kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 735 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-0568-9 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi száma: 44446. |
Előszó | 3 |
Bevezetés | 12 |
Töltött részecskék mozgása elektomágneses térben | 19 |
Energiaviszonyok sztatikus terekben | 20 |
A mozgás homogén sztatikus terekben | 22 |
Elektromos tér | 22 |
A részecske mozgása homogén mágneses térben | 31 |
A részecske mozgása egyszerre ható elektromos és mágneses térben | 35 |
A részecske mozgása egyidejűleg ható, nagyobb kiterjedésű homogén villamos és mágneses térben | 37 |
A mozgásegyenletek igen nagy sebességeknél | 45 |
A tömeg növekedése a sebességgel | 45 |
A tömeg-energia ekvivalencia | 46 |
A relativisztikus mozgás mágneses térben | 51 |
A töltött részecske mozgása centrális erőtérben | 53 |
A mozgásegyenletekből levonható általános következtetések | 53 |
A pálya alakja | 55 |
Az alfa-részek szórása atommagokon | 56 |
Az elektronok mozgása az atommag terében a klasszikus elmélet alapján | 59 |
Mágneses dipólus mozgása mágneses térben | 60 |
A dipólus viselkedése homogén mágneses térben | 60 |
A dipólus viselkedése inhomogén mágneses térben | 65 |
Az elektronoptika elemei | 66 |
Az optika töréstörvényének analógiája az elektromágneses térben | 66 |
A mechanika és az optika általános analógiája | 69 |
A fókusztávolság meghatározása az optikai analógia alapján | 74 |
A vékony lencse fókusztávolságának számítása a mozgásegyenlet alapján | 77 |
Vékony mágneses lencsék | 81 |
Vastag lencsék | 84 |
A tértöltés szerepe | 87 |
Gyakorlati elektronoptika | 90 |
Az ionoptika elemei | 95 |
Az elektrosztatikus tér mint spektrométer | 95 |
A mágneses tér mint spektrométer | 99 |
Bonyolultabb terekkel dolgozó tömegspektrográfok | 101 |
Részecskegyorsító berendezések | 103 |
A kaszkádgenerátor | 103 |
A Van de Graaff-generátor | 106 |
A ciklotron | 108 |
A betatron | 110 |
A szinkrotron és a szinkrociklotron | 113 |
A mikrotron | 118 |
A gyorsító berendezésekkel elérhető maximális energia | 119 |
Töltött részecskék mozgása nagyfrekvenciás elektromos térben | 120 |
A dióda viselkedése nagyfrekvenciás térben | 120 |
A katódsugárcső viselkedése nagyfrekvenciás eltérítő feszültségnél | 122 |
A fázisfókuszálás | 124 |
A rádiófrekvenciás tömegspektrográf | 127 |
A klasszikus elektrodinamika sugárzó elektronja | 129 |
A Cserenkov-sugárzás | 133 |
Mikrorendszerek törvényszerűségei | 135 |
A Bohr-féle atommodell | 136 |
Bohr posztulátumai | 136 |
A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai | 137 |
A kisugárzott fény spektruma | 139 |
A korrespondencia-elv legegyszerűbb alakja | 141 |
Az atom ellipszismodellje | 141 |
A kvantummechanika alapjai | 148 |
A Bohr-elmélet fogyatékosságai | 148 |
A hullám-korpuszula dualitás | 149 |
A fényelektromos jelenség | 149 |
A Compton-effektus | 150 |
A részecskékkel kapcsolatos de Broglie-hullámok | 152 |
A kvantummechanika alapegyenlete: a Schrödinger-egyenlet | 154 |
A hullámoptika analógia | 154 |
A Schrödinger-egyenlet értelmezése | 157 |
A Schrödinger-egyenlet legegyszerűbb megoldásai | 159 |
Erőmentes térben mozgó elektronhoz rendelt síkhullám | 159 |
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció | 160 |
Egy véges térrészben mozgó elektron lehetséges energiaállapotai | 163 |
Az alagúteffektus | 165 |
A hidrogénatom | 168 |
A periódusos rendszer felépítése | 177 |
Az atomok lehetséges energiaállapotai | 181 |
Az egyelektronos rendszerek | 181 |
Az egyelektron-rendszer viselkedése mágneses térben | 186 |
Több elektronú rendszerek | 190 |
Az atommag mágneses nyomatékának befolyása az atom energiaállapotára | 192 |
A röntgenspektrum | 195 |
A molekuláris színképe | 199 |
Az energiaviszonyok kvantitatív áttekintése | 199 |
A frekvenciák meghatározása | 200 |
A Raman-szórás | 202 |
A rádióspektroszkópia | 202 |
A rádióhullámok tartományába eső kisugárzáshoz vezető átmenetek | 202 |
A rádióspektroszkópia kísérleti módszerei | 205 |
A kvantummechanika általános elvei és számítási módszerei | 207 |
A Schrödinger-egyenlet átírása operátoros alakba | 207 |
A pszí állapotfüggvénnyel való számolási szabályok | 209 |
A kvantummechanika alapfeltevései | 210 |
A várható érték időbeli változása | 214 |
Az operátorok felcserélhetőségének szerepe | 215 |
A fontosabb operátorok | 219 |
A mátrixszámítás formalizmusa | 221 |
A perturbációszámítás | 225 |
A perturbációszámítás nem elfajuló esetben | 225 |
A perturbációszámítás elfajuló esetben | 231 |
Időtől függő perturbáció | 232 |
A kvantummechanikai töltésprobléma | 233 |
Általános eset elhanyagolható kölcsönhatással | 233 |
A hidrogénmolekula | 235 |
Az atommag | 239 |
A rendszám, a tömegszám és a tömeg | 239 |
A mag egyéb jellemzői | 242 |
A makroszkopikus anyag felépítése | 244 |
A klasszikus statisztika | 246 |
A termodinamikai valószínűség fogalma | 246 |
A Maxwell-eloszlás mint a legvalószínűbb makroállapot a sebességtérben | 250 |
A kvantumstatisztikák | 253 |
A mikroállapot fogalma a kvantummechanikában | 253 |
A klasszikus Bose-Einstein- és a Fermi-Dirac-statisztika összehasonlítása | 255 |
A termodinamikai valószínűség meghatározása a kvantummechanika alapján | 259 |
Az egyensúlyi állapothoz tartozó eloszlás meghatározása | 262 |
Összefüggés a makroszkopikus termodinamikával | 263 |
A gáztörvények | 268 |
A klasszikus gáz | 268 |
Az elektrongáz | 286 |
A fotongáz | 294 |
A szilárdtestfizika alapjai | 296 |
A kémiai kötés természete | 296 |
A szilárdtestek felépítése | 299 |
A potenciális energia menete a fémes szilárdtestekben | 301 |
A szilárdtestek sávelmélete | 303 |
Elektronok viselkedése periodikus potenciálú térben | 305 |
Elektronok viselkedése periodikus poteniálú térben. Háromdimenziós eset | 313 |
Elektronok viselkedése külső erőtérben. Az effektív tömeg fogalma | 323 |
A sávstruktúrák lehetséges esetei | 328 |
A rácsmozgás figyelembevétele | 330 |
Az eddigi közelítő eljárások igazolása | 333 |
Statisztikus ingadozások | 336 |
A részecskeszám ingadozása egy megadott térrészben | 336 |
A Brown-mozgás | 339 |
Műszerek mérési pontosságának a termikus ingadozás okozta határa | 341 |
Sörét- (Schottky-) zaj | 342 |
Az ellenállászaj | 345 |
A nem egyensúlyban levő rendszerek viselkedése | 348 |
A rugalmas és a rugalmatlan ütközés energiamérlege | 348 |
A hatáskeresztmetszet fogalma | 353 |
A diffúzió | 355 |
Elektrongáz transzlációs mozgása külső erőtér hatására | 364 |
A D diffúziós álandó és a mű mozgékonyság közötti összefüggés | 365 |
Boltzmann kinetikus egyenlete | 367 |
A kinetikus egyenlet közelítő megoldásai | 371 |
Elektronok kilépése fémekből | 373 |
A termikus és a téremisszió | 374 |
A Richardson-Dushman-formula levezetése | 374 |
A katódból kijutott elektronok tulajdonsága | 377 |
A retardáló tér hatása | 379 |
A kontaktpotenciál | 381 |
A Schottky-hatás és a hidegemisszió | 383 |
A tértöltés hatása | 387 |
Az emissziós összefüggések kísérleti igazolása | 393 |
A gyakorlat emittáló anyagai | 398 |
A vákuumcsövek alaptípusai | 399 |
A dióda | 399 |
A trióda | 401 |
A trióda áramviszonyainak részletesebb vizsgálata. Az elektronmétercső | 407 |
A több rácsú csövek | 400 |
A hőenergia átalakítása villamos energiává a termikus elektronemisszió kihasználásával | 413 |
A szekunder emisszió | 418 |
A felületi fényelektromos jelenség | 422 |
Félvezetők | 426 |
A félvezetők felépítése | 427 |
A félvezetők energiaszintjei. Félvezető anyagok | 427 |
A "lyuk-fogalom bevezetésének jogossága | 432 |
A töltéshordozók eloszlása a különböző energianívókon | 434 |
Áramvezetés homogén félvezetőben | 439 |
A vezetés mechanizmusa | 439 |
A vezetés kísérleti vizsgálata. A Hall-effektus | 443 |
Félvezető ellenállások | 445 |
A Gunn-effektus | 446 |
A félvezető eszközök fenomenologikus tárgyalásának alapegyenletei | 448 |
A p-n átmenet | 450 |
Az energianívók eltolódása | 450 |
A p-n átmenet egyensúlyának kvantitatív tárgyalása | 452 |
Rétegdióda | 455 |
A kvalitatív kép | 455 |
Az áram kvantitatív meghatározása az áteresztő- és a záróirányban | 457 |
A p-n átmenet kapacitása | 461 |
A térvezérlésű tranzisztor | 464 |
Az Esaki- vagy tunnel-(alagút-)dióda | 467 |
Felületi jelenségek | 471 |
A p-n-p rétegtranzisztor | 474 |
A rétegtranzisztor felépítése és működési elve | 474 |
Az alapkapcsolások | 476 |
A rétegtranzisztor áramviszonyainak kvantitatív tárgyalása | 480 |
Szilárdtest-áramkörök | 483 |
Félvezetőkkel kapcsolatos fotoeffektusok | 484 |
Fotoellenállás, fotodióda, fényelem | 484 |
A félvezetők lumineszcenciája | 488 |
Villamos jelenségek gázokban | 490 |
A töltéshordozók keletkezése és eltűnése | 494 |
Elektronok ütközése atomokkal | 494 |
Ionok ütközése semleges atomokkal | 499 |
Semleges részek ütközése | 500 |
Hőmérsékleti egyensúlyban levő gáz ionizációs foka | 501 |
Fotonok ionizációs hatása | 502 |
Felületi ionizáció | 503 |
Negatív ionképződés | 504 |
Átpolarizálódás | 504 |
Elektron-ion rekombináció | 505 |
Felületi rekombináció | 507 |
Töltéshordozó részecskék mozgása | 508 |
Mozgás elektromos tér hatására | 508 |
A diffúziós mozgás | 510 |
A gázkisülés általános jelenségei | 511 |
A különböző fajtájú gázkisülések részletesebb vizsgálata | 512 |
Gerjesztett kisülések | 512 |
A gáz átütése | 515 |
A ködfénykisülés | 517 |
Az ívkisülés | 520 |
A plazmafizika alapjai | 524 |
A függetlenrészecske-modell | 524 |
Az egyfolyadék-modell | 524 |
A kétfolyadék-modell | 537 |
A plazma mikrofizikai jellemzői | 540 |
A plazma kinetikus elméletének alapjai | 547 |
Hullámjelenségek a plazmában | 548 |
A magneto-hidrodinamikus generátorok | 555 |
A fúziós energiatermelés | 561 |
Az elektrodinamika alapegyenleteiben szereplő anyagjellemző mikrofizikai értelmezése | 567 |
Az elektromos vezetőképesség | 568 |
A vezetőképesség fajtái | 568 |
A fémes vezetés | 569 |
Termoelektromos jelenségek | 578 |
Az ionvezetés | 583 |
A szupravezetés | 684 |
A dielektromos állandó | 589 |
A dielektrikumok osztályozása | 589 |
Deformációs és orientációs polarizáció gázokban | 591 |
Folyadékok és szilárd anyagok polarizációja | 596 |
A dielektromos állandó frekvenciafüggése. A dielektromos veszteség | 599 |
Ferroelektromos anyagok | 606 |
A polarizációval kapcsolatos egyéb jelenségek | 612 |
A mágneses permeabilitás | 617 |
A mágneses anyagok osztályozása | 617 |
A diamágneses anyagok | 619 |
A paramágneses anyagok | 620 |
A nem ferromágneses fémek mágneses tulajdonságai | 623 |
A ferromágneses anyagok | 625 |
A permeabilitástenzor | 633 |
A magnetosztrikció | 636 |
Az elektromágneses tér és a részecskék energetikai kölcsönhatása | 640 |
Általános összefüggések | 640 |
Az általános energiamérleg | 640 |
Áramok a külső körben | 643 |
Tértöltéshullámok | 647 |
A klisztron | 651 |
A haladóhullámú cső | 653 |
A magnetron | 658 |
Kvantumelektronika | 663 |
A spontán és az indukált emisszió | 664 |
Mikrorendszer és a sugárző tér termikus egyensúlya | 664 |
Az átmeneti valószínűség kvantummechanikai meghatározása | 666 |
Az indukált emisszióval kisugárzott teljesítmény | 671 |
Különböző MÉZER-típusok | 674 |
Az ammóniamézer | 674 |
Paramágneses erősítők | 674 |
Kétszintű szilárdtest-mézer | 768 |
Háromszintű szilárdtest-mézer | 681 |
Lézertípusok | 686 |
Szilárdtest-lézerek | 686 |
A gázlézerek | 690 |
A kémiai lézerek | 692 |
A félvezető lézerek | 692 |
A lézerek alkalmazása | 696 |
Függelék I. | 699 |
Függelék II. | 702 |
Irodalomjegyzék | 704 |
Név- és tárgymutató | 708 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.