1.054.268
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Elektromechanikus műszerek
Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar - Kézirat
| Kiadó: | Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 204 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi szám: J 5-1121. Megjelent 435 példányban. 172 fekete-fehér ábrával. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
1.1 A műszeres mérés elveMérni annyit jelent, mint megállapítani azt, hogy a mérendő fizikai mennyiség hányszorosa a szóban forgó mennyiség számára választott egységnek. A mérés tehát röviden... Tovább
Előszó
1.1 A műszeres mérés elveMérni annyit jelent, mint megállapítani azt, hogy a mérendő fizikai mennyiség hányszorosa a szóban forgó mennyiség számára választott egységnek. A mérés tehát röviden összehasonlítás az egységgel.
Az elektromechanikus műszerekkel villamos mennyiségek mérhetők. Ezeknél a méréseknél a műszer nem közvetlenül az illető villamos mennyiség egységével hasonlit össze, hanem a mérést nyomatékok (vagy erők) összehasonlítására vezeti vissza. Az összehasonlítandó nyomatékok (ill. erők) a műszer álló- és lengőrésze között hatnak. Az állórész merev kapcsolatban van a műszer tokjával, mig a lengőrész csapágyazott, és elfordulhat. A kettő együtt a műszer mérőmüve.
Azt a nyomatékot, amelynek nagysága függ a mérendő villamos mennyiségtől, kitéritőnyomatéknak nevezzük, és Mk-val jelöljük. Ez valamilyen irányban elfordítja a lengőrészt. Az elfordulás során a mérendő mennyiségtől általában független, ellentétes forgató hatású nyomaték keletkezik. Ezt visszatérítő nyomatéknak, vagy ellennyomatéknak nevezzük, és Mv-vel jelöljük. A visszatérítő nyomaték a műszerek zöménél az elfordulási szöggel arányosan növekszik. így a lengőrész az elfordulás során olyan szöghelyzetbe juthat, amelyben a kitérítő- és a visszatérítő nyomaték egymássál egyenlő. Ezért a lengőrész ebben a helyzetben állapodik meg. Ha megváltozik a mérendő mennyiség, akkor megváltozik az imént elmondottak szerint a kitéritőnyomaték is, és az egyensúlyi állapot más szöghelyzetben jön létre. Azt mondhatjuk tehát, hogy a mérendő mennyiség egy adott értékéhez egy és csakis egy nyugalmi helyzet tartozik, és megfordítva, a lengőrész minden nyugalmi helyzetéhez a mérendő mennyiség egyetlen értékét lehet hozzárendelni. Mivel a lengőrész helyzetét az elfordulás szögével tudjuk jellemezni, az elfordulási szög mérésével nyert adat közvetve a mérendő mennyiség nagyságát fejezi ki. Vissza
Tartalom
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 3I.1. A műszeres mérés elve 3
I. 2. Az elektromechanikus műszerekben fellépő nyomatékok 4
I.21. Az Mk kitéritőnyomaték 4
I.22. Az Ms súrlódási nyomaték 14
I.23. Az Mv visszatéritő nyomaték 15
I.24. Az Mcs csillapitónyomaték 19
I.25. Az MH tehetetlenségből származó nyomaték 21
I.26. Egyéb közös konstrukciós elemek 28
I. 3. Beállási viszonyok (a lengőrész statikus viselkedése) . 31
I. 4. A lengőrész mozgásegyenlete (a lengőrész dinamikus
viselkedése) 34
I.5. Hibaforrások 40
I.51. Mechanikai hibaforrások 40
I. 52. Hőmérsékletváltozás okozta hibák 42
I.53. Villamos hibaforrások 43
I.54. Mágneses hibaforrások 45
I.6. Általános jellemzők 46
I.61. Mérési terjedelem (mérési tartomány), méréshatár . 46
I.62. Pontossági osztály 48
I.63. Jósági szám 57
I.64. Érzékenység és műszerállandó 58
I.65. Fogyasztás 59
I.66. Tulterhelhetőség 59
I.67. Különleges üzemi követelmények 60
II. KONSTRUKCIO, KAPCSOLÁSOK, FELHASZNÁLÁS,
HIBÁK 63
II.1. Állandómágnesü műszerek 63
II. 11. Állandómágnesü mérőmü 63
II. 12. Állandómágneses amper- és voltmérők 67
II. 13. Állandómágnesü ohmmérők 75
II. 14. Az állandómágnesü műszerek csillapítása 77
IL15. Galvanométerek 79
II. 16. Egyenirányitós műszerek 90
11.17. Termoátalakitós műszerek 94
IL 18. A vibrációs galvanométer 99
II. 19. A hurkos oszcillográf - 104
II. 2. Vasmagos elektrodinamikus műszerek 106
11.21. Vasmagos elektrodinamikus mérőmü 107
II. 2. Vasmagos elektrodinamikus amper-, volt- és wattmérő . 112
II. 23. Általános tulajdonságok 120
II. 3. Vasmentes elektrodinamikus műszerek 120
11.31. A vasmentes elektrodinamikus mérőmü 120
11.32. Vasmentes elektrodinamikus amper-, volt- és wattmérő 123
II. 33. Általános tulajdonságok 130
II. 4. Lágyvasas műszerek 134
II. 41. A lágyvasas mérőmü 134
11.42. Lágyvasas amper- és voltmérő 137
II. 43. Általános tulajdonságok 140
II. 5. Indukciós műszerek 142
II. 51. Egyfluxusu indukciós mérőmü . 142
II. 52. Egyfluxusu indukciós amper- és voltmérő 147
II. 53. Többfluxusu indukciós mérőmü 148
II. 54. Többfluxusu amper-, volt- és wattmérő 155
II. 55. Altalános tulajdonságok, alkalmazás 157
II. 56. Az indukciós fogyasztásmérő 158
II. 6. Elektrosztatikus műszerek 166
II. 61. Elektrosztatikus mérőmü 167
11.62. Elektrométer kapcsolások 170
II. 63. Az elektrosztatikus műszerek méréshatárának kiterjesztése 173
11.64. Hibák, általános tulajdonságok 174
II. 7. A regisztráló műszerek 174
II. 8. Rezgőnyelves frekvenciamérők 177
II. 9. Az elektromechanikus mérőmüvek általános nyomatéki
egyenlete 181
II. 10. Hányadosmérők 182
11.101. A hányadosmérők méréshatára 184
II. 102. Járulékos mechanikai nyomaték okozta hiba 185
II. 103. Hányadosmérő szerkezetek és kapcsolások 186
Témakörök
Dr. Zoltai József
Dr. Zoltai József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Zoltai József könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal