Elektronikus áramkörök I.

Lineáris erősítők/Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki kar

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Kovács Gábor: Elektronikus áramkörök I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	469 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. 8. változatlan utánnyomás. Megjelent 405 példányban. 324 fekete-fehér ábrával, kihajtható melléklettel illusztrálva. Tankönyvi szám: J 5-1021.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az "Elektronikus áramkörök I." jegyzet a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar műszer és irányítástechnika szakos hallgatói számára készült, a III. évfolyamon előadásra kerülő "Elektronikus áramkörök" c. tárgy első félévi anyagát tartalmazza. A tárgy célja az alapvető elektronikus áramkörök működési elvének, egyszerűsített tervezési módszereinek megismertetése, az elektronikus áramkörökkel megvalósítható műszaki feladatok bemutatása. Ennek érdekében a hangsúlyt az áramkörök fizikai működésére helyeztük. A fizikai működés, az alapvető jelenségek kihangsúlyozása érdekében a vizsgálati módszereinket igyekeztünk leegyszerűsíteni, általában kerültük az alapvető jelenségek megértését olykor nehezítő nagyobb matematikai, hálózatelméleti apparátus alkalmazását. Ez természetesen azt eredményezte, hogy az egyes áramkörök tulajdonságainak számítására kapott összefüggéseink nem általánosak, olykor csak durva közelítéssel érvényesek. Az alapvető cél érdekében a szerzők vállalták azt a népszerűtlen feladatot is, hogy lemondtak a nagyobb hálózatelméleti apparátus nyújtotta elegáns tárgyalási mód előnyeiről.
A tárgy elsajátítása elegendő áramkörtechnikai ismeretet ad a későbbi félévekben valamennyi ágazat számára sorrakerülő "Digitális elektronika" és "Elektronikus műszerek" tárgyak megértéséhez. E tárgyak anyagának ismeretét is feltételezve elegendő alapot nyújt azon hallgatók számára, akik a szak elvégzése után méréstechnikai, irányítástechnikai, vagy számítástechnikai feladatok megoldása során felhasználóként kerülnek kapcsolatba elektronikus berendezésekkel és munkájuk során legfeljebb a berendezések illesztéséhez, kiegészítéséhez szükséges kisebb elektronikus egységek rutin áramkörtervezési feladataival találkoznak. A tárgy által nyújtott elektronikus áramkörtechnikai ismeretek ugyanakkor nem elegendőek azon hallgatók számára,akik az "elektronikus műszerek" ágazaton tanulnak tovább és a szak elvégzése után elektronikus áramkör- és rendszertechnikai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elé kerülnek. Számukra további ágazati tárgyak ismertetik az elektronikus áramkörök részletesebb, mélyebb vizsgálatát lehetővé tevő, nagyobb hálózatelméleti apparátust használó analízis és szintézis módszereket. Az ágazati tárgyak azonban alapoznak az e tárgyban elsajátított alapvető áramkörtechnikai ismeretekre. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Tartalomjegyzék 5
I. Elektronikus áramkörök alkatelemei 9
1. fejezet. Diszkrét aktív elemek 11
1.1 A tranzisztor 11
1.2 A térvezérlésű tranzisztor 26
2. fejezet. Az integrált áramkörök 34
2.1 A szigetelőalapú integrált áramkörök 34
2.2 Félvezető alapú integrált áramkörök 41
II. Lineáris elektronikus erősítők 59
3. fejezet. Lineáris erősítők 61
3.1 Aszimmetrikus (hárompólusú) erősítők 63
3.2 Szimmetrikus erősítők 69
3.3 Az "ideális erősítő" 80
4. fejezet. Visszacsatolt erősítők 81
4.1 A visszacsatolás elve 82
4.2 Aszimmetrikus erősítők visszacsatolása 87
4.3 Szimmetrikus erősítők tipikus visszacsatolásai 116
5. fejezet. Elektronikus alkatelemek lineáris Üzemmódja 119
5.1 A tranzisztor lineáris helyettesítő képe 120
5.2 A térvezérlésű tranzisztor lineáris helyettesítő képe 127
5.3 Elektroncsövek lineáris helyettesítő képe 130
5.4 Összefoglalás 132
6. fejezet. Aszimmetrikus erősítő alapkapcsolások 134
6.1 A földelt emitteres alapkapcsolás 136
6.2 A földelt kollektoros (emitterkövető) alapkapcsolás 144
6.3 A földelt bázisú alapkapcsolás 148
6.4 Alapkapcsolások tranzisztor-párral 152
6.5 Tranzisztoros áramgenerátor kapcsolások 155
6. 6 Különleges alapkapcsolások 157
6.7 Erősitő alapkapcsolások munkapontbeállítása 160
6.8 Összefoglalás 162
7. fejezet. Szimmetrikus erősítő alapkapcsolások 172
7.1 Szimmetrikus erősítő alapkapcsolás 172
7.2 Szimmetrikus erősítő alapkapcsolás áramgenerátorral 178
7.3 A tranzisztorparaméterek szórásának hatása a közös-jel-elnyomásra 180
7.4 Szimmetrikus erősítő alapkapcsolások kapcsolási megoldásai 184
7.5 Szimmetrikus erősítő alapkapcsolások aszimmetrikus
kimenettel 188
7.6 Szimmetrikus erősítők munkapontbeállítása 192
7. 7 Komplementer emitterkövető alapkapcsolás 194
8. fejezet. Az erősítő alapkapcsolások tulajdonságainak
frekvenciafüggése 196
8.1 Az erősítő alapkapcsolások nagyfrekvenciás tulajdonságai 197
8.2 Az erősítő alapkapcsolások kisfrekvenciás tulajdonságai 230
8. 3 Az erősítő alapkapcsolások eredő frekvenciafüggése 241
8.4 Az erősítő alapkapcsolások négyszögjel-átvitele 243
9. fejezet. Erősítő alapkapcsolások nagyjelű tulajdonságai 254
9.1 Az aktív elemek kivezérelhetőségének korlátai 255
9. 2 A maximális disszipációs teljesítmény számítása 257
9.3 Az erősítő alapkapcsolások kivezérelhetősége 260
9.4 Az erősítő alapkapcsolások nemlineáris torzítása 266
10. fejezet. Végerősítő fokozatok 274
10.1 Aszimmetrikus végerősítő fokozatok 275
10.2 Ellenütemü végerősítők 282
10.3 Az aszimmetrikus végerősítők kapcsolási megoldásai 295
10.4 A teljesítményerősítők munkaponti bizonytalansága 297
10.5 Az ellenütemű végerősítők kapcsolási megoldásai 301
10.6 Ellenütemü erősítők nemlineáris torzítása 310
11. fejezet. Erősítő láncok 313
11.1 Az erősítő láncok csoportosítása 313
11.2 Visszacsatolatlan erősítő láncok eredő tulajdonságai 314
11.3 Erősitő láncok felépítése 319
11.4 Csatolási módok 322
11.5 Visszacsatolt erősítő láncok 324
12. fejezet. Visszacsatolt erősítők láncok stabilitása és dinamikus tulajdonságai 332
12.1 A negatívan visszacsatolt erősítők stabilitásának feltétele 332
12.2 A negatívan visszacsatolt erősítők eredő dinamikus
tulajdonságai 342
12.3 Negatívan visszacsatolt erősítők kompenzálása 359
12.4 Nemkívánatos visszacsatolások erősítő láncokban 355
13. fejezet. Egyenfeszültség-erősítők 359
13.1 Nullponthiba (offset hiba) 359
13.2 A nullpontvándorlás (drift) 363
13.3 Egyenfeszültség-erősítők felépítése 379
13.4 Egyenfeszültségű mérőerősítők 390
13.5 Analóg műveleti egységek 400
14. fejezet. Szélessávú váltakozófeszültség-erősítők 411
14.1 Szélessávú váltakozófeszültség-erősítők alsó határfrekvenciája 411
14.2 A felső határfrekvencia növelésének módszerei 411
14.3 Szélessávú váltakozófeszültség-erősítő láncok felépítése 414
15. fejezet. Szelektív erősítők 416
15.1 Szelektív erősítők típusai 416
15.2 Az általános másodfokú alaptag 421
15.3 Aluláteresztő szelektív erősítők realizálása 437
15.4 Sáváteresztő szelektív erősítők realizálása 442
15.5 Felliláteresztő szelektív-erősítők realizálása 448
15.6 Szelektiv erősítők stabilitása 450
15. 7 Szelektív erősítők hangolhatósága 451
16. fejezet. Erősítők zaja és egyéb zavaró jelei 453
16.1 Az erősítők zaja 454
16.2 BugófeszUltség keletkezése az erősítőkben 466
Irodalomjegyzék 469