kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 539 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 503 fekete-fehér ábrával illusztrált. Tankönyvi száma: 44300. |
Előszó | 11 |
Bevezetés | 13 |
Töltött részecskék mozgása elektomágneses térben | |
A mozgás homogén sztatikus terekben | 22 |
Elektromos tér | 22 |
A részecske mozgása homogén mágneses térben | 29 |
A részecske mozgása egyszerre ható elektromos és mágneses térben | 32 |
A részecske mozgása egyidejűleg ható, nagyobb kiterjedésű homogén villamos és mágneses térben | 34 |
Az energiaviszonyok sztatikus terekben | 38 |
A mozgásegyenletek igen nagy sebességeknél | 40 |
A tömeg növekedése a sebességgel | 40 |
A tömeg-energia ekvivalencia | 41 |
A relativisztikus mozgás mágneses térben | 44 |
A töltött részecske mozgása centrális erőtérben | 47 |
A mozgásegyenletekből levonható általános következtetések | 47 |
A pálya alakja | 48 |
Az alfa-részek szórása atommagokon | 49 |
Mágneses dipólus mozgása mágneses térben | 51 |
A dipólus viselkedése homogén mágneses térben | 51 |
A dipólus viselkedése inhomogén mágneses térben | 55 |
Az elektronoptika elemei | 56 |
Az optika töréstörvényének analógiája az elektromágneses térben | 56 |
A mechanika és az optika általános analógiája | 58 |
A mechanika általános elvei | 60 |
Az elektromos lencse fókusztávolságának meghatározása az optikai analógia alapján | 61 |
A vékony lencse fókusztávolságának számítása a mozgásegyenlet alapján | 69 |
A mágneses lencsék | 72 |
Az elektronmikroszkóp | 75 |
Az ionoptika elemei | 78 |
Az elektrosztatikus tér mint spektrométer | 78 |
A mágneses tér mint spektrométer | 81 |
Bonyolultabb terekkel dolgozó tömegspektrográfok | 83 |
Részecskegyorsító berendezések | 85 |
A kaszkádgenerátor | 85 |
A Van de Graaff-generátor | 88 |
A ciklotron | 89 |
A betatron | 91 |
A szinkrotron és a szinkrociklotron | 93 |
A mikrotron | 97 |
A gyorsító berendezésekkel elérhető maximális energia | 97 |
Töltött részecskék mozgása nagyfrekvenciás elektromos térben | 98 |
A dióda viselkedése nagyfrekvenciás térben | 98 |
A katódsugárcső viselkedése nagyfrekvenciás eltérítő feszültségnél | 100 |
A fázisfókuszálás | 102 |
A rádiófrekvenciás tömegspektrográf | 105 |
Mikrorendszerek törvényszerűségei | 107 |
A Bohr-féle atommodell | 110 |
Bohr posztulátumai | 110 |
A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai | 110 |
A kisugárzott fény spektruma | 112 |
A korrespondencia-elv legegyszerűbb alakja | 114 |
Az atom ellipszismodellje | 114 |
Az atom energiaállapotának jellemzése a fő- és mellékkvantumszámok segítségével | 116 |
A kvantumfeltétel általánosítása | 117 |
A mágneses kvantumszám bevezetése | 118 |
Az energianívók felhasadása mágneses térbéen | 119 |
A kiválasztási szabály igazolása a korrespondencia-elv segítségével | 120 |
Az elektron saját mechanikai és mágneses nyomatéka | 121 |
A kvantumszámok teljes rendszere | 122 |
A kvantummechanika alapjai | 123 |
A Bohr-elmélet fogyatékosságai | 123 |
A hullám-korpuszula dualitás | 123 |
A fényelektromos jelenség | 124 |
A Compton-effektus | 125 |
A részecskékkel kapcsolatos de Broglie-hullámok | 126 |
A kvantummechanika alapegyenlete: a Schrödinger-egyenlet | 128 |
A hullámoptika analógia | 128 |
A Schrödinger-egyenlet értelmezése | 130 |
A Schrödinger-egyenlet legegyszerűbb megoldásai | 132 |
Erőmentes térben mozgó elektronhoz rendelt síkhullám | 132 |
Egy véges térrészben mozgó elektron lehetséges energiaállapotai | 133 |
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció | 134 |
Az alagúteffektus | 136 |
A hidrogénatom | 138 |
A periódusos rendszer felépítése | 143 |
Az atomok lehetséges energiaállapotai | 145 |
Az egy elektronnal bíró rendszerek | 145 |
Az egyelektron-rendszer viselkedése mágneses térben | 149 |
Több elektronú rendszerek | 153 |
Az atommag mágneses nyomatékának befolyása az atom energiaállapotára | 155 |
A röntgenspektrum | 157 |
A molekuláris színképe | 161 |
Az energiaviszonyok kvantitatív áttekintése | 161 |
A frekvenciák meghatározása | 162 |
A Raman-szórás | 163 |
A rádióspektroszkópia | 163 |
A rádióhullámok tartományába eső kisugárzáshoz vezető átmenetek | 163 |
A rádióspektroszkópia kísérleti módszerei | 166 |
A kvantummechanika általános elvei és számítási módszerei | 167 |
A Schrödinger-egyenlet átírása operátoros alakba | 167 |
A pszí állapotfüggvénnyel való számolási szabályok | 168 |
A lehetséges értékek mint sajátértékek | 169 |
A sajátfüggvények ortogonalitása | 170 |
Az operátorok felcserélhetőségének szerepe | 170 |
A perturbációszámítás | 171 |
A perturbációszámítás nem elfajuló esetben | 171 |
A perturbációszámítás elfajuló esetben | 172 |
Időtől függő perturbáció | 173 |
A kvantummechanikai töltésprobléma | 173 |
Általános eset elhanyagolható kölcsönhatással | 173 |
A hidrogénmolekula | 175 |
Az atommag | 179 |
A rendszám, a tömegszám és a tömeg | 179 |
A mag egyéb jellemzői | 181 |
A makroszkopikus anyag felépítése | 183 |
A klasszikus statisztika | 187 |
A termodinamikai valószínűség fogalma | 187 |
A Maxwell-eloszlás mint a legvalószínűbb makroállapot a sebességtérben | 189 |
A kvantumstatisztikák | 192 |
A mikroállapot fogalma a kvantummechanikában | 192 |
A klasszikus Bose-Einstein- és a Fermi-Dirac-statisztika összehasonlítása | 194 |
Az egyensúlyi állapothoz tartozó eloszlás meghatározása | 198 |
A gáztörvények | 199 |
A klasszikus gáz | 199 |
Az elektrongáz | 213 |
A fotongáz | 220 |
A szilárdtestfizika alapjai | 221 |
A kémiai kötés természete | 221 |
A szilárdtestek felépítése | 223 |
A potenciális energia menete a fémes szilárdtestekben | 225 |
A szilárdtestek sávelmélete | 227 |
Elektronok viselkedése periodikus potenciálú térben | 228 |
A sávstruktúrák lehetséges esetei | 235 |
Statisztikus ingadozások | 238 |
A részecskeszám ingadozása egy megadott térrészben | 238 |
A Brown-mozgás | 240 |
Műszerek mérési pontosságának a termikus ingadozás okozta határa | 242 |
Sörét- (Schottky-) zaj | 243 |
Az ellenállászaj | 244 |
A nem egyensúlyban levő rendszerek viselkedése | 246 |
A rugalmas és a rugalmatlan ütközés energiamérlege | 246 |
A hatáskeresztmetszet fogalma | 250 |
A relaxációs idő | 252 |
A diffúzió | 253 |
Elektrongáz transzlációs mozgása külső erőtér hatására | 260 |
A D diffúziós álandó és a mű mozgékonyság közötti összefüggés | 262 |
Boltzmann kinetikus egyenlete | 263 |
Elektronok kilépése fémekből | 267 |
A termikus és a téremisszió | 269 |
A Richardson-Dushman-formula levezetése | 269 |
A katódból kijutott elektronok tulajdonsága | 272 |
A retardáló tér hatása | 274 |
A kontaktpotenciál | 276 |
A Schottky-hatás és a hidegemisszió | 277 |
A tértöltés hatása | 281 |
Az emissziós összefüggések kísérleti igazolása | 286 |
A gyakorlat emittáló anyagai | 290 |
A vákuumcsövek alaptípusai | 291 |
A dióda | 291 |
A trióda | 293 |
A trióda áramviszonyainak részletesebb vizsgálata. Az elektronmétercső | 298 |
A több rácsú csövek | 301 |
A legegyszerűbb csőkapcsolások | 304 |
A dióda mint egyenirányító | 304 |
Az elektroncsó mint erősítő | 306 |
Az elektroncső mint rezgéskeltő | 311 |
A hőenergia átalakítása villamos energiává a termikus elektronemisszió kihasználásával | 313 |
A szekunder emisszió | 318 |
A felületi fényelektromos jelenség | 320 |
Félvezetők | 323 |
A félvezetők felépítése | 326 |
A félvezetők energiaszintjei. Félvezető anyagok | 326 |
A "lyuk"-fogalom bevezetésének energianívókon | 329 |
A töltéshordozók eloszlása a különböző energianívókon | 330 |
Áramvezetés homogén félvezetőkben | 334 |
A vezetés mechanizmusa | 334 |
A vezetés kísérleti vizsgálata. A Hall-effektus | 336 |
Félvezető ellenállások | 337 |
A p-n átmenet | 339 |
Az energianívók eltolódása | 339 |
A p-n átmenet termikus egyensúlyának kvantitatív tárgyalása | 339 |
Rétegdióda | 343 |
A kvalitatív kép | 343 |
Az áram kvantitatív meghatározása az áteresztő- és a záróirányban | 345 |
A p-n átmenet kapacitása | 348 |
Az Esaki- vagy tunnel (alagút)-dióda | 351 |
A tűs egyenirányító | 355 |
A p-n-p rétegtranzisztor | 357 |
A rétegtranzisztor felépítése és működési elve | 357 |
Az alapkapcsolások | 359 |
A rétegtranzisztor áramviszonyainak kvantitatív tárgyalása | 363 |
A tűs tranzisztor | 366 |
Félvezetőkkel kapcsolatos fotoeffektusok | 367 |
Fotoellenállás, fotodióda, fényelem | 367 |
A félvezetők lumineszcenciája | 369 |
Termoelektromos jelenségek | 371 |
Villamos jelenségek gázokban | 375 |
A töltéshordozók keletkezése és eltűnése | 379 |
A gázkisülésben végbemenő elemi folyamatok általános jellemzése | 379 |
Elektronok ütközése atomokkal | 380 |
Egyéb töltött részecskékhez vezető folyamat | 385 |
Töltött részecskék eltűnése | 389 |
Töltéshordozó részecskék mozgása | 391 |
Mozgás elektromos tér hatására | 391 |
A diffúziós mozgás | 394 |
A gázkisülés általános alapegyenletei | 394 |
A különböző fajtájú gázkisülések részletesebb vizsgálata | 395 |
Gerjesztett kisülések | 395 |
A gáz átütése | 397 |
A ködfénykisülés | 399 |
Az ívkisülés | 402 |
A plazmafizika alapjai | 405 |
A teljesen ionizált gáz tulajdonságai | 405 |
Az igen híg plazma térbeli határolásának kérdése. Az elektromágneses fal | 409 |
A magneto-hidrodinamika alapösszefüggései | 413 |
A magneto-hidrodinamikus (MHD) generátorok | 416 |
Az elektrodinamika alapegyenleteiben szereplő anyagjellemzők mikrofizikai értelmezése | 419 |
Elektromos vezetőképesség | 421 |
A vezetőképesség fajai | 421 |
A fémes vezetés | 422 |
Az ionvezetés | 428 |
A szupravezetés | 429 |
A dielektromos állandó | 433 |
A dielektrikumok osztályozása | 433 |
Deformációs és orientációs polarizáció gázokban | 435 |
Folyadékok és szilárd anyagok polarizációja | 439 |
A dielektromos állandó frekvenciafüggése. A dielektromos veszteség | 442 |
Ferroelektromos anyagok | 448 |
A polarizációval kapcsolatos egyéb jelenségek | 453 |
A mágneses permeabilitás | 458 |
A mágneses anyagok osztályozása | 458 |
A diamágneses anyagok | 459 |
A paramágneses anyagok | 461 |
A nem ferromágneses fémek mágneses tulajdonságai | 463 |
A ferromágneses anyagok | 464 |
A permeabilitástenzor | 472 |
A magnetosztrikció | 475 |
Az elektromágneses tér és a részecskék energetikai kölcsönhatása | 479 |
Általános összefüggések | 481 |
Az általános energiamérleg | 481 |
Áramok a külső körben | 484 |
Tértöltéshullámok | 487 |
A klisztron | 490 |
A haladóhullámú cső | 493 |
A magnetron | 497 |
A klasszikus elektrodinamika sugárzó elektronja | 501 |
A Cserenkov-sugárzás | 504 |
Kvantumelektronika | 505 |
A spontán és indukált emisszió | 508 |
Mikrorendszer és a sugárzó tér termikus egyensúlya | 508 |
Az átmeneti valószínűségek kvantummechanikai meghatározása | 509 |
Az indukált emisszióval kisugárzott teljesítmény | 511 |
Különböző MASER-típusok | 512 |
Az ammoniamézer | 512 |
Kétszintű szilárdtest-mézer | 515 |
Háromszintű szilárdtest-mézer | 517 |
Lézertípusok | 521 |
Szilárdtest-lézerek | 521 |
A gázlézerek | 524 |
A félvezető-lézerek | 524 |
Az elért eredmények | 526 |
Kvantitaív megfontolások | 528 |
Irodalom | 531 |
A fizika alapállandóinak számértéke | 533 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.