kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Művelt Nép Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 283 oldal |
Sorozatcím: | Ember és világ |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 5 |
Ismerkedés az elektronokkal | 7 |
Néhány egyszerű kísérlet. Mikor elektromos egy test? | 7 |
Lehet-e a dörzsölő papír negatív elektromosságú is? | 8 |
Mindenütt elektromosság | 10 |
Mi az elektron? | 11 |
Az elektron és a testek elektromos állapota | 12 |
Az elektronok mozgása az anyagokban | 13 |
Új módon mozgatjuk meg az elektronokat | 15 |
Miért lehet a felhők töltése pozitív is, negatív is? | 17 |
Miért vonzza a megdörzsölt fésű a papírszeletet? | 18 |
Mi a villám szele? | 18 |
Miért készülnek legömbölyített élekkel a nagyfeszültségű eszközök | 19 |
El kell-e szigetelni a villámhárítót az épülettől? | 21 |
Gyújthat-e a gépszíj? | 23 |
Hol helyezkedik el a nyugvó elektromosság? | 24 |
A milliméteres szikrától a méteres elektromos szikráig | 25 |
Mi a feszültség és hogyan mérjük? | 26 |
Merrefelé áramlik az elektromosság? | 28 |
Meddig tart az elektromosság áramlása? | 29 |
Tízmillió ember és a zsebelem | 31 |
El kell-e oltani a tüzet zivatarkor? A levegő ionizálása | 32 |
A pozitív ion | 33 |
A negatív ion | 34 |
Babona vagy igazság? | 35 |
Miért sül ki az elektroszkóp gyufaláng nélkül is? | 35 |
Hogyan keletkeznek ezek az állandóan jelenlevő ionok? | 36 |
A folyadék és az elektromos áram | |
Hogyan halad át az elektromos áram a folyadékon? | 37 |
A meglepő kísérlet | 38 |
Hogyan keletkeznek az ionok a vízben? | 38 |
Hogyan vezeti az elektromos áramot a sósvíz? | 40 |
Elektromos feszültségkülönbség előállításának egyszerű módja: a galvánelem | 41 |
Hogyan működik a galvánelem? | 44 |
Egyforma mértékben oldódik-e minden fém? | 44 |
Lehetséges-e galvánelem alumíniumlemezzel? | 46 |
Van-e >száraz< elem? | 47 |
Fontos alapfogalmakat tisztázunk | |
Az elektromos áram iránya | 49 |
Mi a volt? | 50 |
A volt tudományos meghatározása | 51 |
Mennyi munkavégzőképesség van egy szárazelemben? | 52 |
Mikor folyik 1 amper erősségű áram? | 52 |
Két érdekes alkalmazás | 53 |
Az elektromos teljesítmény: a watt | 54 |
Egy érdekes következmény | 55 |
Lehetséges-e 8 órás szárazelem? | 56 |
Az áram kémiai hatása | |
Rézbevonatot készítünk | 59 |
Ezüstözés, krómozás | 59 |
A jelenség magyarázata | 60 |
Kifogy-e a réz az oldatból? | 60 |
Mire jó az idegen fémbevonat? | 61 |
Nem fémes anyagok galvanizálása | 63 |
Mikor jó a fémbevonat? | 64 |
A fémek korróziója és az elektromosság | |
Néhány tapasztalat | 65 |
Rozsdásodás a rézcsavar alatt | 66 |
A megkarcolt konzervdoboz | 67 |
Hogyan viselkedik a cinkezett lemez? | 68 |
Az esőcsepp és a vaslemez | 68 |
Földalaltti fémcsövek elektrokémiai korróziója | 69 |
Hogyan keményítik az alumíniumfelület? | 70 |
Az eloxált alumínium előnyei | 71 |
Fényképezés alumíniumra | 72 |
Az elektrolitikus fémek | |
Egy kísérlet | 73 |
Az alumíniumgyártás | 75 |
Másolatok készítése elektromos úton, a galvanoplasztika | 77 |
Hogyan készülnek a varrat nélküli rézcsövek? | 78 |
Mennyi anyagot választ ki az elektromos áram? | 78 |
Áramerősséget mérünk elektrolízis segítségével | 80 |
Tudományos pontosság | 81 |
Hogyan tudjuk, hogy mekkora az elektron töltése? | 82 |
Meg lehet-e mérni egyetlen elektron töltését? | 84 |
Van-e tökéletes galvánelem? Avagy hogyan keletkezett az akkumulátor? | |
Az elem kimerülése | 87 |
Megtaláljuk az okot | 87 |
Polarizáció a galvánelemben. Az állandó elem | 89 |
Az akkumulátor | 91 |
A lemezek formálása | 92 |
A mai ólomakkumulátor | 94 |
Mennyi elektromosságot tud magába gyűjteni az akkumulátor? | 96 |
A Nife-akkumulátor | 97 |
Célszerű-e akkumulátoros hajtású járómű? | 98 |
Az elektromos energia elraktározása és a pörgetyű | 100 |
Láthatóvá tesszük az ionok vándorlását | 101 |
Milyen sebesen mozognak az ionok? | 102 |
Az elektronok mozgása a szilárd vezetőben | 103 |
Hány szabad elektron van 1 köbmilliméter rézben? | 103 |
Az előrebukó ember és az elektron | 104 |
Az elektromos ellenállás | |
Mi a fajlagos ellenállás és a vezetőképessége? | 106 |
Érdekességek az ellenállássa kapcsolatban | 108 |
Van-e tökéletes szigetelő? | 109 |
Hogyan mérjük a mágneses tér erősségét? | 111 |
Készítsünk egyenirányítót | 113 |
A szárazegyenirányító | 114 |
Egy különös tapasztalat | 115 |
A legpontosabb hőmérő | 118 |
Mi a szupravezetés? | 119 |
Hogyan számítjuk ki az elektromos ellenállást? | 120 |
Összefüggés az ellenállás, a feszültség és az áramerősség között | 120 |
A hangrezgés ütemében váltakozó elektromos áram | 122 |
Miért torzul el a hang telefonáláskor? | 124 |
A rövidzárlattól az elektromos olvasztókemencéig | |
Az elektronáramot hőfejlődés kíséri | 126 |
A hődrótos áramjelző | 127 |
Elektromos munkavégzés, hőfejlődés | 130 |
Mi a rövidzárlat? | 132 |
Hogyan védekezünk? A biztosíték | 134 |
Miért veszélyes a biztosíték javítása? | 135 |
Üzemi áramerősség és a kiolvadó drótátmérők | 136 |
Az elektromosság a háztartásban | |
Miért szükséges az ellenállásdrót? | 140 |
Miért fogyasztanak sokat az elektromos melegítőeszközök? | 141 |
Mekkora ellenállású legyen a melegítődrót? | 142 |
Hogyan működik az automatikus hőszabályzó? | 143 |
Az elektromos melegítőpárna | 144 |
Gazdaságos-e az elektromos eszközök használata a háztartásban? | 145 |
Kíváncsiak vagyunk | 146 |
Az elektromos fűtés, forróvíz- és hőtároló | 147 |
A villanyvilágítás | |
A hőhatáson alapuló fénykeltés | 150 |
A fáklyától a lámpacilinderig | 151 |
A gázvilágítás | 152 |
A gázharisnya | 153 |
Miért rosszak a régi fényforrásaink? Egy izgalmas kérdés | 154 |
Egy tanulságos számítás | 155 |
A tökéletes fényforrás | 157 |
Harc a 3000 fokért | 159 |
Miért van gáztöltés az izzólámpának? | 161 |
Miért van csavart szála az izzólámpának? | 161 |
A sorozatlámpák | 162 |
Miért ég ki az izzólámpa? | 163 |
Miért világít fényesebben az új izzólámpa? | 165 |
Az ügyes fogyasztó | 166 |
Egy figyelmeztetés, amely aranyat ér | 167 |
A fényújság | 168 |
Az ívfény | 169 |
Hogyan keletkezik az ívfény? | 170 |
Miért szorította ki az izzólámpa az ívlámpát? | 172 |
A higanygőz-egyenirányító | 172 |
A láthatatlan fény | |
A kvarclámpa | 175 |
A kvarcfény és a csukamájolaj | 176 |
Az uviolüveg és hamisgyöngy | 177 |
A jövő fénye - A fémgőzlámpa | 179 |
A kevertfényű lámpa | 181 |
A fémgőzlámpa szerkezete | 182 |
Az elektromos melegfejlesztés az iparban | |
Az elektromos kemencék | 184 |
Trágyázza-e a villám a földet? | 185 |
Jégkészítés lánggal vagy elektromos árammal | 187 |
Motorhajtotta hűtőgép | 189 |
A hűtőszekrény szerkezete | 189 |
A hűtőgépek alkalmazása a gyakorlatban | 191 |
A villanyhegesztés | 193 |
A vonalhegesztés | 194 |
Milyen fémeket lehet hegeszteni? | 194 |
Az alumínium forrasztása | 194 |
Az ívhegesztés | 195 |
A villamos sínek hegesztése | 196 |
Az elektromos áram mágneses hatása | |
A korszakalkotó kísérlet | 198 |
A nyugvó elektron, a mozgó elektron | 199 |
A mágneses erő iránya | 202 |
Munkát is végezhet az áram mágneses ereje? | 203 |
Növeljük tekercsalakkal a mágneses hatást | 204 |
Milyen erős mágneses hatást mutat a lapos tekercs? | 206 |
A műszertechnika megszületése | 206 |
Erővonal-erőtér-gauss | 208 |
A rádiótorony és kísérletünk | 210 |
Az elektromágnes | 211 |
Milyen erős az elektromágnes? Az emelőmágnes | 212 |
A mágnesség elmélete | |
A mágnesség molekuláris elmélete | 214 |
A mágnesség elektromos elmélete | 215 |
A pörgetyű és a keringő elektron | 216 |
A zongoraszék és az elektronpályasík elfordulása | 218 |
A fémek kristályos szerkezete és a mágnesség | 219 |
Hallhatóvá tesszük a mágneses tartományok befordulását | 229 |
Csak vasból lehet elektromágnest készíteni? | 221 |
Hogyan számítjuk ki egy elektromágnes teherbírását? | |
Milyen erős mágneses teret kelt egy hosszú tekercs? | 224 |
Erővonalszám a vasmagban | 225 |
Az elektromágnes teherbírása | 227 |
Miért U alakú az elektromágnes vasmagja? | 227 |
Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása | |
A távíró | 231 |
Körültáviratozható-e a Föld? Az elektromos jelfogó, a relé | 234 |
Táviratozás az óceánok alatt | 236 |
Az elektromos jelzőberendezések | |
A csengő | 238 |
Az áramszaggató és az elektromos tülök | 239 |
Az automatabiztosító | 241 |
Számtáblás jelzőkészülékek | 242 |
A központból működtetett elektromos órák | 242 |
A telefon | 243 |
A telefonközpont | 245 |
Az automatikus telefon, a gépi kapcsolás | 246 |
A telegrafon | 248 |
Lehet-e tengeralatti kábelen telefonálni? | 249 |
Az elektromos mérőeszközök. Ampermérő, voltmérő, wattmérő | |
A fonálon függő forgótekercses műszer | 251 |
A csapágyas forgótekercses műszer | 253 |
A lágyvasas mérőműszer | 253 |
Az osztályzat elkészítése | 255 |
A mérési határ kiterjesztése, a söntölés | 257 |
Egyszerű gyakorlati eljárás | 259 |
Az ampermérő ellenállása | 260 |
A feszültségmérés. Voltmérő | 262 |
Az alapműszer | 264 |
A dohányfüst és az érzékenység határa | 266 |
Az amper- és a voltmérő kapcsolása | 267 |
A wattmérő | 269 |
Feleletek és megoldások | 272 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.