| Előszó | 17 |
| Az e-kereskedelem fogalmai és fejlődése | 21 |
| Szereplők, feladatok, érdekek | 27 |
| Az e-kereskedelem kialakításának és fejlesztésének résztvevői | 27 |
| Az e-kereskedelem lehetséges felosztásai | 29 |
| Zárt és nyitott rendszerek | 29 |
| E-kereskedelem a tranzakció típusai szerint | 30 |
| Mégis kinek az érdeke? | 31 |
| A résztvevők sajátos érdekei | 32 |
| Kormányzati érdekek | 32 |
| Sajátos kormányzati érdek a költségvetési bevétel bővítése | 32 |
| GDP növelés | 33 |
| Munkahely-teremtés | 33 |
| Rendezett átlátható gazdasági folyamatok - szabályozottság | 34 |
| Nemzetközi példák az állami szerepvállalásra | 34 |
| Egyesült Államok | 43 |
| Japán | 34 |
| Korea | 35 |
| Egyesült Királyság | 35 |
| Írország | 35 |
| Németország | 36 |
| Franciaország | 36 |
| Európai Unió | 36 |
| Az e-government kialakítása | 36 |
| Távközlési és Internetes cégek érdekei és tevékenysége | 38 |
| Szoftverfejlesztők, -szállítók | 38 |
| A bankok érdekei | 39 |
| Hitelesítők | 40 |
| Logisztika | 41 |
| Integrátorok, web-lap, -pult, -shop, -áruház működtetők | 42 |
| Gyártók - eladók - vevők | 42 |
| Eladók és/vagy gyártók | 42 |
| Vevők | 43 |
| Hazai adatok, tendenciák | 44 |
| Gyakorlati megvalósítás, hazai helyzet | 49 |
| Az elektronikus kereskedelem előnyei | 49 |
| Az e-kereskedelem infrastruktúrája | 50 |
| Az elektronikus kereskedelem jelenlegi helyzete | 51 |
| Az elektronikus kereskedelem típusai | 53 |
| Vállalkozás-ügyfél (B2C) | 55 |
| Vállalkozás-vállalkozás (business to business B2B) | 61 |
| Az állam szerepe az e-kereskedelemben | 64 |
| Elektronikus kereskedelem Magyarországon | 68 |
| Számítógépek Internet-alkalmazásának terjedése | 68 |
| B2C-on-line vásárlás | 69 |
| B2B e-kereskedelem | 69 |
| B2A e-kereskedelem | 70 |
| Pénzügyi szolgáltatások | 71 |
| Üzlet-e az e-üzletmenet? | 73 |
| Az új gazdaság jellemzői, kialakulása | 74 |
| A technikai újdonságok hatása a menedzsment-filozófiákra | 74 |
| Az Internet mindent megváltoztat | 75 |
| Üzlet-e az e-üzletmenet? | 76 |
| Az e-kereskedelem fajtái és jellemzői | 76 |
| Az Internet és e-kereskedelem által kínált lehetőségek | 78 |
| Az e-kereskedelem alkalmazhatóságának feltételei | 79 |
| Az e-kereskedelem hatása a vállalatok életére | 81 |
| Változások a vevőkapcsolatban | 81 |
| Változások a partner/szövetségesek kapcsolatában | 82 |
| Változások a termékben | 82 |
| Változások a piaci pozícióban | 82 |
| Változások az üzleti stratégiában és koncepcióban | 82 |
| Változások a szervezetben és a vállalati kultúrában | 82 |
| Az e-keresedelem kialakulása | 83 |
| Kritikus tényezők az e-kereskedelem hatékony kialakításánál | 83 |
| Az e-kereskedelem fő ráfordítás-összetevői | 85 |
| Az e-kereskedelem kialakítását gátló tényezők | 87 |
| Az Internet az üzleti kapcsolatok szolgálatában | 89 |
| Az új lehetőségek, üzleti modellek | 90 |
| Az e-kereskedelem néhány formája | 93 |
| Ügynöki tevékenység | 93 |
| E-bolt | 94 |
| E-aukció | 95 |
| Üzleti kommunikáció | 95 |
| E- és pénzügyi szektor | 97 |
| Bevásárlóközpontok | 100 |
| Internet-alapú vállalkozások | 101 |
| Virtuális közösségek | 102 |
| Menedzsment és kockázat | 104 |
| Értékesítésilánc-menedzsment | 102 |
| Tudásbázis menedzsment | 105 |
| Beszállítói láncmenedzsment | 105 |
| Humánerőforrás menedzsment | 105 |
| Intézménymenedzsment feladatok | 106 |
| Kockázatok | 106 |
| Modellek típusai - Michael Rappa professzor (NCSU) szerint | 108 |
| Reklám és hirdetési modellek (Advertising Model) | 108 |
| Ügynökségek, bróker modellek | 109 |
| Buy/Sell Fulfillment | 109 |
| Market Exchange | 110 |
| Business Trading Community | 110 |
| Buyer Aggregator | 110 |
| Distributor | 110 |
| Virtual Mail | 110 |
| Metamediary | 111 |
| Auction Broker | 111 |
| Reverse Auction | 111 |
| Classifieds | 111 |
| Search Agent | 111 |
| Infomediary Model | 112 |
| Merchant Model | 113 |
| Catalog Merchant | 113 |
| Manufacturer Model | 113 |
| Affiliate Model | 113 |
| Community Model | 114 |
| Knowledge Networks | 114 |
| Subscription Model | 114 |
| Utility Model | 115 |
| E-gazdaság = Új-gazdaság? | 117 |
| Szövetségesek szerepe az e-gazdaság kialakításában | 121 |
| Virtuális vállalatok | 123 |
| Az elektronikus kereskedelem és a közbeszerzés | 133 |
| Közbeszerzési elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés | 133 |
| Az elektronikus közbeszerzés gyakorlata | 134 |
| SIMAP | 135 |
| CALS - Continous Acquisition and Life-Cycle Support | 137 |
| FACNET - Federal Acquisition Computer Network Architecture | 137 |
| Kalifornia állam példája | 143 |
| IT eszközök és szolgáltatások elektronikus beszerzése - GCat és S-Cat | 144 |
| Az elektronikus közbeszerzés elterjedését támogató intézmények | 145 |
| NASA Ames Technology Commercialization Center | 145 |
| Electronic Commerce Resource Center | 146 |
| Az Acquisition Reform Network - Beszerzései Reform Hálózatok | 146 |
| CommerceNet | 147 |
| The Open Gorup | 148 |
| Hazai fejlesztések | 148 |
| Az elektronikus kereskedelem jogi hátteréről | 149 |
| A vállalatközi és a fogyasztói elektronikus kereskedelem közös érdekeiről - EU irányelvek | 149 |
| Elektronikus hitelesítés, azonosítás | 149 |
| Kriptográfia | 152 |
| Elektronikus fizetőeszközök | 153 |
| Általános szerződési feltételek, blankettaszerződések az elektronikus kereskedelemben | 155 |
| Reklámjog | 156 |
| A szerzői jog on-line kérdései | 158 |
| A domainnév-rendszer kérdései | 166 |
| A hálózati szolgáltatók felelőssége a tartalomért | 174 |
| Vázlat az elektronikus kereskedelem nemzetközi magánjogi aspektusairól | 177 |
| Az elektronikus kiskereskedelem sajátos szabályai | 178 |
| Az elektronikus kereskedelem szempontjából fontos, fogyasztóvédelmi célú polgári jogi szabályok | 179 |
| Távollévők között kötött szerződések | 181 |
| A vállalatközi elektronikus kereskedelem jogi háttere | 182 |
| Az e-kereskedelem műszaki infrastruktúrája | 185 |
| Bevezetés | 185 |
| Meghatározások | 186 |
| Az architektúra kialakítása | 188 |
| A környezeti feltételek hatása | 189 |
| Rendszer architektúrák | 191 |
| Alkalmazások architektúrái | 191 |
| Szolgáltatási architektúrák | 192 |
| Nagyvállalati architektúra | 192 |
| Szabványok | 193 |
| A nyílt rendszerekről | 195 |
| Nyílt rendszerek összekapcsolása | 196 |
| Az OSI nyílt architektúra hatása a szabványokra és a konvergenciára | 197 |
| Objektum-orientált technológiák | 198 |
| Távközlési architektúra | 199 |
| Adatarchitektúrák | 201 |
| Az e-kereskedelem architektúrája | 203 |
| Az e-kersekedelem formái, technológiája | 204 |
| Az e-kereskedelem modellje, a bróker szerepe | 205 |
| Brókert alkalmazó architektúrák | 207 |
| Az e-kereskedelem biztonsági architektúrája | 211 |
| Az e-kereskedelem technikai háttere | 214 |
| Elektronikus adatcsere (EDI) | 214 |
| Az EDI szabványok | 214 |
| A hierarchikus felépítés | 216 |
| A szervezetek információs rendszerei és az EDIFACT | 219 |
| Európai architektúrák | 220 |
| A nemzeti szerverek (National Hosts) rendszere | 220 |
| A közigazgatási adatcsere (IDA) európai architektúrája | 221 |
| Az Európai Bizottság pénzügyi, ellenőrzési információs rendszerének architektúrája | 223 |
| Tárgymutató | 225 |
| Az E-kereskedelem szakkifejezései angolul és magyarul | 228 |
Folytatás Microsoft-tal