Elég legyen a válságból! MOST!

Fülszöveg

Elég! 2008 óta soha nem látott pénzügyi és gazdasági válság sújtja a fejlett világot, és egyelőre a legkevésbé sem látszik a vége. Miért mondanak csődöt a legalapvetőbb tételeink a hosszú évek óta tartó válságkezelés során? Éppen azért, mert válság van -nem normális időket élünk. Paul Krugman, a Nobel-díjas „meg-mondóember", a közgazdaságtan közismert fenegyereke szerint sem a krízis okait nem tártuk fel teljes mélységükben, sem a kezelésének módját nem jól választjuk meg.
Krugman 2012-ben megjelent, rendkívül olvasmányos művében fekárja előttünk, hogyan oldható meg az immáron ötödik éve tartó válság. Hogy igaza van-e? Erről csak akkor tudunk véleményt formálni, ha elolvassuk a könyvet.
A kritikus, de konstruktív hangvételű és konkrét megoldásokat is kínáló könyvből sokat megtudunk a krízis természetéről: a „Minsky-pillanatról", a „likviditási csapdáról", a monetáris válságkezelés korlátairól, Keynes és kortársai állításainak érvényességéről. A könyvben sok szó esik Amerika és... Tovább

Fülszöveg

Elég! 2008 óta soha nem látott pénzügyi és gazdasági válság sújtja a fejlett világot, és egyelőre a legkevésbé sem látszik a vége. Miért mondanak csődöt a legalapvetőbb tételeink a hosszú évek óta tartó válságkezelés során? Éppen azért, mert válság van -nem normális időket élünk. Paul Krugman, a Nobel-díjas „meg-mondóember", a közgazdaságtan közismert fenegyereke szerint sem a krízis okait nem tártuk fel teljes mélységükben, sem a kezelésének módját nem jól választjuk meg.
Krugman 2012-ben megjelent, rendkívül olvasmányos művében fekárja előttünk, hogyan oldható meg az immáron ötödik éve tartó válság. Hogy igaza van-e? Erről csak akkor tudunk véleményt formálni, ha elolvassuk a könyvet.
A kritikus, de konstruktív hangvételű és konkrét megoldásokat is kínáló könyvből sokat megtudunk a krízis természetéről: a „Minsky-pillanatról", a „likviditási csapdáról", a monetáris válságkezelés korlátairól, Keynes és kortársai állításainak érvényességéről. A könyvben sok szó esik Amerika és Európa helyzetéről: míg az előbbi az „olcsó pénz" révén sodorta önmagát kritikus helyzetbe (amit a pénzügyi „innovációk", mint például a követelések újracsomagolgatása, csak tovább nehezítettek), addig az utóbbiban a közös fizetőeszköz bevezetésének közgazdaságtani megalapozatlansága, valamint a közös építmények és intézmények tökéletlensége a bajok fő forrása.
Az eredetit csak néhány hónappal követő magyar kiadás - a közgazdasági tartalom hű átadásán felül - törekszik a mű gördülékeny, időnként már-már provokatív, de mindenképpen izgalmas és figyelemfelkeltő stílusát is visszaadni - szívből reméljük: sikerrel. Vissza