Elektrokardiographia

Előszó

Az elektrokardiographia ma már mint nélkülözhetetlen vizsgálati módszer él az orvosi köztudatban. Úgy vélem, hogy a magyar orvosi irodalomból hiányzott az a könyv, amely nemcsak általánosságban ismerteti a gyakorló orvosokkal ezt az új szükséges és nagyfontosságú vizsgálati módszert, hanem részletes felvilágosítást ad az elektrokardiogrammról.
Az elektrokardiographiás módszert mai tudásunk alapján mind rendszeresebben, gyakran sorozatosan kell igénybe venni, mert ezzel a korai kórismézést, a betegség lefolyásánál az ellenőrzést és a fennálló helyzet alapján indikált kezeléssel a gyógyulást biztosabban tudjuk elősegíteni.
Mikor 1914-ben a berlini Krauss klinikán az elektrokardiographiás vizsgálatokkal először foglalkozni kezdtem, akkor még a többi német klinikán is alig használták az elektrokardiographiát. A háború akadályozott meg abban, hogy az új vizsgálati eszközt intézetemben már akkor felszereljem, és így csak később 1921-ben kezdtem a vezetésem alatt álló szanatóriumban az elektrokardiographiás vizsgálatokat alkalmazni. Abban az időben még ritkán vették igénybe a kartársak e nálunk úgyszólván ismeretlen új vizsgálati módszert, melyet az akkori ismereteink alapján csak arrythmiás szívműködésnél használtunk a kérdéses ütemzavar pontosabb analysálására.
Magam is 1923-ban tartott előadásomban a rythmus zavarok felismerési lehetőségét hangsúlyoztam; és csak az utolsó évtizedben alakult ki és fejlődött az elektrokardiographiás módszer oda, hogy a szívizomzat károsodásának sérüléseinek legkorábbi tüneteit tudjuk belőle felismerni. Vissza