Elcsatoltak

Előszó

Az etnikai problémákkal gátlástalanul politizáló időszakot, a második világháborút követő keserű csalódás, kiábrándulás és több évtizedes hallgatás (elhallgattatás) után Európa keleti részén, de különösen hazánkban a nemzetiségi kérdéssel (elsősorban külföldön rekedt nemzeti kisebbségeinkkel) foglalkozó irodalom egyre látványosabban gazdagodik. Mindez persze a növekvő sajtószabadság mellett főként annak köszönhető, hogy a korábbi súlyos etnikai problémák - az ideológiai feltételezésekkel ellentétben - a hallatlanul tarka etnikai összetételű, kelet-európai szocialista társadalmakban sem oldódtak meg önmaguktól. Sőt, részben a nemzetiségi problémák nem létezőnek nyilvánítása miatt a pattanásig nőtt bel- és külpolitikai feszültségek a nemzeti kisebbségek több ezres tömegeit késztették menekülésre (pl. Románia, Bulgária).
Kelet-Közép-Európában a nemzetállam leplezett, nyílt célkitűzéséből, illetve megvalósításából, nagy tömegű nemzetiségek jelenlétéből, múltbeli vélt vagy valóságos nemzeti-történelmi sérelmekből, a társadalom mozgásterét szűk államterületre korlátozó, zárt államhatárok létéből eredő problémák sajnálatos módon a téma irodalmának kiapadhatatlan forrását jelentik.
Ebben a régióban a helyileg nagyon eltérő nagyságú etnikai feszültségek enyhítése, megoldása szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a problémák elhallgatásának, bagatellizálásának politikájával való szakítás és főleg a múlt és a jelen helyzetfelmérése, a valóság tudományos feltárása.
Könyvünk a nemzetünket leginkább foglalkoztató etnikai problémához, a jelenlegi határainkon kívül élő, kárpát-medencei magyarság helyzetének elemzéséhez nyújt adalékot azáltal, hogy történeti tájak, közigazgatási egységek szerint (Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Horvátország, Mura-vidék, Burgenland) mutatja be az itteni magyarság településterületének múltbeli változását, jelenlegi kiterjedését, illetve szülőföldjükön érvényesülő térbeli etnikai folyamatokat. Vissza