
IT eszközök és szolgáltatások elektronikus beszerzése - GCat és S-Cat | 144 |
Az elektronikus közbeszerzés elterjedését támogató intézmények | 145 |
NASA Ames Technology Commercialization Center | 145 |
Electronic Commerce Resource Center | 146 |
Az Acquisition Reform Network - Beszerzései Reform Hálózatok | 146 |
CommerceNet | 147 |
The Open Gorup | 148 |
Hazai fejlesztések | 148 |
Az elektronikus kereskedelem jogi hátteréről | 149 |
A vállalatközi és a fogyasztói elektronikus kereskedelem közös érdekeiről - EU irányelvek | 149 |
Elektronikus hitelesítés, azonosítás | 149 |
Kriptográfia | 152 |
Elektronikus fizetőeszközök | 153 |
Általános szerződési feltételek, blankettaszerződések az elektronikus kereskedelemben | 155 |
Reklámjog | 156 |
A szerzői jog on-line kérdései | 158 |
A domainnév-rendszer kérdései | 166 |
A hálózati szolgáltatók felelőssége a tartalomért | 174 |
Vázlat az elektronikus kereskedelem nemzetközi magánjogi aspektusairól | 177 |
Az elektronikus kiskereskedelem sajátos szabályai | 178 |
Az elektronikus kereskedelem szempontjából fontos, fogyasztóvédelmi célú polgári jogi szabályok | 179 |
Távollévők között kötött szerződések | 181 |
A vállalatközi elektronikus kereskedelem jogi háttere | 182 |
Az e-kereskedelem műszaki infrastruktúrája | 185 |
Bevezetés | 185 |
Meghatározások | 186 |
Az architektúra kialakítása | 188 |
A környezeti feltételek hatása | 189 |
Rendszer architektúrák | 191 |
Alkalmazások architektúrái | 191 |
Szolgáltatási architektúrák | 192 |
Nagyvállalati architektúra | 192 |
Szabványok | 193 |
A nyílt rendszerekről | 195 |
Nyílt rendszerek összekapcsolása | 196 |
Az OSI nyílt architektúra hatása a szabványokra és a konvergenciára | 197 |
Objektum-orientált technológiák | 198 |
Távközlési architektúra | 199 |
Adatarchitektúrák | 201 |
Az e-kereskedelem architektúrája | 203 |
Az e-kersekedelem formái, technológiája | 204 |
Az e-kereskedelem modellje, a bróker szerepe | 205 |
Brókert alkalmazó architektúrák | 207 |
Az e-kereskedelem biztonsági architektúrája | 211 |
Az e-kereskedelem technikai háttere | 214 |
Elektronikus adatcsere (EDI) | 214 |
Az EDI szabványok | 214 |
A hierarchikus felépítés | 216 |
A szervezetek információs rendszerei és az EDIFACT | 219 |
Európai architektúrák | 220 |
A nemzeti szerverek (National Hosts) rendszere | 220 |
A közigazgatási adatcsere (IDA) európai architektúrája | 221 |
Az Európai Bizottság pénzügyi, ellenőrzési információs rendszerének architektúrája | 223 |
Tárgymutató | 225 |
Az E-kereskedelem szakkifejezései angolul és magyarul | 228 |