Elektrodinamika I-II.

Tartalom

I. RÉSZ. Elektrosztatika
A sztatikai tér vákuumban
1. §. Alapjelenségek 5
2. §. Coulomb törvénye 6
3. §. Térerősség 6
4. §. Erővonalak 7
5. §. A sztatikus tér első törvénye 7
6. §. A sztatikus tér második törvénye 8
7. §. Vezetők 10
8. §. A potenciál meghatározása 10
9. §. Gömb potenciálja 14
10. §. Kapacitás 15
11. §. Sík potenciálja 16
12. §. Síkkondenzátor 17
13. §. Vezető gömb homogén térben 17
14. §. Ponttöltés vezető síkkal szemben 18
15. §. A megosztás vektora 19
16. §. Dipólus 20
17. §. Kettősréteg 20
Dielektrikumok
18. §. Alaptörvények 23
19. §. Síkkondenzátor kapacitása 25
20. §. Határfeltételek 26
21. §. Kondenzátor két dielektrikummal 27
22. §. A tér meghatározása 28
23. §. Polarizáció 28
24. §. Dielektromos gömb homogén térben 31
25. §. Ponttöltés dielektromos féltérrel szemben 33
26. §. Az elektromos tér energiája 35
27. §. Thomson tétele 39
28. §. Ponderomotoros erő 41
29. §. A Maxwell-féle feszültségek 45
Mágnesség
30. §. Magnetosztatika 48
31. §. A magnetosztatikai tér alapegyenletei 50
32. §. A polarozás fajai 50
33. §. Mágneses energia 53
Stacionárius áramok
34. §. Alapmennyiségek 54
35. §. Stacionárius áram 55
36. §. Ohm törvénye 56
37. §. Joule törvénye 57
38. §. Áramforrások 57
39. §. A potenciál meghatározása 59
40. §. Vezető sík 59
41. §. Ohm integrális törvénye 61
42. §. Kirchhoff törvényei 63
43. §. Állandó áram mágneses tere 63
44. §. A szolenoid 65
45. §. A mágneses tér számítása 66
46. §. Ponderomotoros erő 68
47. §. Mágneses kettősréteg 69
48. §. Síkvezető mágneses momentuma 69
49. §. Egyenes hengervezető 70
50. §. Kettős vezető 70
51. §. Áramok fajai 73
52. §. Eltolódási áram 74
Általános áramok
53. §. Az első Maxwell-féle egyenletcsoport 77
54. §. Indukált áramok 77
55. §. A Maxwell-féle egyenletek 79
56. §. Relaxációs idő 80
57. §. Az energiaintegrál 81
58. §. Lorentz-erő 82
59. §. Axiomatikus elektrodinamika 82
Kvazistacionárius áramok
60. §. Alapegyenletek 85
61. §. Indukciós együttható 86
62. §. Áramrendszer mágneses energiája 87
63. §. Az energiaegyenlet 88
64. §. Indukciós együtthatók kiszámítása 91
65. §. Áramkör ellenállással és önindukcióval 96
66. §. Vektordiagramm 99
67. §. Áramkör önindukcióval és kapacitással 100
68. §. Két csatolt önindukciós áramkör 104
69. §. Transzformátor 106
70. §. Lenz szabálya 107
Elektromágneses hullámok
71. §. Homogén, izotróp szigetelő 108
72. §. Energia és Poynting-vektor 111
73. §. Fénynyomás 111
74. §. Síkhullámok vezető közegben 112
75. §. Visszaverődés fémeken 115
76. §. Szkin-effektus 117
77. §. Dróthullámok 119
78. §. Lecher-féle hullámok 123
79. §. Dróthullámok ellenálló vezetőkben 125
80. §. A retardált potenciálok 128
81. §. Liénard-Wiechert-féle potenciálok 131
82. §. A Hertz-féle vektor 133
83. §. Rezgő dipólus 133
84. §. Rádióhullámok 138
85. §. A Maxwell-féle feszültségek 141
Mozgó testek elektrodinamikája
86. §. Alapegyenletek 144
87. §. Wilson kísérlete 146
Mértékrendszerek 146
II. RÉSZ. Az elektronelmélet alapjai
Az elektron klasszikus elmélete
1. §. A Maxwell-elmélet nehézségei az anyag belsejében és az elektron létének kísérleti bizonyítékai 7
2. §. Az elektron fogalmának elméleti nehézségei 11
3. §. A Lorentz-féle erőtörvény 13
4. §. Az elektronelmélet alapegyenletei 14
5. §. Egy egyenletesen és lassan mozgó elektrontól létesített tér 15
6. §. Az egyenletesen, de nagy sebességgel mozgó elektron tere 17
III. RÉSZ Az elmélet alkalmazásai
A kvázielasztikusan kötött elektron
1. §. A kvázielasztikusan kötött elektron rezgése 23
2. §. A kvázielasztikusan kötött elektron kényszerített rezgése 26
3. §. A teljesen szabad elektron rezgése 28
4. §. A színképvonalak véges szélessége 29
5. §. Állandó mágneses tér hatása a rezgő elektronra 30
6. §. Az indukált mágneses momentum 33
7. §. Az Einstein-de Haas-Richardson és a Barnett -effektus 35
Az anyag viselkedése elektromos térben
8. §. A konstans dipólusmomentum 38
9. §. A polarizálhatóság 40
10. §. A molekulák polarizálhatósága mint tenzor 40
11. §. Az energia az elektromos térben 42
12. §. A Lorentz-féle belső tér 43
13. §. A hőmérsékleti mozgás hatása az anyag viselkedésére elektromos térben 45
14. §. Az elektromos szuszceptibilitás és a dielektromos állandó összefüggése a polarizálhatóságokkal és a dipólusmomentummal 48
15. §. A diszperzióelmélet és a Lorentz-Lorenz-féle formula 50
16. §. Megjegyzés a kvantumechanika diszperziós formulájára vonatkozólag 54
17. §. Az anomális diszperzió és abszorpció 55
18. §. A Faraday-effektus 56
19. §. Az elektrooptikai Kerr-effektus 58
20. §. A Cotton-Mouton-effektus 60
A testek mágneses viselkedése
21. §. A diamágnesség 60
22. §. Molekulák diamágnessége 62
23. §. A paramágnesség 63
24. §. A paramágneses szuszceptibilitás 64
25. §. A ferromágnesség 68
26. §. Egykristályok mágnesezése 73
27. §. Magnetosztrikció 75
28. §. A technikai mágnesezési görbe és a Barkhausen-effektus 76
29. §. Néhány megjegyzés az elektrotechnikában használatos ferromágneses anyagokra 79
30. §. A Heusler-féle és más ferromágneses ötvözetek 79
31. §. Antiferromágnesség és metamágnesség 80
32. §. A Föld mágneses momentuma 81
33. §. A ferroelektromos jelenségek 82
34. §. Összehasonlítás az elektromos és a mágneses jelenségek között 83
35. §. Az elektromos és a mágneses térintenzitás a testek belsejében 83
A fémek klasszikus elektronelmélete
36. §. A fémek elektronelméletének alapgondolata 84
37. §. Drude elmélete 85
38. §. H. A. Lorentz elmélete 90
39. §. Izzókatódok elektronemissziója. Richardson formulája 93
40. §. A tértöltés tartománya 95
41. §. A Hall-effektus 97
42. §. A fémek elektronelmélete a kvantummechanika alapján 99
43. §. A Maxwell-féle differenciálegyenletek az elektronelmélet alapján 100
44. §. Rowland, Röntgen és Eichenwald kísérletei 102
A szupravezetés
45. §. Kísérleti tények 103
46. §. Az elmélet nehézségei 103
47. §. A Meissner-Ochsenfeld effektus 103
48. §. A szupravezetés mint abszolút diamágnesség 104
49. §. A Barkhausen-effektus analogonja 105
50. §. London elmélete 105
51. §. A szupravezetőkre vonatkozó néhány fizikai adat 107
IV. RÉSZ. Optika
Bevezetés
1. §. A fénytan tárgya és felosztása 110
2. §. A fény természetére vonatkozó ismeretek fejlődése 110
3. §. A fény természetére vonatkozó modern ismereteink kialakulása 111
A fényvektorok
4. §. Néhány alapvető tapasztalat a fényjelenségekre vonatkozólag és az ezekből a fényvektorok matematikai alakjára vont következtetések 115
5. §. A fény mint vektorjelenség 117
6. §. A fényvektorok komplex írásmódja 119
7. §. A hullámegyenlet 119
8. §. A nyert differenciálegyenlet értelmezése mint rugalmas és mint elektromágneses hullámok egyenlete 121
A fényvisszaverődés és a fénytörés elmélete
9. §. Az elektromágneses fényelmélet alapfogalmai 124
10. §. A visszaverődés és törés törvényei 126
11. §. A totálreflexió elmélete 133
Az interferencia és a polarizáció
12. §. A planparallel lemez esetében fellépő interferenciajelenségek 139
13. §. A koherencia 144
14. §. Két párhuzamos és koherens fénysugár interferenciája 145
15. §. Két egymásra merőlegesen rezgő koherens fénysugár interferenciája 148
16. §. Álló fényhullámok. A Lippmann-féle színes fényképezés. A lepkék interferenciaszínei 149
Fermat elve
17. §. A geometriai optika 150
18. §. Fermat elve 150
19. §. Fermat elvének analogonja a mechanikában 153
A diffrakció
20. §. Bevezetés 154
21. §. A hullámfüggvény mint harmonikus függvény 154
22. §. Green tételének alkalmazása a hullámfüggvény kiszámítására 156
23. §. Huygens elve a legáltalánosabb alakjában kifejezve 159
24. §. A diffrakciós jelenségek kiszámításánál követett általános módszer 160
25. §. A Fresnel-féle diffrakciós jelenségek 162
26. §. A Frauenhofer-féle diffrakciós jelenségek 173
27. §. Egy derékszögű négyszögalakú nyílástól létesített fényelhajlás 175
28. §. Több egyenlő alakú nyílástól létesített fényszórás. Az optikai rács elmélete 176
29. §. Köralakú nyílástól származó fényelhajlás 179
30. §. A Cornu-féle spirális 181
31. §. Abbé elmélete a kép keletkezéséről a mikroszkópban 183
A fényszórás elmélete
32. §. Rayleigh képlete 184
33. §. A molekuláris fényszórás elmélete 187
34. §. A Mie-effektus 189

Témakörök