Előszó
Agamemmon, Argos és Mykene királya, Trója ostromára indulván, három leányát, Elektrát, Iphianassát és Chrysothemist, s fiát, Orestest, otthon hagyta nejével Klytaemnestrával, Iphigenia leányát...
Tovább
Előszó
Agamemmon, Argos és Mykene királya, Trója ostromára indulván, három leányát, Elektrát, Iphianassát és Chrysothemist, s fiát, Orestest, otthon hagyta nejével Klytaemnestrával, Iphigenia leányát pedig magával vitte. De kedvezőtlen szelek miatt a görög hajóhad kénytelen volt Aulisban vesztegelni, míg a jóslat ki nem jelenté, hogy csak úgy fordulnak meg a szelek, ha Agamemnon leánya feláldozásával engeszteli meg a megsértett Artemis haragját. Agamemnonban győzött a hazafi az atya fölött, feláldozta Iphigeniát, s a görög sereg Trója ostromára indult.
Tíz évi hadjárat után Agamemnon visszatért hazájába. De ezalatt Klytaemnestra megszegte női hűségét, s bűnös viszonyt kötött Aegisthossal. A hazatérő Agamemnont nagy ünnepéllyel fogadták; lakomát tartottak, s ennek végén Agamemnont neje s ennek kedvese orozva meggyilkolták. Orestest is meg akarták ölni, de Elektra titkon egy hű rabszolga gondjaira bízta s általa Phokisba Strophios királyhoz küldte. Orestes itt fölnevelkedett s a király fiával, Pyladessel, szoros barátságot kötött.
A gyilkos Aegisthos ezalatt Klytaemnestrával boldogan élt és uralkodott Argosban. Mindenki meghajolt igája alatt, nem volt egyetlen férfiú, ki bosszút álljon Agamemnon haláláért. Egyedül Elektra nem mondott le a bosszú gondolatáról. Atyja gyilkosainak házában élve, nem némítaná el ajkát a félelem. Szüntelen szemökre veté elkövetett bűnjöket, s szenvedte üldözéseiket és bántalmaikat, azon reményben, hogy Orestes megjő és bosszút áll atyja gyilkosain.
Végre a delphii oraculum parancsára meg is jelenik Orestes, nevelője és Pylades kiséretében; az utóbbi csak mint néma személy szerepel. Itt kezdődik a tragédia cselekménye, mely Mykenében, a királyi palota előtt levő téren folyik le.
Vissza