Előszó
Részlet a kötetből:
Pesti kislány falun
Mikor a kisállomáson a vonat megállott, - meg sem állott, csak egyet tüsszentett s továbblihegett - alig lehetett leszállni, s a pesti kislány attól...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Pesti kislány falun
Mikor a kisállomáson a vonat megállott, - meg sem állott, csak egyet tüsszentett s továbblihegett - alig lehetett leszállni, s a pesti kislány attól félt, hogy a pakolópapírba spárgával összekötözött csomagjából százfelé röpül a ruhája, inge, cipője.
Mert táskája nem volt: a pesti kis, szegény munkáslányok számára nem gyártanak pakktáskát, - csak ott maradt a tovarobogó vonat előtt; filmen egész csinos lett volna, ahogy a szél fújta csinos kis barna kabátja szárnyát, s ő a kis barna sapkában úgy pislogott szét, mint a pesti madár az aszfalton, s meresztgette a szemét, hogy vajon várja-e valaki, vagy itt ragad a vad prérin?
- Csibe, Csibe, Csibe - sikoltozott örömmel feléje Böske, a barátnéja, aki meghívta s csakugyan elébe jött.
- Jaj, gyere már, segíts, az anyja szemit, nézd csak, minden kipotyog.
Böske kacagott, átölelte, megcsókolta, de a kislány addig moccanni sem mert, míg egy nagybajuszos bácsi végre ki nem szedett a kezéből mindent.
Vissza