1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Einstein kozmoszától a fölfúvódó világegyetemig (dedikált példány)

A standard kozmológiai paradigma története és filozófiai-ismeretelméleti háttere

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 259 oldal
Sorozatcím: A Filozófiai Figyelő Kiskönyvtára
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-462-512-6
Megjegyzés: Székely László szerző által dedikált példány.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ha egy meleg nyári napon a Hortobágyon, vagy a Kiskunságon sétálva egy pusztai kút fölé hajolunk, saját arcunk s a fölöttünk lévő kék ég fog visszanézni ránk. A vizet nézzük, ám magunkat látjuk, s fejünk mögött az ég kékjét. Mégsem mondhatjuk azt, hogy a vizet nem látjuk. A kút vizét látni: ez éppen visszatükröződő arcunkat jelenti; s megfordítva: visszatükröződő arcunk a vizet. A világegyetemmel ugyanígy vagyunk: a természetet, a kozmoszt, a Földet és a csillagokat kutatjuk, ám míg feléjük fordulva faggatjuk a létezés titkát, saját arcunk néz vissza ránk. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy csak magunkat látjuk, s nem a világot. A világot, a világegyetemet látni: ez éppen visszanéző önmagunkat jelenti.
Mert tegyük föl azt, hogy valóban azért léteznek a létezők, azért létezik a világ, mert a "valódi" semmi instabil. Közelebb jutunk-e ekkor akár csak egy hajszálnyival is az eredeti kérdés megválaszolásához? Természetesen nem. Hiszen a filozófiai kérdés megfelelője ekkor az a kérdés... Tovább

Fülszöveg

Ha egy meleg nyári napon a Hortobágyon, vagy a Kiskunságon sétálva egy pusztai kút fölé hajolunk, saját arcunk s a fölöttünk lévő kék ég fog visszanézni ránk. A vizet nézzük, ám magunkat látjuk, s fejünk mögött az ég kékjét. Mégsem mondhatjuk azt, hogy a vizet nem látjuk. A kút vizét látni: ez éppen visszatükröződő arcunkat jelenti; s megfordítva: visszatükröződő arcunk a vizet. A világegyetemmel ugyanígy vagyunk: a természetet, a kozmoszt, a Földet és a csillagokat kutatjuk, ám míg feléjük fordulva faggatjuk a létezés titkát, saját arcunk néz vissza ránk. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy csak magunkat látjuk, s nem a világot. A világot, a világegyetemet látni: ez éppen visszanéző önmagunkat jelenti.
Mert tegyük föl azt, hogy valóban azért léteznek a létezők, azért létezik a világ, mert a "valódi" semmi instabil. Közelebb jutunk-e ekkor akár csak egy hajszálnyival is az eredeti kérdés megválaszolásához? Természetesen nem. Hiszen a filozófiai kérdés megfelelője ekkor az a kérdés lesz, hogy miért instabil a semmi? S ha azt válaszolná a fizikus erre, hogy azért, mert egyenleteinek ilyen megoldásai vannak, akkor ez a válasz sem volna válasz, hiszen arról, hogy miért pont ilyenek az egyenletei, s miért nem olyanok, amelyek alapján a semmi stabil volna, megint csak nem lenne információnk. Akik ily módon szeretnék e kérdést megválaszolni, éppen a lényeget nem értik: a szóban forgó filozófiai kérdés a létezés alapvetően megválaszolhatatlan, s a racionális gondolkodás által ugyan elhallgatható, de föl soha nem oldható misztikumára vonatkozik. A nagy fizikus, Feynman szavaival: "A világmindenség nem lesz kevésbé misztikus, ha tudunk egyet-mást róla." Vissza

Tartalom

Előszó
Tartalomjegyzék
Bevezetés1
A standard paradigma és a fölfúvódó világegyetem9
Einstein 1917-es kozmológiai dolgozata: a természettudományos kozmológia század eleji paradigmaváltásának kezdete9
Az expandáló világegyetem eszméjének megszületése34
Az időbeli szingularitás problémája és a "big bang" hipotézis44
A fölfúvódó világegyetem: a standard paradigma újabb diadala, vagy fölbomlásának kezdete?57
Függelék az első részhez:
Bebizonyította-e a modern kozmológia a világegyetem semmiből történt keletkezését?82
A világegyetem mint a természettudományos kozmológiai kutatás objektuma107
A világegyetem természettudományos fogalma107
A lokalitás-globalitás probléma127
A kozmikus horizont problémája145
A "beágyazhatatlansági tétel"155
Világnézet, ideológia és a modern kozmológia159
A modern kozmológia és a keresztény teológia159
A modern kozmológia és a "dialektikus materializmus"175
A modern természettudományos kozmológia dezantropomorf, racionalista értékelésének lehetőségei194
Kozmológiánk választhatósága a modern, huszadik századi kozmológia fogalmi keretében206
A standard paradigma, mint a kalkulatív gondolkodás dominanciájával jellemzett kultúra kozmológiája210
Az antropikus kozmológiai elv és a természettudományos világmegértés határai225
Bevezetés225
Antikopernikánus fordulat a természettudományban?225
Az antropikus princípium megjelenése a modern kozmológiában257
A Boltzmann-féle antropikus elv232
A kozmosz és az élet a "big bang" paradigmában235
Az antropikus kozmológiai elv és a természettudományos világmegértés határai240
Tematikus tartalomjegyzék247

Székely László

Székely László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Székely László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem