Egyiptom festészete

Védőborítós példány

Szerző

Dobrovits Aladár

Budapest

'Dobrovits Aladár: Egyiptom festészete ' összes példány

Kiadó:	Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1944
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	86 oldal
Sorozatcím:	Ars Mundi
Kötetszám:	9
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. Az Officina nyomása és kiadása.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyiptomi festészetről kíván szólni ez a könyv és aki képei között lapoz, nemcsak festményeket és rajzokat lát, de domborműveket - reliefeket - is. A mi művészi felfogásunk a domborművet a... Tovább

Tartalom

Színes táblák
A mumia búcsúztatása a sír előtt. Festett illusztráció papiruszon. Hunofer "Halottak Könyvének" I. fejezete. XVIII. dinasztia. London, British Museum. A jelenet az ú. n. szájmegnyitási szertartást ábrázolja, amelyet a sztélével ellátott, tornyos sírbejárat előtt felállított mumián végeznek a különféle előírásos öltözetet, ill. Anubis isten sakál-maszkját viselő halotti papok.
Zenélő leányok. Stukkófestmény-töredék Dzsoszerkaszeneb tébai sírjából, VIII. dinasztia. Lakomaábrázolás része volt.
IV. Amenhotep leányai. Stukkófestmény-töredék az elamarnai királyi palotából. Armana-kor. Oxford, Ashmolean Museum
Halotti lakoma a kertben. Stukkófestmény-töredék Uszerhat tébai sírjából. XIX. dinasztia. A halott és családtagjai fején a hajat illatosan tartó "balzsamkup", a nők feje fölött az emberfejű "lélekmadár" (a ba) lebeg.
Egyszínű táblák
A hierakonpolisi sír falfestménye. Prehisztórikus. Alul középen a Gilgames-motivum.
Narmer-király palettája. Prehisztórikus. Kairói Múzeum.
A medumi ludak. Stukkófestmény a IV. dinasztia korai idejéből. Kairói Múzeum.
Csónak a papiruszbozótban. Dombormű Ti szakkarai sírjából. V. dinasztia.
Gabonát taposó szamarak. Dombormű Ti szakkarai sírjából. V. dinasztia. - Figyelmet érdemel a hajcsár hátrább lévő vállánál a felületbe való befordítása. Az Óbirodalom kedvelt ábrázolási sémája ez a mélységdimenzió érzésének elkerülésére, oldalnézetben ábrázolt, kezükkel munkát végző alakok esetében.
Thuthotep kerületi fejedelem leányai. Stukkófestmény-töredék a fejedelem el-bersei sírjából. XII. dinasztia
Antilopokat etető parasztok. Stukkófestmény Chnumhotep beni-hasszáni sírjából. XII. dinasztia
Vadászat és halászat a papiruszbozótban. Stukkófestmény Menena tébai sírjából. XVIII. dinasztia. - Figyelemreméltó a két csónak között az ú. n. vízhegy: az egyiptomi síkművészet gyakori ábrázolási sémája, a növényzet heraldikus megfogalmazása és a bal felső sarokban ülő leány külön "állóvonala".
Vadászat a papiruszbozótban. Stukkófestmény tébai sírból. XVIII. dinasztia. London, British Museum
Előkelő hölgy lakoma közben. Stukkófestmény-töredék Uszerhat tébai sírjából. XII. dinasztia
Macska a papiruszbozótban. Stukkófestmény Chnumhotep benihasszáni sírjából. XII. dinasztia
Zenélő leány. Stukkófestmény-töredék Kenamon tébai sírjából. XVIII. dinasztia. - A képen kivételes, hogy a leány mindkét mellbimbóját ábrázolja a művész.
Áldozatvivő. Dombormű Ramosze tébai sírjából. XVIII. dinasztia (III.-IV: Amenhotep kora.) - Az Armana-művészet hatása itt még nem érezhető.
Vizimadarak. IV. Amenhotep el-amarnai palotájának festett stukkó-padlótöredéke. Armana-kor. Berlini Múzeum. - Az Armana-stílus sajátságainak megértéséhez v. ö. 3, 8. és 9. táblákkal.
Vadkacsák. Stukkópadló-festmény töredéke El-Amarnából. Amarna-kor. München. Museum antiker Kleinkunst.
Kihallgatásra jelentkező irnokok. Dombormű Khaemhet tébai sírjából. XVIII. dinasztia (III. Amenhotep kora). - A túlságosan heves előrehajlás, a puha vonalvezetés, a mell alatti ráncok már az Amarna-művészet közeledésére utalnak. Figyelemreméltó a hátrább fekvő karok merész rövidülése, - de megmarad azért ezeknek a síkba való fordítása is, vö. 5. tábla
Néger rabokat elővezető irnokok. Dombormű Horemhib sírjából. XVIII. dinasztia vége. Bologna, Museo Civico. - Az Amarna-művészet hatása érezhető. A négerek faji karakterét és az irnokok fontosságát kitűnően adta vissza a művész.
IV. Amenhotep családja körében. Becsukható oltár domborműve El-Amarnából. Amarna-kor. - Jellemző darabja a már-már manirba átmenő realitáskeresésnek.
Tut-ankh-Ámon trónszékének domborművű táblája. Aranyozott, berakott fa, XVIII. dinasztia vége. Kairói Múzeum. - Még erősen az Amarna-művészet hatása alatt.
IV. Amenhotep és a királynő. Domborművű oltárkép töredéke El-Amarnából. Amarna-kor. Berlini Muzeum. - Megemlítendő a jelenet bensőséges volta, a király és a királynő könnyed állása, a király ruhájánál szélben lebegő szalagjai.
Irnokok. Sírdombormű töredéke. XVIII. dinasztia vége. Firenze, Museo Archeologico. - Az Amarna-művészethez közelálló darab.
Siratóasszonyok. Részlet a 23. ábrából
Siratóasszonyok. Stukkófestmény Ramosze tébai sírjából. XVIII. dinasztia (III.-IV. Amenhotep kora). - Az Amarna-művészet hatása alatt áll. Figyelmet érdemelnek a zárt csoport oldalnézete, a csoport zártságát felbontó ellentétes gesztusok és mozdulatok, az egymás mögött felsorakoztatott párhuzamos konturok.
II. Ramszesz egy lybiai harcost sujt halálra. Szikladombormű az Abu-Szimbeli (Ipszambul) templomból. XIX. dinasztia.
III. Ramszesz vadászata. Dombormű a medinet-abui templom kaputornyáról. XX. dinasztia.
Nofretiri-mer-en-Mut királynő (II. Ramszesz egyik felesége). Stukkófestmény a királynő tébai sírjából. XIX. dinasztia
Nofretiri-mer-en-Mut és Isis. Mint a 26. tábla. - A képen jól felismerhető, hogy a helyiség díszítését egységes kompozícióval oldotta meg a művész.
A halott a túlvilági csatorna vizéből iszik. Illusztráció papiruszon a Halottak Könyvéhez. XXI. dinasztia. Kairói Múzeum. - Érdekes a fa-ábrázolás két különböző sémája. A baloldali szikomórfa két ágának előrenyúlása szimbolikus jelentőségű: más ábrázolásokon a szikomorral azonosuló, belőle kinövő égistennő nyujtja így karjait a halott felé.
A tébai Nekropolis. Stukkófestmény fa sirsztéléről. XXI.-XXII. dinasztia. Kairói Múzeum. - Érdekes példája az egységes tájábrázolásnak.
Szatirikus állatjelenetek. Papiruszfestmény. Késői XX. dinasztia (?). London, British Museum.
Festett fakoporsó belseje. XXI. dinasztia. Heidelberg, Egyetem. Nut égistennő ill. a Dedoszlop (Osiris hátgerince) halotti istenségek között.
Részletek egy gyászmenetből. Dombormű. Késői XVIII. dinasztia, (III. Amenhotep kora). Berlini Múzeum. - Figyelemreméltó a gyászolók megdöbbent, de kíváncsi arckifejezése.
Két istennő. Domborműtöredék. Ptolemaios Soter kora. Budapest, Szépművészeti Múzeum.