kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 766 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-17-0727-x |
Megjegyzés: | Számos ábrával illusztrálva. Tankönyvi száma: 44296. |
Előszó | 19 |
Szabad elektronok | |
Alapfogalmak | 21 |
Az elektronika aktív eszközei | 21 |
Elektronok az elektromos és a mágneses erőtérben | 22 |
Az elektromos tér hatása | 24 |
Elektronmozgás homogén elektromos térben (egydimenziós eset) | 24 |
Elektronmozgás homogén elektromos térben (kétdimenziós eset) | 25 |
Az elektronok eltérítése | 26 |
Az elektron mozgása homogén mágneses térben | 28 |
Szemléletes tárgyalás | 28 |
Részletesebb tárgyalás | 29 |
Mágneses eltérítés | 30 |
Mágneses nyalábolás | 31 |
Elektromos és mágneses terek együttes hatása | 32 |
Általános tárgyalás | 32 |
A magnetron elve | 35 |
Az elektronoptika mint módszer | 36 |
Az elektronmozgás pontosabb leírása a relativisztikus összefüggések figyelembevételével | 39 |
Az elektronáram | 41 |
Kötött elektronok | |
A Bohr-féle atommodell | 43 |
A klasszikus atommodell | 43 |
Bohr modellje | 45 |
A további kvantumszámok | 46 |
A Pauli-elv | 47 |
Elektronhéjak | 48 |
A Schrödinger-egyenlet | 49 |
Anyaghullámok | 50 |
Hullámfüggvény | 50 |
Hullámcsomag | 52 |
A Heisenberg-féle összefüggés | 52 |
A hullámegyenlet | 53 |
A Schrödinger-egyenlet alkalmazása egyszerű esetekre | 54 |
Egydimenziós korlátozás | 55 |
Elektronok hasáb alakú térrészben | 56 |
Az atomok közötti kötés | 59 |
Kovalens kötés | 59 |
Ionos kötés | 61 |
Kristályrács | 61 |
Energiasávok a kristályrendszerben | 63 |
Fémes kötés | 64 |
Elektronok szilárd testekben | |
Az energiaeloszlás statisztikája | 65 |
Állapotsűrűség-függvény | 65 |
Betöltési valószínűség | 66 |
A betöltött állapotok száma | 67 |
Eloszlási függvények | 67 |
Példa a Fermi-Dirac-eloszlásra | 69 |
Sebességeloszlás | 70 |
Energiasávok szilárd testekben | 71 |
A sávok keletkezésének szemléletes magyarázata | 71 |
Kvantummechanikai összefüggés hullámszám és energia között | 73 |
A Schödinger-egyenlet periodikusan változó közegben | 74 |
A Brillouin-zóna | 78 |
Effektív tömeg | 79 |
Vezetők és félvezetők | 81 |
Energiasávok a valóságos kristályban | 81 |
Közelítések az alsó és a felső sávhatárra | 82 |
Az energiasávok betöltöttsége | 83 |
A tiltott sáv szerepe | 84 |
Elektronmozgás a betöltött sávban | 85 |
Elektronok kevéssé betöltött sávban | 86 |
Elektronhiány majdnem betöltött sávban | 86 |
Betöltöttségi viszonyok félvezetőkben | 87 |
Keletkezés és rekombináció | 90 |
A technika félvezető anyagai | 91 |
Szennyezés félvezető | 91 |
A szennyezéses félvezetők kvantummechanikai tárgyalása | 92 |
Szennyezési energiaszintek | 94 |
Lyukak és elektronok száma | 96 |
A Fermi-szint pontosabb meghatározása | 98 |
A Hall-jelenség | 98 |
Elektronok mozgása szilárd testek belsejében erőterek hatására | 100 |
Vezetőképesség | 102 |
Rácshibák | 103 |
Áram félvezetőkben | 104 |
A sodródási áram részletesebb vizsgálata | 105 |
Diffúziós áram | 107 |
A folytonossági egyenlet | 109 |
A folytonossági egyenlet egyszerűsített változatai | 111 |
Diffúziós egyenlet | 111 |
Az Einstein-összefüggés | 113 |
A nem egyensúlyi helyzet részletesebb vizsgálata | 114 |
Az időfüggő diffúziós egyenlet | 117 |
Emisszió és injekció | |
Kilépési munka és érintkezési potenciálkülönbség | 120 |
Közeghatárok | 120 |
Kilépési munka | 121 |
Érintkezési potenciálkülönbség fémek között | 122 |
Érintkezési potenciálkülönbség félvezetők határfelületén | 124 |
Termikus emisszió | 126 |
Elektronkilépés izzókatódból | 126 |
Az emissziós áramsűrűség meghatározása | 127 |
Példa a Richardson-Dushman-egyenlet alkalmazására | 129 |
Schottky-jelenség és térmisszió | 130 |
Külső erőtér hatása a potenciálküszöbre | 130 |
Alagútjelenség | 131 |
Téremisszió | 132 |
Szekunder emisszió és fotoemisszió | 133 |
A szekunder emissziós tényező | 133 |
A szekunder emisszió jelenségének magyarázata | 134 |
Fotoemisszió | 135 |
Alkalmazások | 135 |
Felületi jelenségek | 136 |
Felületi szennyezés | 136 |
Felületi kettős réteg | 137 |
Fordított vezetőképesség | 137 |
Gyors és lassú felületi állapotok | 138 |
Felületi rekombináció | 138 |
Félvezető diódák | |
A félvezető dióda ismertetése | 140 |
Alapelv | 140 |
Alkalmazások | 140 |
Karakterisztika | 142 |
Munkapont-beállítás | 143 |
A pn átmenet | 145 |
Diffúziós (érintkezési) potenciálkülönbség | 145 |
Záróirányú áram | 148 |
Nyitóirányú áram | 151 |
A diódaegyenlet | 152 |
A diódaáram részletesebb vizsgálata | 154 |
A folytonossági egyenlet alkalmazása | 154 |
Energiaszintek | 156 |
A záróirányú áram feszültségfüggése | 158 |
A rétegellenállás szerepe | 158 |
Zener-átütés | 159 |
Átütési jelenségek. Zener-dióda, alagútdióda | 161 |
A lavinaátütés | 161 |
Alagútátütés (Zener-jelenség) | 164 |
Termikus tönkremenés | 165 |
Zener-dióda | 165 |
Alagútdióda | 167 |
Az alagútdióda alkalmazása | 170 |
Kiürített réteg és kapacitása | 172 |
Az erőtér szemléletes ábrázolása az átmenet közelében | 172 |
Homogén tértöltésréteg | 172 |
Kétoldali tértöltésréteg | 174 |
Lineárisan változó szennyezésű átmenet | 175 |
A dióda mint vezérelhető kapacitás | 176 |
A dióda váltakozó áramú működésben | 177 |
A rétegdióda a gyakorlatban | 181 |
A rétegdióda mint egyenirányító | 181 |
A hőmérséklet befolyása a záróirányú áramra | 183 |
Hőmérsékletfüggés a nyitóirányú működésben | 184 |
A disszipációs hő elvezetése | 185 |
Eltérések az idealizált körülményektől | 187 |
Fém-félvezető egyenirányítók | 189 |
Fém-félvezető érintkezés | 189 |
Száraz egyenirányító | 190 |
Tűs dióda | 192 |
Aranytűs dióda | 194 |
A vákuumdióda | |
A vákuumdióda ismertetése | 195 |
Alapelv és alkalmazás | 195 |
Felépítés | 195 |
A dióda karakterisztikájának jellegzetességei | 196 |
Telítési és induló áram | 198 |
A dióda telítési árama | 198 |
A dióda induló árama | 198 |
Az érintkezési potenciálkülönbség befolyása a dióda karakterisztikájára | 201 |
A síkdióda tértöltéses működése | 202 |
A tértöltés árnyékoló szerepe | 202 |
A Langmuir-Child egyenlet | 204 |
A potenciál, térerősség, elektronsebesség és tértöltés helyfüggése tértöltéses síkdiódában | 207 |
A tértöltéses síkdióda belső ellenállása és belső vezetése | 208 |
A tértöltéstörvény általánosítása | 209 |
A háromkettedes hatványtörvény általános érvényének igazolása ekvipotenciális elektródájú diódákban | 209 |
Hengeres dióda anódárama | 210 |
A kezdősebesség befolyása | 212 |
Virtuális katód kialakulása a katód előtt | 212 |
A tértöltés stabilizáló hatása az elektroncsövek anódáramára | 214 |
A vákuumdióda a gyakorlatban | 216 |
Főbb alkalmazások | 216 |
A dióda igénybevétele és méretezési szempontjai | 217 |
A trióda | |
A trióda ismertetése | 221 |
A működés elve | 221 |
Szerkezeti felépítés | 222 |
A trióda potenciáltere | 224 |
A trióda karakterisztikái | 226 |
Az ideális trióda karakterisztikaegyenlete | 228 |
A karakterisztika analitikus közelítése | 228 |
A trióda statikus erősítési tényezője | 229 |
A síktrióda perveanciája | 232 |
A csőtényezők | 234 |
A csőtényezők fogalma | 234 |
A csőtényezők meghatározása karakterisztikából | 236 |
A csőtényezők analitikus alakja, munkapontfüggése | 238 |
A csőtényezők függése a csőgeometriától | 240 |
A triódára vonatkozó összefüggések általánosítása | 241 |
A hengeres trióda | 242 |
A szélek hatása | 244 |
A szigetképződés | 245 |
Rácsáram negatív rácsfeszültségek esetén | 246 |
Rácsáram pozitív rácsfeszültség esetén | 249 |
A trióda mint kis jelű erősítő | 252 |
A működés alapelve | 252 |
A dinamikus karakterisztika | 253 |
A dinamikus paraméterek | 255 |
A trióda váltakozó áramú helyettesítő képei | 259 |
A trióda munkapont-beállítása | 261 |
A trióda nagy jelű működése | 253 |
Torzítások | 263 |
A trióda mint teljesítményerősítő | 265 |
Többrácsos csövek | |
A tetróda | 267 |
A trióda főbb hátrányai | 267 |
Az árnyékolórács bevezetése | 268 |
A tetróda működésének rövid ismertetése | 268 |
A szekunder emisszió hatása a tetróda karakterisztikáira | 270 |
A pentóda | 272 |
A pentóda elve | 272 |
A pentóda működésének közelítő tárgyalása | 273 |
A pentóda tényleges karakterisztikái | 275 |
Belső ellenállás és erősítési tényező | 279 |
Pentódatípusok | 281 |
A pentódák osztályozása | 281 |
A kis jelű alakhű erősítés és a kisfrekvenciás erősítő pentóda | 282 |
Szabályozó pentódák | 284 |
A hangfrekvenciás végpentóda és sugártetróda | 287 |
A pentóda nagy jelű működése | 292 |
Vezérlés árameloszlással | 295 |
A fékezőrács befolyása az árameloszlásra | 295 |
A kettős vezérlés alkalmazása | 298 |
Keverőcsövek | 299 |
A frekvenciaváltás (keverés) szerepe | 299 |
Összeadó keverés | 300 |
Szorzókeverés | 301 |
Keverőtípusok | 305 |
A tértöltéscsatolás | 307 |
Egyéb csőtípusok | 309 |
Összetett csövek | 309 |
A hangolásjelző cső (varázsszem) | 310 |
A rétegtranzisztor | |
A rétegtranzisztor elve | 312 |
A felépítés | 312 |
Áramok a tranzisztorban | 313 |
A tranzisztor maradékáramai | 317 |
Az áramerősítési tényező meghatározása | 319 |
Ideális karakterisztikák | 323 |
Kis jelű működés | 324 |
Egyszerű váltakozó áramú kis jelű helyettesítő képek | 324 |
A diffúziós kapacitás és az áramerősítési tényező frekvenciafüggése | 328 |
Tértöltés-kapacitás | 330 |
Bázisellenállás | 331 |
Az Early-jelenség | 333 |
Alapkapcsolások | 336 |
Négypólus rendszerű helyettesítő képek | 337 |
Hibrid paraméteres helyettesítő kép | 338 |
Admittancia-paraméterek | 339 |
A kis jelű paraméterek munkapontfüggése | 342 |
Nagy jelű és nagy szintű működés | 343 |
Működési tartományok | 343 |
Az Ebers-Moll-egyenletek | 345 |
Az áramerősítés mint nonlineáris folyamat | 348 |
Működési határok | 352 |
A valóságos karakterisztikák | 353 |
A tranzisztor a gyakorlatban | 356 |
Tranzisztorfajták | 356 |
Hőelvezetés | 357 |
A tranzisztor termikus stabilitása | 358 |
Tranzisztorok nonlineáris működése | 361 |
Torzítások | 361 |
A tranzisztor mint keverő | 362 |
Erősítésszabályozás | 363 |
Négyrétegű eszközök | 364 |
Működés | 364 |
Fizikai alapok | 366 |
A négyrétegű dióda karakterisztikája | 367 |
A vezérelt egyenirányító | 369 |
A térvezérlésű tranzisztor | |
A működés alapjai | 370 |
Alapgondolat | 370 |
Térvezérlésű tranzisztorok fajtái | 371 |
A várható karakterisztika | 371 |
A térvezérlésű eszközök főbb tulajdonságai | 373 |
pn átmenetes térvezérlésű tranzisztor | 374 |
A felépítés | 374 |
A karakterisztika | 375 |
Kis jelű paraméterek | 377 |
Nyitóirányú vezérlőfeszültség | 378 |
Szigetelt vezérlőelektródájú térvezérlésű tranzisztor | 379 |
A felépítés | 379 |
A karakterisztika | 381 |
Kis jelű paraméterek | 383 |
Elektroncsövek és tranzisztorok viselkedése igen nagy frekvencián | |
Áramköri nagyfrekvenciás jelenségek tértöltés-vezérlésű csövekben | 385 |
Áttekintés | 385 |
Nagyfrekvenciás veszteségek | 386 |
Az elektródakapacitások szerepe | 386 |
Az elektródakivezetések induktivitásának hatása | 389 |
A repülési idő befolyása tértöltés-vezérlésű csövek működésére | 391 |
Fizikai meggondolások | 391 |
A csőben és a külső körökben folyó áramok | 392 |
A síkdióda nagyfrekvenciás működése | 397 |
A Llewellyn-egyenlet | 397 |
A síkdióda belső impedanciája és admittanciája | 398 |
Rácsos csövek működése nagyfrekvencián | 401 |
A trióda ultranagyfrekvenciás viselkedése | 401 |
Ultranagyfrekvenciás és mikrohullámú tértöltés-vezérlésű csövek konstrukciós elvei | 404 |
Nagyfrekvenciás jelenségek homogén bázisú tranzisztorokban | 408 |
Áttekintés | 408 |
Főbb időállandók | 408 |
Pontosabb számítás | 411 |
A nagyfrekvenciás helyettesítő képek érvényességi határa | 413 |
Inhomogén bázisú tranzisztorok nagyfrekvenciás viselkedése | 415 |
Gyorsító tér a bázisban | 415 |
Az átviteli tényező frekvenciafüggése | 418 |
A frekvenciamenetet befolyásoló további tényezők | 420 |
A maximális oszcillációs frekvencia | 422 |
Elektronikus eszközök tranziens jelenségei | |
Az elektronikus eszközök mint kapcsolók | 425 |
Ideális és nem ideális kapcsolókarakterisztika | 426 |
Tehetetlenségi jelenségek | 429 |
A dióda mint kapcsoló | 429 |
Vezérelt eszközök mint kapcsolók | 430 |
Negatív ellenállású kapcsolók | 431 |
Tranziensek vizsgálata a töltéstárolás fogalma segítségével | 433 |
Időállandók és kapcsolásidők | 433 |
A pn átmenet mint változó paraméterű rendszer | 435 |
A tárolt töltés viselkedése átkapcsoláskor | 438 |
Tranziensek elektroncsövekben és félvezető diódákban | 439 |
Vezérelt elektroncsövek tranziensei | 439 |
Feléledési idők vákuumdiódákban | 440 |
Félvezető diódák feléledési ideje | 442 |
Tranziensek a tranzisztorban | 447 |
A folyamat leírása | 447 |
A késleltetési idő | 448 |
A felfutási idő | 449 |
A tárolási idő | 452 |
A lefutási idő | 452 |
Kiegészítések | 453 |
Összefüggés a nagyfrekvenciás működéssel | 455 |
Inhomogén bázisú tranzisztor | 456 |
Gyorsító kondenzátor | 457 |
Tranziens jelenségek, negatív ellenállású kapcsolóeszközökben | 457 |
Tranziens jelenségek a négyrétegű diódában | 457 |
Alagútdiódák tranziens viselkedése | 460 |
Zavaró jelenségek | |
Bevezetés | 462 |
Zaj és zörej | 462 |
Termikus zaj | 463 |
Sörétzaj | 466 |
Fizikai ok | 466 |
Az áramingadozás nagysága | 467 |
A sörétzaj spektrális intenzitása | 467 |
Az induló áram zaja | 468 |
Félvezető diódák sörétzaja | 469 |
Módosult sörétzaj elektroncsövekben | 471 |
A tértöltés hatása a zajra diódákban | 471 |
A triódák zaja | 475 |
Árameloszlási zaj | 474 |
Nagyfrekvenciás csőzajok | 476 |
Egyenértékű zajforrás és zajtényező | 478 |
Tranzisztorok zaja | 473 |
Tranzisztorzaj közepes frekvencián | 473 |
Tranzisztorzaj nagyfrekvencián | 478 |
A térvezérelt tranzisztor zaja | 478 |
Egyéb zajjelenségek | 489 |
Elektroncsövek villódzási zaja | 489 |
Félvezető eszközök villódzási zaja | 491 |
Félvezető diódák átütési zaja | 492 |
Fontosabb zörejjelenségek | 493 |
A csőbúgás | 493 |
Elektroncsövek mikrofoniája | 495 |
Kivitelezési elvek | |
Az elektroncsövek felépítése. A hőterhelés | 499 |
Katódok | 500 |
Wolframkatód | 501 |
Oxidkatód | 501 |
Készletkatódok | 503 |
Tóriumos wolframkatód | 504 |
Rácsok | 505 |
Egyéb alkatrészek | 506 |
Anódok | 506 |
Tartóelemek | 506 |
Áram-hozzávezetések, összeköttetések | 506 |
Gyártástechnológiai alkatrészek, melyek a cső működésében nem vesznek részt | 507 |
A vákuum előállítása és mérése | 507 |
Vákuumszivattyúk | 507 |
Hűtőcsapdák és gőzterelők | 509 |
Gáztalanítás | 510 |
Getterezés | 510 |
Vákuummérés | 511 |
Kis és nagy teljesítményű csövek | 512 |
Csövek tömeggyártása | 513 |
Lapításos csövek | 514 |
Színüveg csövek | 514 |
A nuvisztor | 514 |
Nagy teljesítményű csövekről általában | 515 |
Hűtési eljárások | 516 |
Kerámia burkolatú nagy teljesítményű csövek | 517 |
Ultranagyfrekvenciás tértöltés-vezérlésű csövek | 519 |
Vékony rétegek előállítása vákuumban | 520 |
A vákuumpárologtatás fizikai alapjai | 521 |
A vákuumpárologtatás berendezései, segédeszközök | 521 |
A rétegnövekedés és a vékony rétegek tulajdonságai | 525 |
Katódporlasztás | 525 |
Reaktív párologtatás | 526 |
Nagy tisztaságú félvezető anyagok technológiája | 526 |
A félvezető alapanyagok és előállításuk | 527 |
Félvezető alapanyagok minősítése | 530 |
Félvezető anyagok fontosabb előkészítő technológiai műveletei | 531 |
pn átmenetek létrehozása | 532 |
Az ötvözés művelete | 532 |
A diffúzió művelete | 533 |
pn átmenetek előállítása diffúzióval | 535 |
A diffúzió kivitelezése germánium és szilícium esetében | 537 |
A diffúziós rétegek minősítése | 538 |
Epitaxiális rétegnövesztés | 539 |
Félvezető eszközök gyártása | 540 |
Ötvözött tranziszto | 540 |
Ötvözött diffúziós tranzisztor | 542 |
A mezatranzisztor | 543 |
A planártranzisztor | 546 |
Félvezető diódák | 547 |
Integrált áramkörök | 549 |
Megbízhatóság | |
A megbízhatóság fogalma | 552 |
Definíciók | 552 |
A megbízhatóság jelentősége | 553 |
A megbízhatóság mint időfüggvény | 554 |
Függvényfogalmak | 554 |
Elhasználódás | 555 |
Véletlen tönkremenés | 556 |
Korai meghibásodás | 556 |
A Weibull-eloszlás | 557 |
Több szakaszos megbízhatósági függvény | 558 |
Fizikai magyarázat | 559 |
Berendezések megbízhatósága | 559 |
Elektroncsövek és félvezetők meghibásodása | 561 |
A hibák osztályozása | 561 |
Elektroncsövek korai meghibásodása | 562 |
Elektroncsövek fizikai-kémiai jellegű meghibásodásai | 564 |
Ipari és hosszú élettartamú csövek | 565 |
Tranzisztorok megbízhatósága | 566 |
Felületi hibák | 567 |
Térfogati hibák | 568 |
Megbízható tranzisztorok | 569 |
Megbízhatóság és alkalmazás | 569 |
Függés az igénybevételtől | 569 |
Matematikai összefüggés | 570 |
Alkalmazási határok | 570 |
Kímélő üzemeltetés | 572 |
Vizsgálatok | 573 |
Előégetés | 573 |
Szűrővizsgálatok | 573 |
Tartós égetés | 574 |
A konfidencia fogalma | 574 |
Gyorsított vizsgálat | 575 |
Üzemeltetési adatok értékelése | 576 |
Fizikai vizsgálatok a tönkrement példányokon | 576 |
Fényelektromos és hőelektromos eszközök | |
A fényelektromos jelenség | 577 |
Fotocellák | 578 |
Alapelv | 578 |
Fotokatódok | 579 |
Vákuum- és gáztöltésű fotocellák összehasonlítása | 580 |
A fotosokszorozó | 581 |
A fotokondukciós cella | 582 |
Érzékenység | 582 |
Gyakorlati szempontok | 584 |
A fényelem | 585 |
A fényelem rövidzárási árama | 585 |
A fényelem üresjárási feszültsége | 586 |
A napelem | 587 |
Fotodióda és fototranzisztor | 588 |
Kettős opto-elektronikai átalakítók | 589 |
A képerősítő | 589 |
Az opto-elektronikus cella | 590 |
Hőelektromos eszközök | 591 |
A termisztor | 591 |
A Seebeck-átalakító | 594 |
A Peltier-hűtőelem | 595 |
Elektronsugárcsövek | |
Bevezetés | 597 |
Elektronoptikai lencsék | 599 |
Elektromos lencsék | 599 |
Mágneses lencsék | 600 |
Elektronlencsék fókusztávolsága | 601 |
Elektronágyúk | 602 |
Általános megjegyzések | 602 |
Az elektronágyú lencserendszere | 603 |
A katódlencse | 605 |
A sugárfokuszálás | 607 |
Eltérító rendszerek | 609 |
Az elektromos eltérítés | 610 |
A mágneses eltérítés | 613 |
A világítóernyő fizikai tulajdonságai | 615 |
A luminoforok | 615 |
Az ernyőpotenciál | 617 |
Jelalakvizsgáló csövek | 620 |
A cső felépítése, általános jellemzése | 620 |
Az elektronágyú | 621 |
Az eltérítő rendszer | 622 |
A jelalakvizsgáló cső ernyője | 625 |
Lokátorképcsövek | 625 |
Tv-képcsövek | 627 |
Televíziós képfelvevő csövek | 634 |
A képortikon (szuperortikon) | 634 |
A vidikon | 639 |
Tárolócsövek | 640 |
Mikrohullámú elektroncsövek és félvezető eszközök | |
Általános megjegyzések | 643 |
Bevezetés | 643 |
Az elektronnyaláb előállításának és együtt tartásának elvei | 644 |
A kétüreges klisztron szerkezeti felépítése és működése | 645 |
A kétüreges klisztron felépítése | 645 |
A sebesség- és a sűrűségmoduláció (kötegelés) folyamata | 646 |
A résben mozgó elektron energetikai csatolása az UNF térrel | 648 |
A sűrűségmoduláció mennyiségi összefüggései | 649 |
Kimenőáram és teljesítmény | 653 |
A kétüreges klisztron alkalmazása | 654 |
Három- és több üreges klisztronok | 656 |
Alapgondolat | 656 |
Tértöltéshullámok | 656 |
A plazmafrekvencia | 657 |
Az erősítés | 659 |
Ultranagyfrekvenciás klisztronerősítők | 660 |
Reflexklisztronok | 663 |
A cső leírása és működése | 663 |
A reflexklisztron rezgési feltétele | 665 |
A reflexklisztron üzemviszonyai | 667 |
A reflexklisztron hangolása | 670 |
Haladó hullámú csövek | 672 |
A haladó hullámú cső jellegzetességei | 672 |
A haladó hullámú cső leírása és működése | 673 |
Fázisfokuszálás a haladó hullámú erősítőcsőben | 674 |
Az erősítés folyamata | 676 |
A haladó hullámú erősítőcső erősítésére vonatkozó általánso megjegyzések | 677 |
A tér hatása a nyalábra | 677 |
A konvekciós áram hatása az elektromos térerősségre | 679 |
A haladó hullámú cső karakterisztikus egyenlete és a csőben terjedő hullámok | 681 |
A beépített csillapítás szerepe HH-csőben | 683 |
A cső erősítése | 684 |
Haladó hullámú csövekben alkalmazott csatolók | 685 |
A soküreges magnetron | 687 |
A cső általános műszaki jellemzése | 687 |
Cikloismozgás sík magnetronban | 687 |
A nagyfrekvenciás tér szelektáló hatása rezgő magnetronban | 688 |
A nagyfrekvenciás tér fázisfokuszáló hatása rezgő magnetronban | 690 |
A magnetron rezgési módusszáma | 690 |
A magnetron elektronikus hatásfoka | 691 |
A magnetron rezgési feltételei | 692 |
A magnetron működésik karakterisztikái | 695 |
Haladó hullámú félvezető eszközök | 695 |
Akuszto-elektromos erősítő | 695 |
A Gunn-dióda | 6947 |
Lavinajelenség kombinációja tértöltéshullámokkal | 700 |
Kvantumelektronikai aktív eszközök | |
Bevezetés | 702 |
Alapjelenségek | 703 |
Az elektromágneses tér és a részecskék kölcsönhatása | 703 |
Az energia nyerésének lehetősége | 704 |
Szilárdtest-mézerek | 705 |
Impulzusüzemű, kétszintes mézer | 705 |
Populáció inverzió a háromszintes mézerben | 706 |
A háromszintű mézeroszcillátor | 708 |
A háromszintű mézer mint erősítő | 7069 |
A haladó hullámú mézer | 711 |
Kvantumelektronikai fénygenerátorok és erősítők (lézerek) | 712 |
A lézerek csoportosítása | 712 |
Indukált rekombináció félvezetőkben | 713 |
A lézerdióda működése | 715 |
Lézerhatás homogén félvezetőkben | 719 |
Alkalmazások | 719 |
A mézer alkalmazása | 719 |
Hírközlés lézerrel | 720 |
Gáztöltésű csövek | |
Fizikai jelenségek | 724 |
Ionizáció | 724 |
Ütközés és átlagos szabad úthossz | 725 |
Az ionizáció valószínűsége | 727 |
Paschen törvénye | 728 |
A gázkisülések főbb fajai | 730 |
Nem önálló kisülés | 730 |
Ködfénykisülés | 730 |
Ívkisülés | 733 |
Izzókatódos kisülés | 733 |
A kisülések áttekintése gyakorlati szempontból | 734 |
Segédelektródák szerepe a gázkisülésben | 736 |
A legfontosabb hidegkatódos gáztöltésű csövek | 737 |
Nem önálló kisülésű érzékelők | 737 |
A ködfénylámpa | 737 |
A hidegkatódos kapcsolócső | 738 |
A gáztöltésű dekatron | 740 |
A legfontosabb ívkisüléses vagy izzókatódos gáztöltésű csövek | 741 |
A nagy áramú egyenirányító | 741 |
A gáztöltésű dióda | 741 |
A tirátron | 742 |
Függelék | 744 |
Ajánlott irodalom | 760 |
Név- és tárgymutató | 761 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.