Egységes orvosi latin nyelvkönyv

Előszó

A felsőoktatási reform kötelezte a tanszékeket, hogy az oktatási anyagot tartalmi, eszmei és módszertani szempontból revideálják és korszerűsítsék. Ennek megfelelően került sor az I.éves orvos-fogorvostanhallgatók új latin nyelvi jegyzetének megírására. A jegyzet, amelyet "Lingua Latina medicinalis"-nak is nevezhetnénk, olyan hallgatók számára készült, akik előző tanulmányaik során latint nem tanultak. Minthogy az oktatásra szánt idő rendkívül rövid, a jegyzet megírásában az a cél vezetett, hogy a hallgatók e szűkre szabott keretek ellenére is megbízható alapismereteket szerezzenek. A jegyzet nem kíván és nem is tud többet nyújtani, mint amennyi az orvosi tantárgyakhoz és a későbbi gyakorlathoz feltétlenül szükséges. Ezért a jegyzet, noha az általános műveltség kívánalmait sem hagyja figyelmen kívül, szókincs tekintetében elsősorban orvosi latin anyagot hoz és ezek segítségével kívánja megtanítani az alapvető ismereteket. Hasonló törekvés vezette az eddig használt latin jegyzet szerzőit is, de a kellő tapasztalat híján összeállított anyag kevésnek bizonyult a gyakorlatban. Az új jegyzet bőséges lexikai anyagot nyújt, amelyet részletes magyarázat és gyakorlat egészít ki. Az előző jegyzethez képest jelentősen kibővült a nyelvtan is, amely az alaktan mellett bizonyos mondattani fogalmakkal is megismerteti a hallgatókat. Az órakeretben feldolgozásra szánt anyagot általános és gyakorlati jellegű chrestomatia követi, ahol az érdeklődő hallgatók több területeit érintő szakmai latin nomenelaturával ismerkedhetnek meg. Újszerű az egyes declinatiok után közölt fontosabb orvosi szavak gyűjteménye, amelyből az oktatók tetszés szerint meríthetnek gyakorlásra alkalmas anyagot. A jegyzetet betűrendes szótár egészíti ki és teszi használhatóvá akár önálló tanulásra is. A jegyzet megírásában felhasználtam a hasonló célú hazai és külföldi szakirodalmat és jegyzeteket. Vissza