1.059.287
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Elefánt a hídon
Gondolatok az ökológiai antropológiáról
Budapest
| Kiadó: | L'Harmattan Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 160 oldal |
| Sorozatcím: | Környezet és társadalom-XXI. századi forgatókönyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-7343-01-6 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Az ökológiai antropológia a természet- és társadalomtudományok határmezsgyéjén található diszciplína, amely a kultúra és a természeti környezet kölcsönhatásrendszerével foglalkozik. Ez a tudományág a határhelyzetéből fakadó problémákat a két nagy tudományterület összekötésével, a köztük ívelő hídon való átkeléssel igyekszik megoldani. S miért elefánt képében? Gyakran fölmerül, hogy az ökológiai antropológia fejlődése valójában inkább csak a különböző megközelítések kidolgozásában, és azok vehemens védelmezésében testesül meg. Ezért e tudományszak helyzetét egyes művelői a vak emberek és az elefánt meséjével jellemzik. Mindegyikük az elefánt más-más részét tapogatja, s emiatt más elképzeléseik vannak arról, mi is az elefánt valójában. Az elefánt egészét azonban senki sem érzékeli.Ebben a könyvben a szerző arra tesz kísérletet, hogy a saját tapogatózásai eredményét megossza az olvasóval. Néhány korábbi tanulmány átszerkesztése, újraírása és kiegészítése révén készült a könyv első... Tovább
Fülszöveg
Az ökológiai antropológia a természet- és társadalomtudományok határmezsgyéjén található diszciplína, amely a kultúra és a természeti környezet kölcsönhatásrendszerével foglalkozik. Ez a tudományág a határhelyzetéből fakadó problémákat a két nagy tudományterület összekötésével, a köztük ívelő hídon való átkeléssel igyekszik megoldani. S miért elefánt képében? Gyakran fölmerül, hogy az ökológiai antropológia fejlődése valójában inkább csak a különböző megközelítések kidolgozásában, és azok vehemens védelmezésében testesül meg. Ezért e tudományszak helyzetét egyes művelői a vak emberek és az elefánt meséjével jellemzik. Mindegyikük az elefánt más-más részét tapogatja, s emiatt más elképzeléseik vannak arról, mi is az elefánt valójában. Az elefánt egészét azonban senki sem érzékeli.Ebben a könyvben a szerző arra tesz kísérletet, hogy a saját tapogatózásai eredményét megossza az olvasóval. Néhány korábbi tanulmány átszerkesztése, újraírása és kiegészítése révén készült a könyv első felét alkotó, öt fejezetre tagolt esszé, amely az ökológiai antropológia elnevezéséről, tárgyáról, bizonyos megközelítési lehetőségeiről, ezek egyes neves képviselőiről, néhány fontos elméleti és módszertani kérdéséről, illetve e diszciplína 20. századi állapotáról szól. A második részt a Liget folyóiratban megjelent, az ökológia társadalomtudományi alkalmazásának lehetőségeiről folytatott tudományos vita dokumentumai alkotják. A szerző vitaindító tanulmányát három kolléga (Lányi András, Borsos Béla és Kiss Lajos András) referátuma követi, majd ezt a részt a szerző viszontválasza zárja.
A kötet, amely az első nagyobb lélegzetű kiadvány Magyarországon az ökológiai antropológia tárgykörében, remélhetőleg segít minden érdeklődőnek, hogy megalkossa a maga képét erről a tudományágról. Vissza
Tartalom
Előszó 7I.
Elefánt a hídon
1. Az ökológiai szempontú antropológiai kutatás
elnevezése és tárgya 13
1.1. Ökológia itt és ott 15
1.2. A környezet meghatározása 17
1.3. Ökológia vagy antropológia? 19
1.3.1 Humánökológia A-tól Z-ig 19
1.3.2. Különféle ökológiák 22
1.3.3. Jobb híján: ökológiai antropológia 25
2. Az ökológiai antropológia előzményei 27
3. Az evolucionista megközelítés 29
3.1. Steward, White és a neoevolucionizmus 29
3.2. Az evolucionista „új hullám" 32
3.3. Vizsgálati egység, szelekciós egység, adaptációs egység 36
3.4. Evolucionista szintézis lehetősége
az ökológiai antropológiában 40
4. A rendszerökológiai megközelítés 43
4.1. A neofunkáonalizmus és Roy Rappaport munkássága 44
4.1.1. Terepmunka, amelyről az antropológusok álmodnak 45
4.1.2. Rítus és homeosztázis: a kaiko-ciklus funkciói 47
4.1.3. Kognitív modell és operacionális modell 50
4.1.4. Kritika, önkritika, szintézis 50
4.2. Inkább ökológia? Ökológiai kategóriák alkalmazhatósága
a kultúra vizsgálatában 53
4.2.1. Populáció vagy kultúra 53
4.2.2. Ökoszisztéma vagy kulturális rendszer 58
4.2.3. Niche vagy együtt élő kultúrák helyi csoportjai 61
5. Irányzatok az ökológiai antropológiában az ezredfordulón 66
5.1. Történeti ökológia és környezettörténet 69
5.2. Viselkedésökológia 71
5.3. Környezeti antropológia 71
5.4. A „mozgalmi" ökológia (radikális ökológia,
alkalmazott antropológia és társaik) 73
5.5. Kognitív antropológia és etnotudomány 76
5.6. Spirituális és szakrális ökológia 81
Felhasznált irodalom 85
Kiegészítő irodalom az ökológiai antropológia tárgyköréből
-Válogatás 99
Kiegészítő irodalom az ökológiai antropológia tárgyköréből
magyar nyelven - Válogatás 107
II.
Vita: Az ökológia a társadalomtudományban
Borsos Balázs: Az ökológia a társadalomtudományban 113
Lányi András: Átkelhet-e az ökológia fényes nappal
a Múzeum körúton? 129
Borsos Béla: A probléma a megoldás1 135
Kiss Lajos András: A humánökológia teljesítőképessége 142
Borsos Balázs: Forgalomkorlátozás a Múzeum körúton 152
A kötetben közölt, illetve felhasznált tanulmányok
eredeti megjelenési helye 161
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal