Éjszakák, hajnalok

Fülszöveg

B. SZABÓ GYÖRGY
„Zrenjaninban (az első világháború előtt Nagybecskerek) születtem 1920. augusztus 30-án. Szegény munkáscsaládból származom . . ."
„Én már a második fiúgyerek voltam. Városi gyerek. Vége a világháborúnak. Apám súlyos, munkaképtelen hadirokkant. A bank most a kény ér adó gazdánk. Anyám takarít, lót-fut, kézbesít, postára szaladgál, mindenes . . . .Csodagyerek' voltam — rajztehetség. Üjságok írtak rólam. Társadalmi akció indult iskoláztatásomra, de nem bizonyult életképesnek "
,,Zrenjaninban végeztem el a középiskolát, 1940 júniusában érettségiztem jeles eredménnyel. Ez év őszén beiratkoztam a zágrábi egyetem bölcsészeti karára, a művészettörténeti szakra. Két félévet hallgattam itt, a másodikat a kitörő világháború félbeszakította: 1941 áprilisában elhagytam Zágrábot, és májusban Budapestre indultam tanulmányaimat folytatni. 1941 őszén az Eötvös-kollégium tagjaként folytatom tanulmányal-miat: a magyar nyelv és irodalom és a délszláv nyelv és irodalom a szakom, de... Tovább

Fülszöveg

B. SZABÓ GYÖRGY
„Zrenjaninban (az első világháború előtt Nagybecskerek) születtem 1920. augusztus 30-án. Szegény munkáscsaládból származom . . ."
„Én már a második fiúgyerek voltam. Városi gyerek. Vége a világháborúnak. Apám súlyos, munkaképtelen hadirokkant. A bank most a kény ér adó gazdánk. Anyám takarít, lót-fut, kézbesít, postára szaladgál, mindenes . . . .Csodagyerek' voltam — rajztehetség. Üjságok írtak rólam. Társadalmi akció indult iskoláztatásomra, de nem bizonyult életképesnek "
,,Zrenjaninban végeztem el a középiskolát, 1940 júniusában érettségiztem jeles eredménnyel. Ez év őszén beiratkoztam a zágrábi egyetem bölcsészeti karára, a művészettörténeti szakra. Két félévet hallgattam itt, a másodikat a kitörő világháború félbeszakította: 1941 áprilisában elhagytam Zágrábot, és májusban Budapestre indultam tanulmányaimat folytatni. 1941 őszén az Eötvös-kollégium tagjaként folytatom tanulmányal-miat: a magyar nyelv és irodalom és a délszláv nyelv és irodalom a szakom, de művészettörténetet is hallgatok . . . Tanulmányaimat egy illegális hazatérésem a német megszállás alatti Bánságba szakítja félbe: többszörös sikertelen kísérlet után csak 1943 novemberében sikerül átszökni a határon . . . 1944. március 19. után, amikor a németek megszállják Magyarországot, a megszálló ható Ságok több ízben is kérésnél« Budapesten. Ekkor végleg haza-
tértem, és a felszabadulásig a megszállás alatti Bánságban éltem. 1944 októberétől kezdve a Népfront agitációs osztályán dolgoztam, 1945 nyarától kezdve nemzetgyűlési képviselő és kerületi titkár voltam Észak-Bánság kerületében. 1946 októberében az akkor megnyíló Tanárképző Főiskola Novl Sadon meghívott a magyar Irodalom tanárának. A magyar tanszék vezető tanára voltam — leszámítva egy két évig tartó betegszabadságot — tizenöt éven át, egészen 1959. december végéig, amikor a Belgrádi Egyetem megválasztott a Novl Sad-i Bölcsészettudományi Kar akkor megnyílt Magyar Tanszék Irodalomtanárának és tudományos munkatársának.
1960. december 10-én ösztöndíjasként Budapestre jöttem, hogy elkészítsem kandidátusi disszertációmat a régi magyar irodalom köréből. Kandidátusi disszertációm ajánlott témája: A magyar és a horvát Zrínyiász.
Tagja vagyok a Jugoszláv írószövetségnek 1951-töl kezdve. A magyar klasszikusokat rendeztem sajtó alá (14 könyv), így József Attila összes verseit 1951-ben, Ady összes költeményeit 1952-ben, azután Petőfit, Aranyt, Tömörkényt, Mórát, Gárdonyit, Gelléri Andor Endrét stb. 1958-ban jelent meg tanulmánykötetem Tér és idő címen (Novl Sad, 1958, Progres Kiadó), ami mafiában foglalja az 1950—1957 között keletkezett írásaim válogatását. 1960-ban a Novl Sad-i Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéke kiadta egyetemi előadásaimat jegyzet formájában (A régi magyar irodalom I. rész)." Festészettel gyermekkora óta foglalkozik. Tehetsége már a gimnáziumban feltűnt. Először Novl Sadon állított ki 1936-ban, majd 1938-ban Szabadkán a fiatal vajdasági festők kiállításán. Utána Budapesten és tJj vidéken kétszer-kétszer. Szegeden pedig eayszer állította ki műveit. A felszabadulás után megszervezte a jugoszláviai magyar képzőművészek kiállítását Palloson. s ezen maga is részt vett. Az utóbbi időben főleg grafikával foglalkozik. Több könyvet illusztrált. Állandó munkatársa a jugoszláviai magyar lapoknak. Sok művét megvásárolták. 1957-ben és 1960-ban Belgrádban, 1962-ben Zre-njaninban és — ,,Hungária 61" címmel — Novl Sadon állította ki müveit.
1963. június 14-én Muraszombaton, kötelességének teljesítése közbon. tragikus hirtelenséggel elhunyt.
í ' í . 11 ' 1
I : 7/ - i f

! í .í ! .
. i. , ;
¦ ¦ /.f'
éö! Vissza