"Együtt az egyházzal" 1929. december 25.

Előszó

Karácsony ünnepe.
A karácsonyi ünnepkörnek egyik csúcspontja ez: a Megváltó emberi alakban jön közénk. A másik csúcspont, a Vízkereszt, a Megváltó dicsőséges eljövetelét juttatja kifejezésre. Elérkeztünk az Ádventi várakozás örvendetes befejezéséhez. A szent zsolozsma igy fejezi ki ezt karácsonyestén: „Holnap töröltetik el a föld gonoszsága (az ősbűn) - és uralkodni fog rajtunk a világ Megváltója". Az éjféli zsolozsma pedig ezzel a nyitánynyal hívja imára a híveket: „Megszületett Krisztusunk, jöjjetek imádni őt". A karácsonyi három misének történeti eredete van. A IV. században Jeruzsálemben (jan. 6.) különös bensőséggel kezdték a karácsonyt ünnepelni. A hivők elzarándokoltak a közeli Bethlehembe s ott a szent jászoly templomában mutatták be az éjféli misét. Innét körmenetben Jeruzsálembe vonultak s közben zsoltárokat zengedeztek. Délelőtt azután Jeruzsálemben a Konstantin-féle bazilikában volt az ünnepi mise. Ezt a szokást jámbor zarándokok Romába is elhozták. Így az éjféli mise helyéül a Santa Maria Maggiore templomot választották, ahol a sz. jászoly ereklyéjét őrzik, délelőtt pedig az Apostolfejedelem bazilikájában volt az ünnepi mise. Útközben a Palatinusdomb lábánál megállapodott a körmenet és hajnalban itt is bemutattak egy misét a Föltámadás templomában (Föltámadás = Anastasis; igy került bele Anasztázia vértanúról való megemlékezés a 2. misébe). Ennek a misének szövege nagyjában megegyezik azokkal a zsoltárokkal, amelyeket Jeruzsálemben a processzióban énekeltek. Igy érthetjük meg a három mise stációtemplomainak összefüggését a szöveggel. Vissza