Fülszöveg
A főszerkesztő-helyettes jegyzete:
Az elmaradt parolák |
Szellemi kézfogás egy-egy jól sikerült beszélgetés, annak az örömnek a nyugtázása, hogy körülbelül ugyanazt gondoljuk valamiről vagy valakiről, s öröm villan a tekintetben és marad meg belül: lám, a másik is jól ismeri azt, akit említek, vagy legalábbis tudja, hogy kiről van szó. Nevek, fogalmak, tények kötnek össze minket, s teremtenek folytonosságot generációk, fiatalabbak és idősebbek között. Még az is összeköt, ha másképp látunk valamit; másképp látunk, de egyvalamiről beszélünk. Mert van miről beszélni!
Rémülten tapasztalom az utóbbi időkben, hogy ilyen értelmű szellemi kézfogások maradnak el, egészen pontosan még kísérlet sem kezdődhet el a parolára, mivel a kimondott szó a semmibe hull. Látni a másik szemén, ami aztán némaságban vagy éppen szavakban lesz egyértelmű: nem tudja, fogalma sincs, hogy éppen ki vagy mi került megnevezésre a jól induló beszélgetés során. Nevezzük nevén a dolgokat: egyre műveletlenebbek az...
Tovább
Fülszöveg
A főszerkesztő-helyettes jegyzete:
Az elmaradt parolák |
Szellemi kézfogás egy-egy jól sikerült beszélgetés, annak az örömnek a nyugtázása, hogy körülbelül ugyanazt gondoljuk valamiről vagy valakiről, s öröm villan a tekintetben és marad meg belül: lám, a másik is jól ismeri azt, akit említek, vagy legalábbis tudja, hogy kiről van szó. Nevek, fogalmak, tények kötnek össze minket, s teremtenek folytonosságot generációk, fiatalabbak és idősebbek között. Még az is összeköt, ha másképp látunk valamit; másképp látunk, de egyvalamiről beszélünk. Mert van miről beszélni!
Rémülten tapasztalom az utóbbi időkben, hogy ilyen értelmű szellemi kézfogások maradnak el, egészen pontosan még kísérlet sem kezdődhet el a parolára, mivel a kimondott szó a semmibe hull. Látni a másik szemén, ami aztán némaságban vagy éppen szavakban lesz egyértelmű: nem tudja, fogalma sincs, hogy éppen ki vagy mi került megnevezésre a jól induló beszélgetés során. Nevezzük nevén a dolgokat: egyre műveletlenebbek az emberek, egyre kevésbé ismernek alapfogalmat és fontos neveket a fiatalabbak! S ha mindez az említett beszélgetésben, kézfogásra készülő szellemi kalandban derül ki - a parola elmarad, a várt öröm helyett a szomorúság rak fészket.
Egyszóval „műveletlenődik" a világ! S ennek a sok kis ok mellett egy nagy es meghatározó oka van: nem olvasnak, vágy nem olvasnak eleget az idősebbek és a fiatalok. Statisztikai tény: a felnőtt lakosság több mint hatvan százaléka egy esztendőben egyetlen egy könyvet sem olvas! Akkor mit várhatunk a gyermekeiktől, az unokáiktól?!
A megoldás? Benne van az eddigiekben. Vissza a könyvekhez, vissza a folyóiratokhoz! Hogy beszélgetni tudjunk, hogy ne maradjanak el szellemi parolák
Kaiser László
Vissza