Elágazó ösvényen

Fülszöveg

„Egyre több elméleti írás tematizálja a mai társadalmi változások okozta munkaerő-átrendeződést nemi alapon is, a nőknek a férfiakéhoz viszonyított sikereit, vagy hogy milyen szegregációnak vannak kitéve a „gyengébb nem" képviselői, mik voltak már a 19. század elején a jellegzetesen előttük nyitott pályák stb., ellenben nagyon kevés érdeklődés irányul az (irodalmi) női karriertörténetekre, holott ( ) Flaubert regényeitől Bródy Sándor korszakos drámájáig ívelően — a „legvonzóbb" cselekményes narrativa volt a nők tündöklésének, bukásának bemutatása, akár prostituáltként, akár orvosként, művészként, akár éppenséggel irodai alkalmazottként vagy netán tanárként. Nem véleden, hogy a korabeli írónők műveiben olyan hangsúlyozottan kap szerepet a tanulás, a kudarcok elkerülésének törekvése, az alkalmazkodási képesség fejlesztése. De íróként „az alkotástól való szorongás" sem kevésbé, hiszen ezek a női szerzők saját maguk gyakran szintén olyan identitásválságon estek át, vagy nem ritkán... Tovább

Fülszöveg

„Egyre több elméleti írás tematizálja a mai társadalmi változások okozta munkaerő-átrendeződést nemi alapon is, a nőknek a férfiakéhoz viszonyított sikereit, vagy hogy milyen szegregációnak vannak kitéve a „gyengébb nem" képviselői, mik voltak már a 19. század elején a jellegzetesen előttük nyitott pályák stb., ellenben nagyon kevés érdeklődés irányul az (irodalmi) női karriertörténetekre, holott ( ) Flaubert regényeitől Bródy Sándor korszakos drámájáig ívelően — a „legvonzóbb" cselekményes narrativa volt a nők tündöklésének, bukásának bemutatása, akár prostituáltként, akár orvosként, művészként, akár éppenséggel irodai alkalmazottként vagy netán tanárként. Nem véleden, hogy a korabeli írónők műveiben olyan hangsúlyozottan kap szerepet a tanulás, a kudarcok elkerülésének törekvése, az alkalmazkodási képesség fejlesztése. De íróként „az alkotástól való szorongás" sem kevésbé, hiszen ezek a női szerzők saját maguk gyakran szintén olyan identitásválságon estek át, vagy nem ritkán olyan hevességű támadásoknak voltak kitéve, éspedig olykor éppen idősebb női pályatársaik részéről is, hogy esetenként a legba-nálisabbnak tűnő históriákba, „fedőtörténetekbe" lettek kénytelenek poétikai bravúrjaikat beburkolni "
„ versengés alakult ki Magyarországon a nők által művelt irodalom területén már a 20. század első felében. Mintha voltaképpen csak egy kanonikus pozíció lett volna fenntartva a nők számára, akiknek a kulturális-poétikai hagyomány exkluzivitásához, kitüntetettségéhez, érdemlegességéhez való hozzáférése a háború utáni időszakban is csak néhány hellyel bővült volna "
Zsávolya Zoltán Vissza