Egyházjogtan kézikönyve

Tartalom

BEVEZETÉS
A kánon vagy egyházjog fogalma.
a) A kánon s egyházjog nevezete 1
b) Az egyházjog értelmezése 4
c) Az egyházjog jellege 5
Az egyházjog mint tudomány.
a) Annak feladata. 6
b) Az egyházjogtan lénye és más jogtudományok irányában! állása 7
c) Az egyházjogtan rendszere 9
d) Az egyházjogtan segédtanulmányai 12
Az egyházjogtan irodalma 13
I. KÖNYY.
Az egyházjog forrásai.
Bevezetés 20
I. SZAKASZ.
A források általános természete.
A közönséges jog irott forrásai.
1. §. A szentirás 21
2. §. A zsinati végzések 22
3. §. A pápai határozmányok 26
A közönséges jog nem irott forrásai.
4. §. A szent hagyomány és a természetjog 29
5. §. A jogszokás 30
6. §. A külön egyházjog irott és nem irott forrásai 33
II. SZAKASZ.
Az egyházjog forrásainak története s mai gyakorlati alkalmazhatósága.
A) A különféle törvénygyűjtemények keletkezése s jogérvényük története.
7. §. Az első három században 39
8. §. Az álapostoli gyűjtemények 40
B) A keleti egyház joggyüjteményei.
9. §. Joannes Scholaaticustól egész a trullai zsinatig 41
10. §. A trullai zsinat kánongyüjteménye és Photius gyűjteménye 43
11. §. Photiustól egész a jelenkorig 44
12. §. Az első századokban egész Dénes gyűjteményéig 46
13. §. A Dénes-gyüjtem. és a collectio Dyonisio-Hadriana 47
14. §. Az afrikai és spanyol egyház külön gyűjteményei 49
15. §. A galliai s frank birod., angol s irhoni egyház gyüjteményei 50
16. §. Vezeklési és szertartásos iratok 52
17. §. Az ál izidori gyűjtemény 55
18. §. Az ál izidorival rokonfaju gyűjtemények 62
19. §. A Gráczián előtti gyűjteményekről 64
20. §. Gráczián decretuna 67
21. §. A pápai ügylevelek gyűjteményei IX. Gergely előtt 71
22. §. IX. Gergely ügylevelei 73
23. §. VIII. Bonifácz ügylevelei, vagy az u. n. Liber Sextus 75
24. §. Clementinák és külkalandozók 75
25. §. A kánontörvénytár 77
26. §. A kánontörvénytár mai jogérvénye 79
27. §. A XV. század közzsinatai és azoknak az egyes országokra volt kihatásuk 81
28. §. A tridenti közzsinat 83
29. § A Bulláriumok 85
30. §. Az apostoli iroda szabályai 87
31. §. A magyar kath. egyház különjoga 87
32. §. Az evangelika egyház jogforrásai általán, jelesen hazánkban 89
I. Az egyház körüli általános alaptételek.
A) A. római kath. egyház.
33. §. Az anyaszentegyház alapítása, lénye és főismérvei 93
34. §. Az egyház-hatalom alapja és terjedelme 95
35. §. Péter főnöksége 97
36. §. Az apostolság 99
37. §. Péternek az egyházfőnökségben törvényes utódja a római pápa 100
38. §. Az apostolság jogutódja a püspökség 101
39. §. Az egyháznak alkatidoma 102
40. §. a) Az egyház hierarchiai szerkezete 103
40. §. b) A jurisdictionak egyházjogi fogalma és egyes nemei 104
41. §. Az egyháztársulat két rendéről t. i. a laikusok s a papi rendről 106
B) A görög egyesült s nem egyesült egyház.
42. §. A keleti egyház alakulása és alapszervezete 108
C) Az evangelika egyház.
43. §. Az evangelika egyház keletkezése 111
44. §. Az egyházhatalom természete, alapja és felosztása 113
45. §. Az egyházkormányzás és arra vonatkozó különféle rendszerek 114
II. Az egyháznak az állam és más felekezetek irányábani viszonya.
46. §. Az e kérdés megfejtésének helyes kiindulási pontja 116
47. §. Az egyház s állam közti viszony az ó- és középkorban 118
48. §. A Gallicanismus és Febronianismus 120
49. §. Az ujabb államjogi elvek, jelesen aj egyházvédjog 121
50. §. Folytatás : b) az u. n. jus cavendi; c) jus supremse inspectionis és d) jus placeti 124
51. §. Folytatás: g) az u. n. jus reformandi; f) appelatio ab abusu; g) az állam főtulajdonjoga 126
52. §. A keresztény vallásfelekezetek viszonossága Magyarországban 129
III. KÖNYV.
Az egyház szerkezete.
Az egyházi személyek- és dolgokról.
I. FEJEZET.
A felszentelésről.
53. §. A felszentelés fogalma 132
54. §. A felszentelhetésre való jogosítvány 134
55. §. A felszentelés alanyának képességéről (incap. irregul.) 136
56. §. Az irregularitás egyes esetei aj Ex defeetu 137
57. §. Ex delicto 139
58. §. Az alanyi képesség előleges kipuhatolása és a papjelöltek neveléséről 141
59. §. A felszentelésre kiszabott idő, eljárásmód és czimről 142
60. §. A felszentelésnek eredménye, jelesen : a papi rend jogai s kiváltságai 144
61. §. A papi rendnek kötelmei egyáltalán 147
62. §. Az ordinatlo az evangelika egyházban 150
II. FEJEZET.
Az egyházhivatalokról.
63. §. Az egyházhivatal és javadalom fogalma s különböző nemei 152
a) Az egyházjavadalmak keletkezéséről.
64. §. Miféle kellékek kivántatnak valamely egy ház javadalom törvényes keletkezésére 155
b) Az egyházjav. körüli változások s azoknak megszűnése.
65. §. Mikép változnak vagy szűnnek meg az egyházjavadalmak tárgyilag véve 156
66. §. Miféle változások állhatnak be az egyházjavadalmak körül alanyilag véve 159
III. FEJEZET.
Az egyházhivatalok betöltéséről.
67. §. Melyek az egyház javadalmak osztogatásának törvényes módjai 164
68. §. Miféle általános elvek léteznek az egyházhivatalok betöltése körül 166
69. §. Az egyházi méltóságok és hivatalokba való jutás módjai egyenkint tekintve 167
70. §. Mikép megy végbe a római pápa választása 167
71. §. A szabad adományozás egyes nemeiről 170
72. §. A szükségképeni adományozás eseteiről, jelesen a) hazánkban a királyi nevezésről 173
73. b) A kánonjog szerinti választásról 176
74. c) A postulatio mint sajátlagos neme a javadalmas kijelölésének 178
75. §. A javadalmasnak egyházhatósági megerősítéséről (institutio eanonica) 179
76. §. A javadalmas beigtatása, az installatio- ós a püspöki felszentelésről 181
IV. FEJEZET.
A kegyuraságról és annak a javadalmak adományozására való befolyásáról.
77. §. A kegyurság fogalma és történeti keletkezése 183
78. §. A kegyurság különféle nemei 185
79. §. A kegyurság törv. szerzésmódjai, a) eredeti módon 188
80. §. Átszármazás és háramlás utján 191
81. §. A kegyursággal járó jogok s kötelmekről 193
82. §. A kegyúr kijelölési joga (jus prsesentandi) 194
83. §. A kegyurság bebizonyítása per esetére s a bíróság illetékessége 197
84. §. Mikor és hogyan szűnik meg a kegyúri hatalom, hogyan és mikor függesztetik fel annak gyakorlása ? 198
85. §. A kegyurság az evangelika egyházban 199
V. FEJEZET.
A javadalmasnak kötelmei.
86. §. Ajavadalmasnak az engedelmességi eskü és a hitvallás letételére való kötelezettsége 201
86. §. A javadalmasnak személyes helybenlakásra való kötelezettsége 202
87. §. A javadalmak egy kézbe való összehalmazásának tilalmáról 205
88. §. A javadalmasnak kötelmei, tekintve egyházhivatalának jövedelmeit 207
VI. FEJEZET.
Az egyházi dolgok- s javakról.
89. §. Az egyházi javak fogalma és jogi természete 207
90. §. Az egyházjavak szerzése általán, jelesen hazánkban. A kegyes alapítványok s hagyományok. 210
91. §. Különösen a magyarországi vallás- s tanúim, alapról 212
92. §. Az egyházjavak kezelése 214
93. §. Az egyházi javak elidegenítése 216
94. §. A javadalmasnak jogai s kötelességei, tekintve javadalma jövedelmeit 218
95. §. Az egyházépítkezési kötelemről 220
96. §. A javadalmasoknak s egyáltalán az egyháziak végintézkedési jogáról 222
97. §. Az egyházszemélyek utáni törvényes örökösödésről 224
98. §. A megürült javadalmak időközi jövedelme (proventus intercalares) 226
IV. KÖNYV.
A keresztény kath. egyház kormányzata.
Bevezetés 229
I. SZAKASZ.
Az egyházat kormányzó személyekről és azoknak egyházhatalmi köréről.
I. FEJEZET.
A római pápa egyházfőnöksége.
99. §. Az egyházfőnökség természete, czélja és általános terjedelme 230
100. §. Az egyházfőnökségben foglalt jogok osztályozása 231
101. §. A pápának legfőbb felügyelés! joga 233
102. §. A pápa törvényhozó hatalma 235
103. §. A pápai jog szabadalom- és kiváltságok osztogatására 236
104. §. A pápai felmentési jog 238
105. §. A pápa legfőbb törvényhatósági joga 240
106. §. A római pápának legfőbb adóztatási joga 241
107. §. római pápának tiszteleti főnöksége 243
108. §. A pápa mint patriarka, érsek és püspök 246
II. FEJEZET.
A római curia.
109. §. E nevezetnek többféle értelme 247
A) A bibornokokról.
110. §. A bibornokok külön rendei, azoknak száma és kinevezése 297
111. §. A bibornokok jogai, kiváltságai és kötelmei 249
B) A cousistorinm és a cougregatiók.
112. §. A consistóriumnak lénye és feladata 251
113. §. A különlevő és önállólag működő congregatiókról 252
C) A. római curia hatóságai.
114. §. Melyek a curia igazságügyi hatóságai, s miréle hatáskörrel birnak? 255
115. §. A kegyelemügyi hatóságokról
116. §. A kiadói és irodai hivatalok, valamint a praelatusokról egyáltalán, jelesen a protonotariusokról és a capella pontificia alkatrészeiről 256
D) A pápai követek és helyettesek.
117. §. A követek külön nemeiről és azoknak állásáról egyáltalán ... 258
118. §. A nagykövetek különös jogelőnyei és kitüntetéseikről 259
119. §. A nuntiusok, internuntiusok, született követekről, apostoli prefectusok és apostoli vicariusokról 260
III. FEJEZET.
A metropolitai hatalom.
120. § A metropoliták külön nemei és a metropolitai hatalom természete egyátalán, jelesen a pátriárkákról 264
121. §. A primatialis méltóság jelesen a magyarországi primás jogai és kiváltságai 265
122. §. Az érsekek (archieppiscopi), jelesen azoknak joghatósága 268
123. §. Az érsekek tiszteleti jogai 270
IV. FEJEZET.
A püspöki hatalom.
124. §. A püspöki hatalom lénye egyáltalán, s a püspökjelöltek kelékeiről 272
J25. §. A püspöki hatalomban foglalt egyes jogosítvány ok 274
126. §. A püspöknek felügyelési és megyelátogatási joga 277
127. §. A püspöknek törvényhozó és felmentési hatalma 279
128. §. A püspöknek törvénykezési joga 281
129. §. A püspöknek joga bizonyos adónemek, illetmények és önkénytes adakozásokra 282
130. §. A püspökök tiszteletjoga egyáltalán, jelesen Magyarhonban 284
V. FEJEZET.
A püspöki hatóság alóli kivételek.
131. §. Hányfélék a püspöki hatóság alóli kivételek, vagyis hányféle u. n. kisebb prselatiis létezik 286
132. §. A prselati nullins (clioecesis), jelesen a sz. mártoni pannonhalmi
főapát joghatósága 288
VI. FEJEZET.
A püspöknek segédjei és helyettesei.
A) A káptalanokról.
133. §. A káptalanok történeti keletkezése és mai szerkezete 290
134. §. A káptalannak joga betöltött püspöki széknél (sede plena) 292
135. §. A-káptalannak jogai midőn a püspöki szék üres (sede vacante) 294
136. §. A káptalannak jogai midőn a püspök a megye kormányzásában akadályozva van (sede impedita) 297
137. §. A káptalannak mint a püspöktől különvált testületnek jogai általán, jelesen azoknak hivatása Magyarhonban 299
138. §. A kanonokok kellékeiről, azok jogai és kötelességei általán és különösen hazánkban 302
139. §. A káptalanbeli méltóságok, tisztségek és egyes kanonokságok, jelesen hazánkban 303
B) A püspöknek különféle segédjei s helyettesei.
140. §. A ehor- vagy mezei, felszentelt és czimzetes püskökök 305
141. §. Az u. n. gener. Vicarins (püsp. közhelyettes) és annak joghatósága 307
142. §. Az. u. n. Coadjutorok joghatósága 310
143. §. Az archidiaconusok (főesperesek) és dékánok v. esperesek (alesperesek) 311
VII. FEJEZET.
A kormányzó hatóságok a keleti és evangelika egyházban.
A) A görög kath. egyházban.
144. §. A keleti pátriárkák 314
145. §. Az érsekek, püspökök s segédjeik 315
B) A görög-keleti egyházban.
146. §. a) A görög-keleti egyház kormányzata a magyar államban; jelesen a szerb és román nemzeti egyház metropolitai szervezete 316
146. §. b) A szerb és román nemzeti egyház püspökmegyei szervezete a magyar államban 320
146. §. c) Az esperesség szervezete a magyarországi g. k. egyházban 322
C) Az evangelika egyházban.
147. §. a) A kormányzó közegek az ág, hitvallásuaknál Magyarországban 324
147. §. b) A kormányzó közegek a helvét hitvallásuaknál Magyarországban 326
148. §. Az ágostai hitvallásnak egyházszervezete a Magyarbirodalom Királyhágón tuli részében (előbbi Erdélyben) 232
149. §. A reformata egyház Királyhágóntul (Erdélyhonban) 333
VIII. FEJEZET.
A plébániai hivatalnak lénye és joghatósága.
150. §. A plébániák keletkezése és a pléb. hivatalnak egyházjogi természete 334
151. §. A plébánosokban szükségelt kellékekről, jelesen az eleve kivánt pályázat és vizsgálat 337
152. §. A pléb. tiszti működéssel járó jogok és kötelességek egyáltalán, jelesen tekintve a hittanitói és kegyosztói működést 339
153. §. Folytatás, névszerint: az isteni tisztelet tartása, anyakönyvek vezetése és egyéb hivatalbeli tisztségek 341
154. §. a) A magyarországi plébánosok jövedelme, és azoknak egyházi kötelmei egyáltalán 345
154. §. b) A plébániának szervezete hazánk görög-keleti román és szerb nemzeti egyházában 347
155. §. A lelkészhelyettesek s segédlelkészek és azoknak joghatósága 349
IX. FEJEZET.
A tábori papságról: annak szervezése és joghatósága az ausztriai-magyar monarchiában.
156. §. Az apostoli tábori helyettes (vicarius) és annak joghatósága 351
157. §. A katonai lelkészek joghatósága 353
X. FEJEZET.
A szerzetesekről.
A) A szezetesrend természete és mivolta.
158. §. Mit kell érteni szerzetrend és a szerzetes-intézet alatt és hányféle nemeit különböztethetni 354
159. §. A szerzetes intézeteknek alapitása s azoknak belszerkezete 356
160. §. A megyés püspök hatósága a kivétett szerzetrendek felett 359
B) A szerzetrendbe való felvételről.
161. §. Miféle kellékek kívántatnak valamely szerzetrendbe való érvényes és törvényes felvételre 360
162. §. Az örökfogadásról, annak kellékei és joghatálya 363
C) A szerzetrendből való kilépésről.
163. §. A fogadás megsemmisítése és az alóli felmentés, más szerzetbe átlépés és saecularisatio 365
164. § A szökés, hithagyás, az elbocsátás s elcsapás és a szerzetintézeteknek eltörlése 367
D) A szerzetek és egyes szerzettagok jogai és kötelességei.
165. §. A rendfőnökök joghatósága 36S
166. §. Az egyes szerzetesek, valamint az egész szerzeteket illető jogok és kötelmek 370
167. §. A testvérülések, egyháztársulatok s vallásos egyesületek 372
II. SZAKASZ.
Az egyház törvényhozási és birói hatalma.
I. FEJEZET.
A zsinatokról.
Bevezetés 373
168. §. Az egyházközgyülekezetek vagyis a közzsinatokról 375
169. §. A nemzeti és tartományi zsinatokról 376
170. §. A megyei zsinat (synodus dicecesana) 379
II. FEJEZET
Az egyháznak birói hatalma.
Bevezetés 381
171. §. Hányféle az egyház birói hatalma és hányféle biróság megkülönböztethető 383
A) A peres ügybeni birói eljárás.
172. §. Melyek a lényeges és mellékszemélyek minden birói peres eljárásban 387
173. §. A keresetlevélről és perbeidézésről 390
174. §. A felek megjelenése, a per felvétele, a perbebocsátkozás és az ellenvetésekről 392
175. §. A perbeli előadásokról és a bizonyitásról egyáltalán 393
176. §. A tanuk általi bizonyitásról 395
177. §. Az okmányok és eskü általi bizonyitás 397
178. §. A birói határozatok és az itélet végrehajtásáról 399
179. §. A perorvoslatokról a) a végső itélet előtt 401
180. §. A perorvoslatok b) a végső itélet után 402
B) Az egyház büntető törvényhatósága.
Bevezetés 405
181. §. Hányfélék az egyházi büntetések 408
182. §. Az excommunicatio egyes nemeiről és jogi természetéről 409
183. §. Az egyháztilozat (interdictum) külön nemei s jogi természete 412
184. §. A felfüggesztés mint egyházfenyiték s annak jogi természete 414
185. §. A szorosan vett egyházbüntetések, névszerint a privatio beneficii, depositio és degradatio 416
186. §. Hogyan enyésznek el a büntetések és egyházfenyitékek 417
187. §. A vétségek, melyek az egyházi fenyités tárgyai, jelesen a hithagyás, hitszakadás s szentségárulás 419
188. §. A vegyes természetű bűntények, mint babonaság, istenkáromlás, hitszegés, szentségtörés, hamisitások stb. 422
189. §. A bűnvádi eljárásról az egyház büntető hatósága alá tartozó esetekben 424
V. KÖNYV.
Az egyház igazgatása.
Bevezetés. 428
I. FEJEZET.
A hittanitás kezelése.
190. §. a. Miféle eszközök léteznek és használtatnak a ker. kath. egyházban a hittan éptartására 429
190. §. b. A pápai infallibilitásról 431
191. Miféle eszközök használtatnak a kath. egyházban az igazi keresztény hit terjesztésére 435
II. FEJEZET.
A szentségekről.
Bevezetés 436
192. §. A szentségek lénye és hatálya egyáltalán 437
193. §. A keresztség lénye és hatálya kánonjogi szempontból tekintve 439
194. §. A bérmálás és oltári szentség 443
195. §. A poenitentiatartás szentsége és a vezeklések 446
196. §. Az egyházi bucsuk lényege, tört. fejlődése és egyházjogi természete 450
197. §. Az utolsókenet és az egyházi rend szentségeiről 453
III. FEJEZET.
A házasságról.
Bevezetés 455
198. §. A házasság körüli törvényhozás viszonyitva az államhatalomhoz 458
I. CZIM.
Az eljegyzésről.
199. §. Az eljegyzés lénye s szükséges kellékei 460
200. §. Az érvényes eljegyzésnek joghatálya 462
201. §. Az eljegyzésnek felbontása 463
202. §. A jegyváltás ügyébeni biróságról és az eljegyzés körül támadható perekről 465
II. CZIM.
A házasság mint szentség.
206. §. A házasság mint kegyszernek lénye, anyaga, alakja és kiszolgáltatója 466
204. §. A házasság elleni akadályok lénye és különböző nemei. 468
205. §. A kihirdetések 469
206. §. A házasságtiltó akadályok (házassági tilalmak) 472
III. CZIM.
A házasság-bontó akadályok.
207. §. A bontó akadályok külön nemei és elősorolásuk különböző módjai 475
A) A beleegyezést lehetlenitő akadályok.
208. §. A lelki és testi képesség hiánya, jelesen ép észnek és kornak hiánya 477
209. §. A nősztehetlenség 479
B) A beleegyezést hiányossá tevő akadályok.
210. § Tévedés (impedimentum erroris) 481
211.§. Erőszak s félelem (vis et metns) 484
212. §. A feltét hiánya 486
C) A beleegyezést törvénytelenné tevő fjogi lehetetlenséget szülő) akadályok.
213. §. A fenálló házassági kötelék akadálya 488
214. §. A papi rend és szerzetes fogadalom szülte akadály 489
215. §. A vérrokonság mint érvényességi akadály. 491
216. §. a. Az utánzott rokonság, jelesen a) a polgárjogi rokonság. 495
216. §. b) A lelki rokonság. 496
217. §. A sógorság mint akadály.
218. § Az utánzott sógorság és az u. n. köztisztességi akadály. 501
219. §. A bűntett mint házassági akadály 503
220. §. A nőrablás mint házassági akadály. 505
221. §. A valláskülönbség (disparitas cnltus) mint érvényességi akadály 507
222. §. a. A szükséges ünnepélyességek hiánya, jelesen az alattomosság 509
222. §. b. A házasságkötés egyéb alakjai, jelesen a polgári házasság 514
222. §. c. A polgári pótházasságról az osztrák örökös tartományokban 515
223. §. Az esketés ünnepélyei az evangelika egyházban 516
224. §. A titkos vagy lelkiismereti, a meghatalmazásképen, balkézre kötött és vélt házasságról 517
IV. CZIM.
A házassági akadályok megszűnése.
225. §. A megszűnés különböző nemei, jelesen azoknak maguk a felek
általi megszüntetése 519
226. §. A felmentés, jelesen kit illet a felmentés, mely terjedelemben,
mily eljárás mellett és minő hatálylyal 521
227. §. Az érvénytelen házasságnak gyökeres felmentés általi orvoslása 524
228. §. A házasság érvénytelennek nyilvánitása 525
229. §. A köteléki perekben való eljárásról 527
V. CZIM.
Az érvényes házasság jogeredménye.
230. §. A házasságból származó jogok és kötelmek a házas felekre nézve 531
231. §. A házasság jogeredménye a gyermekek irányában, névszerint a törvényesítésröl 532
VI. CZIM.
A házassági viszonynak megszűnése.
A) A. házassági kötelék felbontása.
232. §. A nyugati és keleti egyház tana az érvényesen kelt és elhált házasság kötelékének felbonthatlansága körül 533
233. §. Az el nem hált házasság kötelékének felbontása pápai felmentés és szerzetrendbe lépés alapján 538
234. § a) A házassági kötelék felbontása a görög-keleti egyházban 539
234. §. b) A házassági kötelék felbontása az evangelika egyházban 541
B) A házasok közti életközösség felbontása.
235. §. Az ágy- és asztaltóli elválás a kath. egyházban (u. n. válóper) 543
236. §. Az ágy- és asztaltóli elválás az evang. egyházban 546
VII. CZIM.
A vegyes házasságokról.
237. §. Az egyháznak tauelvei a vegyes házasságok körül egyáltalán 547
238. §. A vegyes házasságokról Magyarországon, valamint az u. n. katholieismusról, mint házassági akadályról 549
239. A magyar törvényhozás a vegyes házasságokból származó gyermekek vallásos neveléséről 553
IV. FEJEZET.
A kegyszerfélékről.
240. § A kegyszerfélék lénye és különböző felosztása 554
241. §. Miféle személyék és minemű tárgyak szoktak felszenteltetni (consecráltatni) 556
242. §. Miféle személyek és tárgyak szoktak megáldatni 559
243. §. Az egyházak alapítása, fentartása és az egyházépületek kitatarozása 561
244. §. A szentelt dolgok előjogai, jelesen a menedékjogról 563
V. FEJEZET.
Az isteni tiszteletről.
245. §. Mit értünk Liturgia alatt, és miféle forrásokból meríthetők annak szabályai 565
246. §. A szent miseáldozatról, a misedijak- s alapítványokról 566
247. §. A közimák és kánonszerü órákról 570
Az isteni tisztelet históriai alabja.
A) A Szent személyeket illető tisztelet.
248. §. A szentek, ereklyék és szent képek tiszteletéről 572
B) A szent időket illető tisztelet.
249. §. Az egyházi ünnepek megüléséröl 574
C) A szent helyeket illető tisztelet.
250. §. A szent vagy bucsuhelyek- és a körmenetekről 576
251. §. A böjt 577
VI. FEJEZET.
Az egyházi temetkezés.
252. §. A temetés helyéről a régibb és ujabb egyházjog szerint 580
253. §. Ki által és mi módon történik a ker. eltemetés, és kitől tagadtatik meg 582
254. §. A holtakérti engesztelő miseáldozatról 584
VI. KÖNYV.
Az egyháznak befolyása az emberiség világi életére.
Bevezetés 586
255. §. Az egyháznak befolyása a közjogi viszonyokra 587
256. §. Az egyháznak, jelesen a kánonjognak befolyása a magánjogi viszonyokra 589
257. §. a) Az egyháznak befolyása a társadalmi életre- jelesen a tan- és nevelés ügyre 591
257. §. b) Az egyháznak befolyása a nemzetgazdasági viszonyokra 591
258. §. A fogadalmak lénye, kellékei, érvénye és azok alóli felmentés 594
259. §. Az eskü lénye, egyházi szempontból való megengedhetősége és szükséges kellékei 598
260. §. Az esküvés formája s ünnepélyei 599
261. §. Az esküvés foganatja 600
262. §. Az egyháznak az időszámítás módjára való befolyása 602

Témakörök