1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar ragozási szótár

Dictionary of Hungarian Inflections

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 599 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol  
Méret: 27 cm x 17 cm
ISBN: 963-8461-81-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy- és kétnyelvű szótáraink legnagyobb részéből mindeddig hiányzik a magyar szavak paradigmatikus alakjainak rendszeres feltüntetése. Részleges és csak többé-kevésbé következetes megoldásokat... Tovább

Előszó

Egy- és kétnyelvű szótáraink legnagyobb részéből mindeddig hiányzik a magyar szavak paradigmatikus alakjainak rendszeres feltüntetése. Részleges és csak többé-kevésbé következetes megoldásokat találunk ugyan a hétkötetes Értelmező Szótárban is, nagyobb kétnyelvű szótárainkban is, tájszótárainkban is, de ezek sokszor bizonytalanságban hagyják az olvasót: vajon csak a megadott alakok járatosak-e, a nyelvtani alak fel nem tüntetése azt jelenti-e, hogy annak a címszónak hiányzanak a ragos alakjai vagy a legtipikusabb paradigmák alapján könnyen kiegészíthetők stb. Ezt a hiányosságot van hivatva pótolni ragozási szótárunk: hiteles képet akar adni a magyar szókincs törzsanyagának tekinthető szavak ragos alakjairól és a köznyelvben elfogadható alakváltozatairól, mégpedig a Magyar Értelmező Kéziszótár (röviden: Kéziszótár vagy EKsz.) kiegészítéseként.
Szótárunk tartalmazza a Kéziszótár teljes címszóanyagát és a címszók alakjával, szerkezetével és alaki módosulásaival kapcsolatos legfontosabb adatokat, tehát a szoros értelemben vett ragozáson kívül a szavak összetettségére, néhány igen gyakori, paradigmatikusnak tekinthető származék képzésére vonatkozó adatokat, a lényeges szófaji minősítéseket, és mindezeket egy olyan hangtani besorolás alapján, mely a zárt e hang fonematikus értékét gondosan megkülönbözteti anélkül, hogy ezzel a szó helyesírási képét módosítaná.
Ragozási szótárunk többféle igényt kíván kielégíteni, és minimális terjedelemben igyekszik minden szóról maximális információt adni. Ezt azzal tudtuk elérni, hogy egyrészt a tipikus paradigmákat táblázatszerűén csoportosítottuk, így lehetőleg csak egy-két rövid paradigmajelzés kerül a szótári részben a címszó mellé, másrészt az összetett szavak mellett még ezt a paradigmajelzést is elhagytuk, de úgy, hogy a tagolójelek, a segédtáblázatok és a használati utasítás segítségével ezek toldalékolásának módja is megállapítható. A gyors tájékoztatás végett megadjuk a címszó toldalékolási típusát akkor is, ha ez a szó végződéséből vagy szófajából következik. Az ilyen kikövetkeztethető paradigmák jelzése szótárunkban csúcsos zárójelek közt van. Később szerkesztendő, más rendeltetésű szótárak az ilyen paradigmajelzéseket elhagyhatják.
Ez a szótár a következő célokra lesz használható:
1. A maga egészében alkalmas arra, hogy a magyar szókincs lexikográfiái törzsanyagát (a Kéziszótárban címszóként kidolgozott mintegy 70 000 szót) alapul véve adatszerű pontossággal jellemezze szókincsünk nyelvtani alakrendszerét, gyakori (ezért tipikus és produktív), továbbá kivételes ragozási szabályait. Igyekszik a magyar szavak paradigmáit teljes rendszerszerűségükben bemutatni, kiaknázva az állandó és a váltakozó tőtípusok, a hangrendi osztályok, az iktelen és ikes igék, a főnevek és melléknevek közti párhuzamokat és eltéréseket.
2. Bemutatja a szó belső szerkezetének és alaki viselkedésének néhány fontos jegyét: összetétel-e (esetleg vitatható határú vagy álösszetétel-e), egyértelműen elő- és utótagra osztható-e, tagjai (akár valódi, akár álösszetétel) esetleg szétválhatnak-e mint igekötős vagy igekötőszerű kapcsolatok?
3. Szófaji kérdésekben is eligazítást ad, de némely típusban (határozószó, mondatszó, névutó határesetei) nem az iskolai és akadémiai nyelvtanok kategóriáinak, hanem A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (I-VII. k., röv.: ÉrtSz.) és az ÉKsz. nyomán kialakult lexikográfiái gyakorlatnak alapján. 4. Pontosan feltünteti, hogy melyek a saját szófaji értékükben teljesen ragozhatatlan szavak (mondatszók, kötőszók, bizonyos melléknevek és néha más szófajták is), és azokat is, amelyek csak frazeológiai kapcsolatokban (esetleg egy-két raggal) használhatók. Vissza

Tartalom

Tartalom
Előszó 5
Tájékoztatás a ragozási szótár használatához 11
Bevezető 11
Kiejtés-és jelmagyarázat 11
Mire és hogyan használhatjuk a ragozási szótárt? 15
a) (A szó alkata; összetettség) 15
b) (Kiejtés; e-zés) 15
c) (Szófaj) 15
d) (Ragozás) 16
e) (Ragozhatóság) 17
f) (Toldalékok rendszerbeli helye) 17
Egyéb tudnivalók szótárunk használatához 18
(Homonimák. Álösszetételek. Tipikus toldalékolás. Frazeológiai és alaktani kötöttségek. Alakváltozatok. Írásváltozatok. Szófaji rokonságok. Jelentéskülönbség.)
I. Tipikus paradigmájú szófajok, ill. végződések 32
II. A ragozás alapmintái 33
III. A paradigmatípusok rendszere 40
Igeragozási típusok 40
Névszóragozási típusok 50
Szavak és szókezdő morfémák betűrendes tára 65
Önállótlan utótagok, képzők, ragok 589
Függelék I. A Magyar értelmező kéziszótártól eltérő szófajjelölések, nyelvtani és helyesírási megoldások, alakváltozatok 591
Függelék II. Azok az ÉKsz.-beli címszók, melyek megváltoznának a ragozási szótárnak
az akadémiai helyesírási szabályzat 1984. évi kiadása szerinti teljes átdolgozásában 597

Elekfi László

Elekfi László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Elekfi László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem