Együttnevelés a gyakorlatban

Fülszöveg

Tisztelt Olvasó!
A kezében egy olyan összefoglaló gyűjteményt tart, mely egyetlen integrációs pedagógiai fejlesztést megvalósító köznevelési intézmény nevelői irodájának könyvespolcáról sem hiányozhat. Az Együttnevelés a gyakorlatban - Válogatás az óvodai és iskolai IPR intézményi adaptációs gyakorlataiból című kiadvány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által megvalósított TAMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció" II. szakasz kiemelt projekt támogatásával készült el. A 2003-ban bevezetett képességkibontakoztató és integrációs felkészítés nem csak tanulásszervezési elvárásokat fogalmazott meg a szegregációs formák kizárásával, hanem tartalmi feltételeket is meghatározott az eredményes integrációs intézményi folyamatok érdekében. Az egjrüttnevelés mikéntjét meghatározó Integrációs Pedagógiai Rendszerben (IPR) leírt tartalmak egy olyan befogadó iskola képét rajzolják fel, ahol a különböző társadalmi helyzetű, kulturális hovatartozású és egyéni adottságú diákok együttnevelése... Tovább

Fülszöveg

Tisztelt Olvasó!
A kezében egy olyan összefoglaló gyűjteményt tart, mely egyetlen integrációs pedagógiai fejlesztést megvalósító köznevelési intézmény nevelői irodájának könyvespolcáról sem hiányozhat. Az Együttnevelés a gyakorlatban - Válogatás az óvodai és iskolai IPR intézményi adaptációs gyakorlataiból című kiadvány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által megvalósított TAMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció" II. szakasz kiemelt projekt támogatásával készült el. A 2003-ban bevezetett képességkibontakoztató és integrációs felkészítés nem csak tanulásszervezési elvárásokat fogalmazott meg a szegregációs formák kizárásával, hanem tartalmi feltételeket is meghatározott az eredményes integrációs intézményi folyamatok érdekében. Az egjrüttnevelés mikéntjét meghatározó Integrációs Pedagógiai Rendszerben (IPR) leírt tartalmak egy olyan befogadó iskola képét rajzolják fel, ahol a különböző társadalmi helyzetű, kulturális hovatartozású és egyéni adottságú diákok együttnevelése sikerrel valósulhat meg.
Az iskolai integrációs intézményfejlesztések terjedését követően megtörtént az integráció kiterjesztése az óvodára, majd valamennyi középfokú intézményre is az elmúlt egy évtizedben. Ezzel összefüggésben megszületett az Óvodai Integrációs Program szabályozója, mely az iskoláéhoz hasonló szemléletet tükröz. Mindkét intézményi együttnevelési program (óvodai és iskolai) határozottan állást foglal az elkülönítéssel szemben, és ennek kereteit pontos, számszerűen meghatározott módon írja elő a vonatkozó rendeleti szabályozóban. Az integrációs program kialakítása alkotó-adaptációs folyamatot vár el az intézménytől és társadalmi környezetétől. Elsőként fel kell térképezniük a napi gyakorlatuk felkészültségét az együttnevelés szempontjából, majd olyan fejlesztési stratégiát kell kialakítaniuk, mely segítségével az intézmény egyre inkább megfelel az integrációs program tartalmi elvárásainak.
Projektünk az esélykiegyenlítést és az oktatási integrációt szolgálva további kiadványokat jelentet meg a jelen kötet mellett, melyekben a szerzők az integrációt támogató intézményi továbbfejlődéshez, továbbá a gyermekek 3. életévétől szóló komplex óvodai mérő-fejlesztő munkához adnak iránymutatást, valamint egy afroamerikai oktató, kutató emberi jogi és szülői törekvéseit írja le az integráció kapcsán. A kötetek között fellelhető még az európai uniós országokban az utóbbi években megjelenő integrációs támogatáspolitika fejlesztéseiről beszámoló kiadvány.
Esélyegyenlőség és Integráció Projektiroda Vissza