1.059.344

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elbeszélések 1852-1859/Elbeszélések 1863-1886/Elbeszélések 1890-1910

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyar Helikon
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Bőr
Oldalszám: 2.644 oldal
Sorozatcím: Lev Tolsztoj művei
Kötetszám: 1-3
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Sorszámozott kiadás. Az 1. kötet kiadási éve 1964.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

I. kötet - Elbeszélések
Ezzel a kötettel indul meg a Magyar Helikon Könyvkiadó tíz kötetre tervezett Tolsztoj sorozata, melynek első nyolc kötete az író szépirodalmi műveit, utolsó két kötete pedig értekező prózájának, leveleinek és naplójegyzeteinek bő válogatását tartalmazza.
Az első kötet Tolsztoj Gyermekkor, Serdülőkor, Ifjúság című elbeszélésciklusát, valamint az író fiatalkori, 1852 és 1859 között írott tizennégy novelláját foglalja magába.
Tolsztoj fiatalkori írásaiban csodálatosan egyesül a legszemélyesebb élményvilág és a klasszikusan érett realisztikus ábrázolóművészet. Más írók életük delén túl fordulnak vissza gyermekkorukhoz, Tolsztoj - már huszonhárom éves korában - a látás férfias komolyságával és humorával, az ábrázolás biztos művészetével idézte fel gyermekkorának világát. Művészetének legjellemzőbb erényei - a páratlan lélektani éleslátás, a szigorú, s egyszersmind gyerngéd jellemrajz, az önámításra képtelen erkölcsi tudatosság, a tárgyi részleteknek s a testi... Tovább

Fülszöveg

I. kötet - Elbeszélések
Ezzel a kötettel indul meg a Magyar Helikon Könyvkiadó tíz kötetre tervezett Tolsztoj sorozata, melynek első nyolc kötete az író szépirodalmi műveit, utolsó két kötete pedig értekező prózájának, leveleinek és naplójegyzeteinek bő válogatását tartalmazza.
Az első kötet Tolsztoj Gyermekkor, Serdülőkor, Ifjúság című elbeszélésciklusát, valamint az író fiatalkori, 1852 és 1859 között írott tizennégy novelláját foglalja magába.
Tolsztoj fiatalkori írásaiban csodálatosan egyesül a legszemélyesebb élményvilág és a klasszikusan érett realisztikus ábrázolóművészet. Más írók életük delén túl fordulnak vissza gyermekkorukhoz, Tolsztoj - már huszonhárom éves korában - a látás férfias komolyságával és humorával, az ábrázolás biztos művészetével idézte fel gyermekkorának világát. Művészetének legjellemzőbb erényei - a páratlan lélektani éleslátás, a szigorú, s egyszersmind gyerngéd jellemrajz, az önámításra képtelen erkölcsi tudatosság, a tárgyi részleteknek s a testi megjelenítésnek érzékletes gazdagsága, az elbeszélés arányos egyszerűsége - mind jelen vannak már ifjúkori műveiben is.
II. kötet - Elbeszélések
Kötetünk Tolsztoj 1863 és 1886 között írott elbeszéléseit tartalmazza. Első darabja a Kozákok, utolsó az Ivan Iljics halála. E negyedszázad alatt írta meg Tolsztoj a Háború és béké-t és az Anna Kareniná-t, ekkor élte át gyötrelmes belső válságát, amelyből az orosz eszmetörténet jelentős fejezetét alkotó "tolsztojánus" tanok születtek meg.
A nagyszabású regényépítés s az intellektuális keresés kettős erőfeszítése szerényebb helyet juttatott Tolsztoj szellemi munkásságában a novellairodalomnak. Elbeszéléseit erkölcsi eszméinek hordozójául szánta - sok közöttük a tanmese, példázat s az iskolai ábécéskönyve részére írott gyermekmese. E tömör és rendkívül egyszerű írásokat éppen parabolisztikus élességük miatt érezheti korszerűnek a mai olvasó, s egyszersmind tanúja lehet annak a különös szellemi ellentmondásnak, hogy Tolsztoj a tanító célzatú írásokkal szinte egy időben írta a teremtő művészi elfogulatlanságnak olyan mesterműveit, mint a Polikuska, a Holsztomer és a Dekabristák.
III. kötet - Elbeszélések
A Tolsztoj-sorozat harmadik kötete az író 1890-től haláláig írott elbeszéléseit, a függelékrészben pedig 1851 és 1908 között írott, befejezetlen novellatöredékeit tartalmazza. Az előbbiek közül kimagaslik a Kreutzer szonáta hatalmas erejű és megdöbbentően elfogult vitairata a gazdagok házassági erkölcse és általában a testi szerelem ellen, a Szergij atya önkínzóan ironikus példázata a passzív, emberektől elvonult szentségkeresés lehetetlenségéről, a Gazda és cseléd mélyre világító s megfogalmazásában kristályosan egyszerű párhuzama a vagyonszerzés és szeretet összeférhetetlenségéről, a Hadzsi Murat színgazdag és kemény rajzú nagy körképe a hódító Oroszországról, a leigázott kaukázusi törzsektől a cári udvarig. Valamennyi kései novellában megnyilatkozik a válaszaiban utópikus tolsztoji filozófia, itt-ott elhalványítja a művészi ábrázoló erőt, sokszor azonban az irányzatosság kiélesíti az író látását, felvillanyozza szatírikus erejét, vagy éppen szenvedélyes költői lendületet ad az öreg Tolsztoj novellákba rejtett reménytelen prófétáinak.
IV-V. kötet - Háború és béke I-II.
Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Íliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve, "csak írónak, semmi másnak" vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csakhogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, mely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."
VI. kötet - Anna Karenina
Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabban Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsarnyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná--t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, s amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak a röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni. Tolsztoj művészi korszakának ezt az utolsó nagy emlékművét Németh László fordítása állította méltó helyére a magyar nyelvű világirodalomban.
VII. kötet - Feltámadás
Harmadik regényét, a Feltámadás-t Tolsztoj már "szellemi fordulata" után, a múlt század utolsó évtizedében írta. Ha a Háború és béké-ben és az Anna Kareniná-ban az elemző lélekrazj, a részletező történelmi és társadalmi tablófestés, az élet kisebb-nagyobb eseményeinek önmagukért való megelevenítése, a jóval-rosszal szembeni megértően epikus fölény ragadja meg az olvasót, a Feltámadás a forradalom előtti orosz társadalom valamennyi intézményével és összes erkölcsi fogalmával szembeszegülő lázadás drámája. Hatalmas, engesztelhetetlen ítélet ez a regény, melyben az író rokonszenvét csak a börtönök sorsüldözött népe, a száműzött forradalmárok és földesúri rend alatt tengődő parasztok érdemlik ki. Mélyebb világba Tolsztoj nem is szállhatott volna. S odalenn nem csupán új erkölcsi és társadalmi szemléletre talált, de egy olyan tiszta és lényeges művészi nézőpontra is, amelyből megírhatta élete legfilozofikusabb és legoroszabb regényét, úttörő kísérletként a XX. század elvontabb és ítélkezőbb elbeszélő stílusa felé.
VIII. kötet - Színművek
Kötetünk Tolsztoj nyolc színművét tartalmazza: paraszti mesejátékot, úrcsúfoló szatírát, naturalista népdrámát, lélektani drámát, bölcseleti drámát: műfaja mindnek más, szelleme mindnek közös: a tolsztoji morál, egyikben mint keresés, másikban mint tanítás. A nyolc közül hét az író szellemi fordulata után született: új felismerései megfogalmazásához Tolsztojnak szüksége volt a dráma éles dialektikájára. Azóta is tart a vita: elvont tételeket vagy eleven drámai hősöket ütköztetett-e össze színműveiben Tolsztoj. Mi erősebb bennük: az erkölcsfilozófiai lecke vagy az öntörvényű életsorsok ábrázolása? Bizonyos, hogy Tolsztoj elbeszélő művészete hatalmasabb színpadánál, de aligha vitatható, hogy minden darabja egy nagy lélek heves és őszinte mozdulata, s minden dialógusán rajt látni a kor legnagyobb orosz írójának erős keze nyomát.
IX. kötet - Tanulmányok, cikkek, vallomások
Shakespeare, Maupassant, Csehov és Gogol műveinek elemzése, esztétikai vizsgálódás, a művészet hivatása, a tudomány és a technikai civilizáció paradoxonai, osztálykiváltságok, állam, erőszak, háború, bíráskodás, kivégzések, földkérdés, éhínség, a parasztok és a munkások nyomora, városi és falusi szociográfia, a biológiai társadalom-szemlélet és a politikai gazdaságtan bírálata, a pravoszlávia és az evangéliumi erkölcs szembeállítása, az erőszakmester engedetlenség tana, egy racionális-világi valláserkölcs alaptételeinek kimunkálása - Tolsztoj minden fontos gondolata helyet kapott ebben a kötetben. Szépirodalmi műveinek olvasói otthonos közegbe jutnak Tolsztoj gondolati prózájában: csak éppen kiélezettebb alakban találják megv ítéleteit és próféciáit egyaránt. Hat-nyolc évtized sem volt elég ahhoz, hogy Tolsztoj független szelleme bezáruljon az eszmetörténet múzeumába. Az eltelt idő segít az olvasónak lehántani Tolsztoj gondolati művéről tárgyi tévedéseit, egyszerűsítő ítéleteit, értetlen illúzióit, nélkülük azonban annál kihívóbb és gondolkodásra kényszerítőbb ami megmaradt: Tolsztoj, a nagy kérdező. Jellegzetesen múltszázadi író volt, mégis kortársunk mindmáig.
X. kötet - Levelek, naplójegyzetek
Tolsztoj tömegével ontotta a leveleket és a naplójegyzeteket: érzelmi-gondolati munkájának mindennapos lecsapódását. E műfajokban rögzítette életének kisebb-nagyobb eseményeit, aggodalmasan értékelte testi és szellemi állapotának fejleményeit, számot adott műhelygondjairól, építette, szabályozta kapcsolatait, de legfőképpen világképét fejlesztette, árnyalta, summázta fáradhatatlanul. Radikálisan tagadta az egész fennálló rendet és kultúrát, kormányzatot és egyházat, osztálytagozódást és munkamegosztást, a kapitalizmussal együttjáró technikai fejlődést, a konformista tudományt és az elvont művészetet. Mindezekkel szemben pedig parancsolóan hirdette a tolsztojánus megoldást: a romantikus paraszti kommunizmust, s a maga etikai fogantatású, laikus-racionális istenhitét, követendő magatartásként pedig az aszkétikus, szeretetvalló és erőszakmentes erkölcsi lázadást. A levelezés és a napló minden külső elemzésnél meggyőzőbben, megrendítő közvetlenséggel tárja föl Tolsztoj következetlenül következetes filozófiájának nagyságát és csődjét. Műveinek kilenc kötetét méltán követheti nyersebb és gazdagabb zárótétel gyanánt a tizedik, a levelek és a napló személyesebb, de talán egyetemesebb Tolsztoja.

Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Gyermekkor, serdülőkor, ifjúság
Gyermekkor (Németh László)9
Serdülőkor (Németh László)104
Ifjúság (Németh László)177
Rajtaütés (Makai Imre)327
Egy biliárd-felíró naplójából (Radó György)352
Erdőirtás (Radó György)371
Szevasztopol december havában (Tábor Béla)409
Szevasztopol májusban (Tábor Béla)426
Szevasztopol 1855 augusztusában (Tábor Béla)475
Hóvihar (Gellért György)544
Két huszártiszt (Lányi Sarolta)572
Kaukázusi emlékeimből. A lefokozott (Radó György)629
A földesúr délelőttje (Lányi Sarolta)655
Nyehljadov herceg feljegyzéseiből. Luzern (Szöllősy Klára)705
Albert (Szöllősy Klára)750
Három halál (Szöllősy Klára)757
Családi boldogság (Szöllősy Klára)770
Jegyzetek (Elbert János)853
II. KÖTET
Kozákok (Szöllősy Klára)7
Polikuska (Szöllősy Klára)167
Dekabristák (Szöllősy Klára)227
A kaukázusi fogoly (Honti Rezső)261
Mi élteti az embereket (Makai Imre)285
Iljasz (Makai Imre)307
A két testvér meg az arany (Makai Imre)312
Az ördög ügyes, az Isten erős (Makai Imre)315
Addig oltsd a tüzet, míg nem késő (Szöllősy Klára)318
A kislányok okosabbak az öregeknél (Szöllősy Klára)332
Mennyi föld kell az embernek? (Szöllősy Klára)355
A tyúktojásnyi rozsszem (Szöllősy Klára)350
Megtérő bűnös (Makai Imre)353
Két öreg (Szöllősy Klára)356
A három remete (Makai Imre)377
A gyertya (Szöllősy Klára)384
Mese Bolond Ivanról (Szöllősy Klára)384
Hogyan köszörülte ki a csorbát az ördögfióka (Makai Imre)422
A keresztfiú (Makai Imre)426
Jemeljan és a dob (Szöllősy Klára)444
Három fiú (Makai Imre)453
Ráérő emberek beszélgetése (Makai Imre)456
Járjatok fényben, amíg nem fény (Makai Imre)461
Holsztomer (Szöllősy Klára)520
Egy őrült naplója (Szöllősy Klára)559
Ivan Iljics halála (Szöllősy Klára)573
Az "Ábécés könyv" meséi
Az "Új ábécé" meséi
"Egy vak ember hazafelé ment..." (Áprily Lajos)635
"Két paraszt hajtott az úton..." (Mándy Stefánia)635
"Két kakas a szemétdombon verekedett..." (Áprily Lajos)635
"Kezdett rosszra fordulni az egerek sorsa..." (Áprily Lajos)635
"Vaszjának volt négy kopejkája..." (Mándy Stefánia)636
"Két patkány tojást talált..." (Áprily Lajos)636
"Elment a kisegér sétálni..." (Áprily Lajos)636
"A farkas felfalta a juhot..." (Mándy Stefánia)637
"Almafákat ültetett egy öreg ember..." (Áprily Lajos)637
"Két paraszt elment vadászni..." (Áprily Lajos)637
"Erdő mellett járt a juhnyáj..." (Áprily Lajos)637
"A kanca éjjel-nappal a mezőn járt..." (Áprily Lajos)638
"Nekiállt a paraszt, hogy lekaszálja a rétet..." (Mándy Stefánia)638
"A sovány farkas kerülgette a falut..." (Áprily Lajos)638
"Egyszer egy parasztnak eltűnt a pénze..." (Mándy Stefánia)639
"A halászok künn eveztek a vízen..." (Mándy Stefánia)639
"Az egyik házban fent egy gazdag földesúr lakott..." (Mándy Stefánia)639
"Selyemszálat ereget a selyemhernyó..." (Áprily Lajos)639
"Összeveszett a béka és az egér..." (Áprily Lajos)640
"Megöregedett az oroszlán, végét járta..." (Mándy Stefánia)640
"Arról beszélgetett a macska a rókával..." (Áprily Lajos)640
"Fészket rakott a sas egy fán..." (Áprily Lajos)641
"Egy paraszt drágakövet talált..." (Áprily Lajos)641
"Egy gazdag kereskedőnek elveszett az erszénye..." (Áprily Lajos)642
"A fajdkakas fenn ült a fán..." (Áprily Lajos)642
A kismadár (Áprily Lajos)643
Három medve (Áprily Lajos)644
Szemjon bátya elbeszéli, hogy mi történt vele az erdőben (Áprily Lajos)646
A tehén (Áprily Lajos)648
Filipok (Áprily Lajos)650
Az "első orosz olvasókönyv" meséi
A hangya és a galamb (Áprily Lajos)652
A talált gyermek (Áprily Lajos)652
A néni elmeséli, hogyan tanult meg varrni (Mándy Stefánia)653
Az oroszlán és az egér (Áprily Lajos)653
A tűzoltókutyák (Áprily Lajos)654
Egy kisfiú elmeséli, hogy nem vitték el őt a városba (Áprily Lajos)654
A hazug fiú (Áprily Lajos)655
A szamár és a ló (Áprily Lajos)655
Egy fiú elbeszéli, hogyan lepte meg az erdőben a vihar (Áprily Lajos)656
A csóka és a galambok (Áprily Lajos)656
A paraszt és az uborkák (Mándy Stefánia)657
Az öreg nagyapó meg az unokája (Áprily Lajos)657
Egy kisfiú elmeséli, hogyan fedezte fel a méhkirálynőket nagyapónak (Áprily Lajos)658
A tűz (Áprily Lajos)659
Az elefánt (Áprily Lajos)660
Lipunyuska (Áprily Lajos)660
A farkas és az öregasszony (Áprily Lajos)662
A macskakölyök (Áprily Lajos)662
A tanult fiú (Áprily Lajos)663
Hogyan tanulták meg a bokharaiak a selyemhernyótenyésztést (Áprily Lajos)664
Hogyan árulta el magát a tolvaj (Áprily Lajos)664
A batyu (Mándy Stefánia)665
A csontocska (Áprily Lajos)665
A két kereskedő (Áprily Lajos)666
Egy paraszt elbeszéli, miért szereti a bátyját (Mándy Stefánia)667
Hogy lőttem az első nyulat (Áprily Lajos)668
A balga (Mándy Stefánia)669
Szvjatogor vitéz (Mándy Stefánia)676
A "Második orosz olvasókönyv" meséi
A kislány és a gombák (Áprily Lajos)678
Milyen a füvön a harmat (Áprily Lajos)679
Az önműködő malom (Mándy Stefánia)679
Hogy takarította el a paraszt a követ (Áprily Lajos)681
Sat és Don (Mándy Stefánia)681
A Szudoma (Mándy Stefánia)682
A kertész és a fiai (Áprily Lajos)683
A bagoly és a nyúl (Áprily Lajos)683
A sas (Áprily Lajos)684
A kacsa és a hold (Áprily Lajos)684
A medve a szekéren (Áprily Lajos)685
A fűzfavessző (Mándy Stefánia)685
Egér a magtár alatt (Áprily Lajos)687
Hogy tanítják fiaikat a farkasok (Áprily Lajos)687
A nyulak és a békák (Áprily Lajos)688
A néni meséje szelídített verebéről, a kis Mitugrászról (Mándy Stefánia)688
Három kalács meg egy perec (Mándy Stefánia)690
Nagy Péter és a muzsik (Áprily Lajos)690
A veszett kutya (Áprily Lajos)692
Az oroszlán és a kiskutya (Áprily Lajos)693
Az egyenlő örökség (Áprily Lajos)694
Az apa és a fiai (Mándy Stefánia)695
Volga és Vazuza (Mándy Stefánia)695
Az aranyhajú királyleány (Áprily Lajos)696
A sólyom és a kakas (Áprily Lajos)697
A sakálok és az elefánt (Áprily Lajos)698
A gém, a halak és a rák (Áprily Lajos)699
Nagybátyám így bveszélt a lovaglásról (Áprily Lajos)699
A sündisznó és a nyúl (Áprily Lajos)701
A két testvér (Mándy Stefánia)702
A nagy siklókígyó (Áprily Lajos)704
A veréb és a fecskék (Áprily Lajos)706
A cápa (Áprily Lajos)707
Jermak (Mándy Stefánia)709
Szuhman (Mándy Stefánia)717
A "Harmadik orosz olvasókönyv" meséi
A cár meg a sólyom (Áprily Lajos)722
A házi szamár meg a vadszamár (Mándy Stefánia)725
A nyúl meg a vadászkutya (Mándy Stefánia)723
A szarvas (Áprily Lajos)723
A vak és a tej (Áprily Lajos)724
A szürke nyúl (Mándy Stefánia)726
Hogy osztotta el a paraszt a libákat (Áprily Lajos)726
A vénember és a halál (Áprily Lajos)727
Az oroszlán és a róka (Áprily Lajos)728
Az igazságos bíró (Áprily Lajos)728
A szarvas és a szőlőskert (Áprily Lajos)731
Amikor apám katona volt (Mándy Stefánia)731
Bulka (Áprily Lajos)737
Bulka és a vadkan (Áprily Lajos)738
Milton és Bulka (Áprily Lajos)740
A teknősbéka (Áprily Lajos)741
Bulka és a farkas (Áprily Lajos)742
Mi történt Bulkával Pjatyigorszkban (Áprily Lajos)744
Bulka és Milton vége (Áprily Lajos)746
Madarak a hálóban (Mándy Stefánia)747
Volga vitéz (Mándy Stefánia)747
A "Negyedik orosz olvasókönyv" meséi
A cár és az ing (Áprily Lajos)753
A nád és az olajfa (Áprily Lajos)753
A két jó barát (Áprily Lajos)754
Az ugrás (Áprily Lajos)754
A farkas és a bárány (Áprily Lajos)756
Az oroszlán, a farkas és a róka (Mándy Stefánia)756
A cár új ruhája (Áprily Lajos)757
Az oroszlán, a szamár és a róka (Áprily Lajos)758
Hogy mozdulnak el a fák (Áprily Lajos)758
A tehén és a bakkecske (Áprily Lajos)759
A holló és a hollófiak (Áprily Lajos)760
A paraszt és a víziszellem (Áprily Lajos)761
A holló és a róka (Áprily Lajos)762
Mikuluska Szeljanyinovics (Mándy Stefánia)762
Jegyzetek (Írta: Elbert János)767
III. KÖTET
Elbeszélések 1890-1910
Kreutzer szonáta (Németh László)7
Utószó a "Kreutzer szonátá"-hoz (Gellért György)86
Az ördög (Szöllősy Klára)101
Három példázat (Makai Imre)153
Három példázat (Makai Imre)153
Gazda és cseléd (Németh László)162
Szegij atya (Németh László)209
A háncsfedelű kas történetének két különböző változata (Németh László)253
A pokol szétrombolása és visszaállítása (Makai Imre)258
Három kérdés (Makai Imre)277
A munka, a halál és a betegség (Makai Imre)282
Aszarhadon, asszír király (Makai Imre)285
Bál után (Szöllősy Klára)290
Hadzsi Murat (Szöllősy Klára)300
A hamis szelvény (Szöllősy Klára)427
Az imádság (Makai Imre)493
Köcsög Aljosa (Szöllősy Klára)499
Kornyej Vasziljev (Szöllősy Klára)505
Szamóca (Szöllősy Klára)522
Miért? (Szöllősy Klára)534
Isteni és emberi dolgok (Szöllősy Klára)559
Álmomban láttam... (Szöllősy Klára)597
Buddha (Makai Imre)610
Te vagy az (Makai Imre)616
Tolvaj fia (Makai Imre)619
Énekel a falu (Szöllősy Klára)623
Három nap falun (Szöllősy Klára)628
Hodinka (Szöllősy Klára)649
Nem akartam (Szöllősy Klára)657
Termékeny talaj (Szöllősy Klára)661
Töredékek, átdolgozások
A tegnapi nap története (Gellért György)671
Karácsonyi este (Gellért György)686
Hogyan halnak meg az orosz katonák (Gellért György)715
Idill (Szöllősy Klára)720
Regény I. Péter koráról (Gellért György)726
Első emlékek (Németh László)775
Francoise (Németh László)780
Sokba kerül (Németh László)787
Az ifjú cár álma (Gellért György)791
Az anya (Gellért György)801
Kinek van igaza (Németh László)812
Fjodor Kuzmics sztarec hátrahagyott feljegyzései (Szöllősy Klára)829
Emlékek (Németh László)850
Szegény emberek (Szöllősy Klára)913
A gyermek erősebb (Szöllősy Klára)916
Senki sem bűnös (Szöllősy Klára)919

Lev Tolsztoj

Lev Tolsztoj műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lev Tolsztoj könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem