Fülszöveg
- Miért emberek? - néztem fel rá.
- Ma már nem az a kérdés, hogy van-e mit enni. A legfontosabb, hogy mit vágyunk enni.
Talán azt hitte, nem értem, vagy csak biztosra akart menni, folytatta volna, de megszakítottam.
Vagyis az éhség az új vallás, az éttermek a templomok, a hús a szentség. De mi köze maguknak ehhez?
- Mi adjuk az áldozati kenyeret. Egy vacsora Párizsban ezer euró, Japánban egy szebb tonhal egymillió jen. De mi van, ha nincs feljebb? Ha nem lehet több Michelin-csillagot osztani? Mindig kell új, jobb, különlegesebb. Itt kezdődik
a mi üzletünk.
„Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk. A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás. A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt....
Tovább
Fülszöveg
- Miért emberek? - néztem fel rá.
- Ma már nem az a kérdés, hogy van-e mit enni. A legfontosabb, hogy mit vágyunk enni.
Talán azt hitte, nem értem, vagy csak biztosra akart menni, folytatta volna, de megszakítottam.
Vagyis az éhség az új vallás, az éttermek a templomok, a hús a szentség. De mi köze maguknak ehhez?
- Mi adjuk az áldozati kenyeret. Egy vacsora Párizsban ezer euró, Japánban egy szebb tonhal egymillió jen. De mi van, ha nincs feljebb? Ha nem lehet több Michelin-csillagot osztani? Mindig kell új, jobb, különlegesebb. Itt kezdődik
a mi üzletünk.
„Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk. A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás. A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt. Szerényi látványkonyhája kellemetlen attrakció, hiszen a konzumgépek megvadulnak, szétélveznek, és végül önmagukat is feltálalják. Szegény agyunk mégis habzsol tovább, mert egyetlen kincsünk az éhség."
Nemes Z. Márió
Vissza