Egyiptomi művészet

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'Alice Cartocci: Egyiptomi művészet ' összes példány

Kiadó:	Corvina Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	359 oldal
Sorozatcím:	A művészet története
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 24 cm
ISBN:	978-963-135-586-4
Megjegyzés:	Színes fotókkal gazdagon illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az ókori egyiptomi művészet több mint 3500 éves múltra tekint vissza, a kőkorszaktól kezdődően - rendkívüli eredményeket felmutató periódusokon át - egészen a kopt kultúráig. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése és az időben i. e. 2850 és i. e. 2200 közé helyezhető Óbirodalom első dinasztiáinak megjelenése nyomán, elsősorban az elhunyt fáraók kultuszához kötődve, tanúi lehetünk a monumentális építészet megszületésének. Ezen első dinasztiák uralkodói - akik a birodalom fővárosát Memphisz városába, a mai Kairóba helyezték át - kezdetben egyszerű halmokkal jelzett nyughelyeken, majd egyre impozánsabb sírokba temetkeztek. Ez utóbbiak legtökéletesebb formáit a monumentális és rendkívül bonyolult építészeti struktúrák, a gízai piramisok jelentik, amelyeket Kheopsz, Khephrén és Menkauré fáraók emeltettek i. e. 2600 táján. Ugyanerre a korra datálható a rejtélyes Szfinx is. Egyiptom következő virágkorát a Középbirodalom időszakában, i. e. 2052 és i. e. 1778 közt élte, amelyet az építészet és a falfestmények mellett a fáraókultuszhoz tartozó, az uralkodó mindenhatóságát kifejezni hivatott, vörös porfírból és fekete bazaltból készült lenyűgöző királyszobrok is fémjeleznek. Egyiptom történetének legragyogóbb korszaka azonban vitathatatlanul az Újbirodalom kora, amelyet i. e. 1570-től i. e. 935-ig számítunk. Ekkor került sor a birodalom újraegyesítésére, az új főváros pedig Théba lett. Ezen időszakban épültek a Királyok Völgyének sírjai, ekkor tündökölt Ehnaton és Nofretete csillaga, és ugyancsak ezen periódusra datálhatok Karnak és Luxor templomai és II. Ramszesz Abu Szimbel sziklafalaiba faragott szoborkolosszusai. Monumentális épületeket emeltek, s ragyogó alkotások születettek nemcsak a szobrászat és a festészet, de a kisebb művészeti ágazatok művelőinek keze nyomán is, ezt tanúsítják a Tutanhamon fáraó sírjában talált mindennapi használati tárgyak - bútorok, edények, ruhák, ékszerek - is. I. e. 935 és I. e. 333 között az Egyiptomi Birodalom lassú hanyatlásnak indult, majd Nagy Sándor hódításai nyomán a Nílus vidékének kultúrája görög befolyás alá került. A később érkező, a művészet remekeitől lenyűgözött rómaiak az ókori Egyiptomot legtöbb kulturális kincsétől megfosztották. A császárkorban Rómába hurcolt obeliszkek évszázadokon át némán hirdették a fáraók dicsőségének emlékét. Egészen addig, amíg Napóleon hadjáratainak és a hieroglifák jelentését megfejtő francia tudósnak, Champollionnak köszönhetően újra fel nem fedezhettük Egyiptom csodálatos, rejtélyes világát. Vissza

Tartalom

1. A KŐKORSZAK: AZ EGYIPTOMI MŰVÉSZET SZÜLETÉSE 13
Amikor még nem léteztek fáraók: a Predinasztikus Kor 14
fókuszban Hogyan tanulmányozzuk az egyiptomi művészetet? 18
A kő megmunkálásának művészete 21
Narmer és az egyiptomi művészet kezdetei 25
A Protodinasztikus Kor: a történelem előtti
és a történelmi idők határán 28
Műelemzés
Dzset sírsztéléje 30
AIII. dinasztia archaikus szobrocskái 33
Fókuszban
A hieroglifák 34
2. AZ ÓBIRODALOM: A PIRAMISOK KORA 39
Az arányok alapelve 40
Az Óbirodalom fáraósírjai: a piramisok 44
Kheopsz piramisa 50
Fókuszban
A Gízai-fennsík 54
Műelemzés
A Menkauré-triász 58
Az V. és a VI. dinasztia korában épített piramisok 62
Fókuszban
A napkultusz 64
Az előkelők sírjai: a masztabák 66
A magánsírok féldomborművei: életképek 68
Műelemzés
A médumi ludak 72
Perspektíva az ókori egyiptomi ábrázolásban 76
A szobrok: élő képmások 78
Műelemzés
Khephrén szobra 86
A magánszobrászat 88
Műelemzés
Rahotep és Nofret szobra 90
Műelemzés
Az írnok szobra 94
Szarkofágok és drágakövek 98
A királyné kincse és a fáraó bárkája 100
3. A KÖZÉPBIRODALOM: A KLASSZIKUS KORSZAK 103
Az Első Átmeneti Kor 104
A síremlékek: újítás és tradíció 108
Fókuszban
Élet a szántóföldeken 114
Templomok és istenek: a Fajjúm-oázis kultuszai 117
Amon és Ozirisz: Egyiptom feje és a túlvilág ura 119
Fókuszban
Az istenségek 124
A hitvilág decentralizálása: nekropoliszok
a tartományokban 128
Műelemzés
Hór ka -szobra 132
A királyszobrok 136
Műelemzés
III. Szeszósztrisz monumentális fejszobra 144
Műelemzés
III. Amenemhat szfinxszobra 148
Az egyén és a szentség: a kockaszobrok 152
Fókuszban
A szuverenitás 154
A túlvilági élet bölcsői: a szarkofágok 156
Ékszerek és amulettek: az örökkévalóság csodái 159
4. AZ ÚJBIRODALOM: EGYIPTOM FÉNYKORA 163
A Második Átmeneti Kor: az idegen uralom kora 166
Templom- és sírépítészet 168
A Királyok Völgye 170
Műelemzés
I. Széthi és Hathor 172
Sírdíszítések és halotti szimbólumok 174
Az uralkodócsaládok sírja a Királyok Völgyében
A Királynék Völgye 179
Műelemzés
Nofertari sírja 180
Az istenek birodalma 182
Hatsepszut Deir el-Bahari-i halotti temploma 186
III. Amenhotep temploma: a fényűzés dicsőítése 189
Fókuszban
Hatsepszut és a női fáraók 190
II. és III. Ramszesz halotti temploma 192
Műelemzés
Meritamon szobra 196
A karnaki Amon-Ré-templom 200
Fókuszban
A karnaki templomegyüttes: Ipet-Szut 210
I. Széthi abüdoszi díszsíremléke 212
A szakrális építészet sajátosságai és átalakulása 214
Műelemzés
II. Ramszesz szobra 220
A thébai magánsírok freskói 222
Műelemzés
Ramosze sírjának domborműve 228
Műelemzés
Nahtmin és hitvese 232
A Deir el-Medine-i nekropolisz 238
A hatalom megjelenítése a szobrászatban 240
A szobrászat remekművei III. Amenhotep uralkodása alatt 243
Műelemzés
Junit szobra 244
A magánszobrászat 246
Az amarnai korszak reformjai 250
Műelemzés
Ehnaton monumentális szobra 256
Műelemzés
Nofertiti befejezetlen szobra 258
A halotti kultusztárgyak és az ékszerek 263
Műelemzés
Tutanhamon halotti maszkja 272
Műelemzés
Tutanhamon trónszéke 276
Fókuszban
A halottkultusz tárgyai 278
5. A KÉSŐKOR: A KEZDETEK NYOMÁBAN 283
Templom- és sírépítészet Taniszban és Thébában 284
A karnaki szentély kibővítése 287
Műelemzés
Ízisz szobra 292
Az arányok alapelvének módosítása: az új szabályok 294
Fókuszban
Állatábrázolás a művészetekben 296
Műelemzés
Az őrző oroszlánok 300
A hagyományokhoz való visszatérés a szobrászatban 303
Műelemzés
Karomama szobrocskája 310
Műelemzés
Montemhat szobra 312
Az egyéb művészeti ágak jelentősége 316
Fókuszban
A fajansz 324
6. AZ EGYIPTOMI BIRODALOM A PTOLEMAIOSZ-KORBAN 327
A királyság fogalma Nyugaton és Keleten
328
Az istenek és kultuszaik: folytonosság és újszerűség
331
Isteni alkotások: a nagy egyiptomi templomok 334
Az edfui Hórusz-templom 336
Az esznai Hnum-templom 338
A dendarai Hathor-templom 340
A templomok féldomborművei: kőbe vésett mítoszok 342
Fókuszban
Egyiptom ellenségei: a szíriaiak, a líbiaiak és a núbiaiak 344
A Nagy Sándor korában épült nekropoliszok szarkofágjai 346
A Fajjúm-oázis múmiafestményei 348
Műelemzés
Fiatal nő portréja 350
SZÓJEGYZÉK 354
IDŐRENDI TÁBLÁZAT 356
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 358

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem