Éjjelenként a semmivel avagy A tett nélküli színhelyek

Fülszöveg

Tóth László 1949-ben született, Budapesten. Gyerekkorát a csehszlovákiai Izsán töltötte, Komáromban érettségizett, majd főiskolai tanulmányokkal, utóbb többféle foglalkozással próbálkozott. Volt újságíró, szerkesztő, dramaturg és szabadúszó. 1986-tól Magyarországon él.
A hatvanas évek második felében kezdett publikálni; szerepelt a fiatal csehszlovákiai költők 1970-ben megjelent Egyszerű éjszaka című antológiájában. A verseken kívül írt irodalmi publicisztikát, színházi és irodalomkritikát, színháztörténeti tanulmányokat, műfordítással is foglalkozik.
Művei: A hangok utánzata (versek, 1971), Ithakából Ithakába (versek, 1975), Átkelés (versek, 1977), Ákombákom (mese, 1980), Vita és vallomás (interjúk, 1981), Az áldozat (dráma, 1982), Istentelen színjáték (versek, 1983), Lyuk az égen (gyermekversek és mesék, 1985), Ötödik emelet, avagy Éden bugyrai (versek, 1985).
Tóth László válogatott versei a vonzás és választás variációinak hatnak. A választott szülőföld tárgyi valósága és érzelmi kötése mögött, azzal párban, úgy sejlik fel a tágabb világ a maga időtlen mítoszaival, ahogy a szerelemben a búcsúzás, a dolgok mélyén a beléjük érzett tartalom, a tettel helyén a cselekvés lehetetlensége, a szövetségek úgy foszlanak szét, akár a gyerekkor, a nyelvek keverednek és kiválnak - egyszerre oldódnak-sodródnak a különféle, gyakran ellentétes elemek, akár a szép emlékezetben. Vissza