Előszó
A magyar képzőművészet egyik jelentős nemzedékének a centenáriumára mostanában emlékeznek meg országszerte. A múlt század kilencvenes éveiben született művészek döntő befolyást gyakoroltak a hazai festészet, szobrászat, grafika valahány ágára, számottevő szerepük volt a nemzeti szellemű alkotó módszer sajátságainak kialakulásában. Néhányuk felemlítése is elegendő becses életművük maradandó értékeinek az érzékeltetésére: Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni, Ohmann Béla, Bortnyik Sándor, Szőnyi István, Derkovits Gyula, Molnár C. Pál, Aba Novák Vilmos, Gorka Géza, Komjáti Wanyerka Gyula, Dési Huber István, Patkó Károly, Elekfy Jenő, Bernáth Aurél, Tarjáni Simkovits Jenő, Pátzay Pál, Istókovits Kálmán, stb. Közülük Tarjáni Jenő - "a grafika nagy öregje" - személyesen is megünnepelhette százéves születésnapját a Művészetbarátok Egyesülete, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében, családja, növendékei körében. S ezúttal sor kerül Elekfy Jenő munkásságának a felidézésére szülővárosa - Győr - és tanítványai, tisztelői gondozásában.
Születése százéves évfordulója alkalmából Ferihegyen és Győrben lehet találkozni Elekfy Jenő műveivel. A közgyűjteményekben és magántulajdonban lévő képek hiteles áttekintést kínálnak gazdag hagyatékáról, ha nem is olyan hiánytalanul, mint amennyire kívánatos lenne. A műtárgyaknak ugyanis elemi rendeltetése, hogy a mindennapos tevékenység közben tartósan láthatók legyenek egyének és közösségek számára. Különösen érvényes ez az igény Elekfy Jenő alkotásaira, mert szépségük, frissességük jó közérzetet sugall azoknak, aki találkoznak velük. A mester vérbeli festőművész volt, amit főleg az bizonyít, hogy a színek határtalan bőségét harmóniateremtésre, a természetben tapasztalható derűs látványok megörökítésére, a rokonszenves emberek példamutató tulajdonságainak a megjelenítésére vette igénybe.
Vissza