1.063.248

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egyházjog

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 694 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-360-856-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utolsó magyar egyházjogi kézikönyv, Bánk József nagyszabású munkája megjelenése óta majd egy emberöltő telt el. Ez alatt az idő alatt az egyházi jog döntő mértékben átalakult. A II. Vatikáni... Tovább

Előszó

Az utolsó magyar egyházjogi kézikönyv, Bánk József nagyszabású munkája megjelenése óta majd egy emberöltő telt el. Ez alatt az idő alatt az egyházi jog döntő mértékben átalakult. A II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, melyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie.
A legutóbbi egyetemes zsinat óta különösen is világos, hogy az egyházi jogot csakis az egyház életet titkának összefüggésében lehet megérteni. Ez az élet pedig a hit, a remény és a szeretet közösségében való élet (LG 8 a). Ezért az egyház joga egészen sajátos jog, a vele foglalkozó tudományt pedig méltán tekintik szent tudománynak. Mindez szoros kapcsolatot és együttműködést tételez fel a teológia és az egyházjog között. Ha az egyházat csupán látható társaságként szemlélnénk, s eltekintenénk hittani alapjaitól, lélek nélküli szervezetnek tűnne. Joga pedig képtelennek bizonyulna arra, hogy kifejezze azt a gazdagságot, melyet a tanítóhivatal működése, a szentségi élet és a szent pásztorok vezetése határoz meg és tart elevenen. Csak az egyháznak mint az üdvösség szentségének teológiaiag szemlélt valósága teszi igazán érthetővé, hogyan működhet valódi jogként az egyházi szabályok rendszere. Vissza

Tartalom

Előszó5
Tartalom7
Rövidítések29
BEVEZETÉS A KÁNONI JOGBA
Előzetes tudnivalók35
A kánonjog tudománya35
A jog és a jogtudomány35
A kánonjog38
A jogi jelenség alapjai az egyházban43
Az egyházjog teológiai alapjai43
A kánoni jog főbb sajátosságai44
Történeti áttekintés47
Az ókori egyházjog47
Az óegyház joga47
A birodalmi egyház korának joga48
A középkori egyházjog49
A korai középkor egyházjoga49
A virágzó középkor egyházjoga51
A kései középkor egyházjoga53
Az újkor egyházjoga54
A pápai és a kúriai jogalkotás54
A kánonjogtudomány és a forráskritika55
A kodifikációk kora56
Az első kodifikáció56
Az Egyházi Törvénykönyv reformja57
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az Egyházi Törvénykönyv hatályossági köre60
A Codex mint az egyházjog kiemelkedő forrása60
A Codex a latin egyház törvénykönyve62
A Codex és a liturgikus jog63
A Codex és a nemzetközi megállapodások63
A Codex, a szerzett jogok és a kiváltságok64
A Codex és a korábbi jogszokások65
A Codex és a korábbi egyházi törvények66
Az egyházi jogszabályok67
Az egyházi törvény fogalma és fajai67
A törvény fogalma67
Az egyházi törvény fajai69
Az egyházi törvény kötelező ereje és magyarázata71
A törvény kötelező ereje71
A törvény magyarázata75
A joghézag kitöltése76
Az állami törvények elismerése az egyházjogban77
A jogszokás77
A jogszokás fogalma és fajai77
A jogszokás érvényességének feltételei78
A jogszokás eltörlése79
Az általános határozatok és az utasítások80
Az egyházi közigazgatási intézkedések általában80
Az általános határozatok80
Az általános végrehajtási határozatok81
Az utasítások82
Az egyedi közigazgatási intézkedések83
Az egyedi közigazgatási intézkedések általában83
Fogalmuk83
Értelmezésük83
Kiadásuk formája83
Érvényességük84
Végrehajtásuk85
Az egyedi határozat és a parancs85
Alapfogalmak85
Az egyedi határozat hozatalának módja86
A határozat érvényessége86
A leirat87
Fogalma87
Elnyerése87
Érvényessége88
Bemutatása és végrehajtása90
A kiváltság91
Fogalma91
Fajai91
Magyarázata92
Megszűnése92
A felmentés94
Fogalma94
Tárgya94
Megadója94
Oka97
Magyarázata97
Megszűnése98
Az autonóm belső szabályok98
A szabályzatok és a rendtartások98
A szabályzatok98
A rendtartások99
A személyek és a jogcselekmények99
A természetes személyek99
Alapfogalmak99
A természetes személy jogilag jelentős tulajdonságai101
A jogi személyek107
Fogalmuk107
Fajaik107
Cselekvésük108
Egyesítésük és felosztásuk110
Megszűnésük111
A jogcselekmények111
Alapfogalmak111
A jogcselekmény érvényessége112
A jogcselekmény hiányosságai112
Vélemény vagy beleegyezés kérése a jogcselekményhez114
Felelősség a jogcselekményért115
A kormányzati hatalom115
A kormányzati hatalom fogalma és fajai115
Fogalma, alanya115
Gyakorlási területe117
Fajai117
A kormányzati hatalom gyakorlása, megszűnése és pótlása120
A végrehajtói hatalom gyakorlásának külön szabályai121
A kormányzati hatalom megszűnése122
A kormányzati hatalom pótlása123
Az egyházi hivatalok124
Az egyházi hivatal fogalma124
Az egyházi hivatal fogalma és keletkezése124
A hivatal megváltozása és megszűnése126
A hivatal betöltése általában126
A betöltés fogalma126
A hivatal betöltésére illetékes hatóság127
A betöltés szükségessége127
A hivatal elnyerője128
A betöltés követelményei129
A hivatal betöltésének formái132
A szabad adományozás132
A bemutatott személy beiktatása133
A megválasztott megerősítése136
A felmentéskéréssel választott személy engedélyezése143
A hivatal elvesztése146
A hivatal elvesztése általában146
A lemondás147
Az áthelyezés149
Az elmozdítás150
A megfosztás152
Az idő hatása a jogviszonyokra152
Az elévülés és az elbirtoklás153
Alapfogalmak153
A világi jog kanonizálása153
A CIC sajátos előírásai az elévülésről és az elbirtoklásról153
Az időszámítás155
A kánoni időszámítás alkalmazási területe155
A folyamatos és a hasznos idő155
Az egyes időegységek156
A határidők kezdete és vége156
ISTEN NÉPÉNEK JOGA
A krisztushívők157
A krisztushívők általában157
A krisztushívő fogalma és jogállása157
A krisztushívők életállapotai159
Az összes krisztushívők kötelességei és jogai162
Általános megjegyzések162
Az egyes kötelességek és jogok164
A jogok gyakorlásának korlátai170
A világiak kötelességei és jogai170
Általános megjegyzések170
Az egyes kötelességek és jogok171
A klerikusok képzése174
A képzés előfeltételei174
Az állandó diakónusok képzése176
Az áldozópapok képzése176
A klerikusok jogi helyzete184
A klerikusok inkardinációja184
A klerikusok kötelességei és jogai186
A klerikusi állapot elvesztése195
A személyi prelatúrák198
A személyi prelatúra intézménye és tagjai198
A prelatúra és a helyi ordinárius200
A krisztushívők társulásai200
A társulások fogalma és fajai200
A társulások működésének szabályai204
A hivatalos társulások206
A magántársulások208
Az egyház hierarchikus felépítése209
Az egyház legfőbb hatósága210
A római pápa210
A pápa mint legfőbb egyházi hatóság210
Hatalma211
Méltósága213
Hivatalának megszerzése213
Hivatalának akadályoztatása és elvesztése214
A püspökök testülete215
A püspökök testületének fogalma215
A püspökök testülete mint legfőbb egyházi hatóság215
Hatalmának gyakorlása216
A püspöki szinódus217
Fogalma és feladata217
Hatásköre217
Pápai irányítása218
Ülései és tagjai219
Szervei220
Működési módja220
A Római Szent Egyház bíborosai221
A bíborosok, testületük és osztályaik221
Kinevezésük222
Tevékenységük222
Sajátos kötelességeik és jogaik224
A római kúria225
Fogalma225
Szabályai226
Szervei226
A pápai követek236
A pápai képviselet alapjai236
A szentszéki képviselők és a nemzetközi jog237
A pápai követek az egyházjogban237
A részegyházak és csoportjaik240
A részegyházak240
Fogalmuk240
Fajaik241
Alapításuk243
Személyiségük244
Területi és személyi részegyházak244
Felosztásuk246
A püspökök246
A püspöki tisztség általában146
A püspökök fajai hivataluk szerint246
A püspökséghez szükséges tulajdonságok247
A püspökök kinevezése247
A püspökszentelés és a hivatalba lépés249
A megyéspüspök250
A megyéspüspöki hivatal jellege250
A megyéspüspök hivatalba lépése250
A megyéspüspök kötelességei és jogai251
A megyéspüspök megválása hivatalától254
A koadjutorok és a segédpüspökök254
Fogalmuk és fajaik254
Hivatalba lépésük255
Kötelességeik és jogaik255
Helyzetük széküresedéskor256
Lemondásuk256
A püspöki szék akadályoztatása és megüresedése256
A püspöki szék akadályoztatása256
A püspöki szék megüresedése257
A részegyházak csoportjai259
Az egyháztartomány260
A metropolita260
Az egyházi régió261
A patriarchátus és a primácia262
A részegyházak csoportjai püspöki konferenciák szerint263
A részleges zsinatok263
A részleges zsinatok fogalma és fajai263
Felettes hatóságuk264
A felettes hatóság jogai264
A résztvevők264
A részleges zsinatok hatalma265
A püspöki konferenciák266
A püspöki konferenciák fogalma és fajai266
A püspöki konferenciák jellege267
A püspöki konferenciák hatásköre269
A püspöki konferenciák és a Szentszék270
A püspöki konferenciák kapcsolatai egymással272
A részegyházak belső rendje272
Az egyházmegyei zsinat272
Fogalam és szerepe272
Megtartásának ideje273
Összetétele273
Előkészítése és összehívása274
Lefolyása274
Az egyházmegyei hivatal és vezetése275
Általános tudnivalók275
Az általános helynök és a püspöki helynök276
Az egyházmegyei hivatal egyéb szervei279
Az irodaigazgató és a többi jegyzők279
A levéltárak280
A gazdasági tanács és a vagyonkezelő281
Tanácsadó testületek az egyházmegyében282
A papi szenátus283
A tanácsosok testülete285
A káptalanok286
A pasztorális tanács288
A plébánia, a plébános és a káplán289
A plébánia289
A plébános294
A káplán299
Az esperesek, a templomigazgatók és a lelkészek300
Az esperes300
A templomigazgató301
A lelkész302
A megszentelt és az apostoli élet304
Szerzetesjogi alapfogalmak304
A megszentelt élet formái a történelemben304
Az intézmények típusai a Codexben305
Az intézmények tipológiájának értéke308
Új formák308
A megszentelt és az apostoli élet kánoni szabályai309
AZ EGYHÁZ TANÍTÓI FELADATA
Általános tudnivalók311
A tanítói küldetés alanya: az egész egyház311
Az igazság keresése és elfogadása311
A tanítóhivatal312
A hittel kapcsolatos eltévelyedések314
Az isteni ige szolgálata314
Bevezető megjegyzések315
A prédikáció315
A hitoktatás318
Az egyház missziós tevékenysége320
A missziós tevékenység fogalma320
A missziós tevékenység alanya320
A misszió módja321
A missziós munka szervezete és támogatása321
A katolikus nevelés322
A katolikus nevelés fogalma és kötelezettsége322
Az iskolák323
A katolikus egyetemek és felsőoktatási intézmények324
Az egyházi egyetemek és fakultások326
A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a könyvek327
Az egyház és a tömegtájékoztatási eszközök327
A főpásztorok felügyeleti joga és kötelessége328
A könyvek jóváhagyása328
A hitvallás331
AZ EGYHÁZ MEGSZENTELŐI FELADATA
Általános tudnivalók333
A liturgia fogalma333
A liturgia irányítása és végzője333
A megszentelői feladat gyakorlásának egyéb módjai334
A szentségek334
Előzetes tudnivalók a szentségi joghoz335
A szentségek fogalma335
A szentségek érvényességének és megengedettségének feltételei335
A szentségek kiszolgáltatásának kötelezettsége335
A szentségek kiszolgáltatása és a nem katolikus keresztények336
A szentségek ismétlése337
A szentségek szertartása337
A szent olajok338
Adományok szentségkiszolgáltatáskor338
Az egyes szentségek tárgyalásának rendje a CIC-ben338
A keresztség339
A keresztség fogalma339
A keresztség kiszolgáltatása339
A keresztség kiszolgáltatója341
A keresztség felvevője342
A keresztszülők345
A keresztség bizonyítása és anyakönyvezése346
A bérmálás347
A bérmálás fogalma347
A bérmálás kiszolgáltatása347
A bérmálás kiszolgáltatója348
A bérmálkozók348
A bérmaszülők350
A bérmálás bizonyítása és anyakönyvezése351
Az eucharisztia351
Fogalma, aspektusai351
Ünneplése352
A szentáldozás359
Az eucharisztia őrzése és tisztelete363
A miseadomány365
A bűnbánat szentsége368
Fogalma368
Kiszolgáltatása368
Kiszolgáltatója370
A gyónó375
A búcsúk375
A betegek kenete377
Fogalma377
Kiszolgáltatása377
Kiszolgáltatója378
Felvevője379
Az egyházi rend380
Fogalma és fokozatai380
A felszentelés381
Kiszolgáltatója381
A szentelendők384
Az akadályok388
A szükséges okmányok és a vizsgálat394
A szentelés bejegyzése és igazolása395
Házasságjog396
Általános tudnivalók a házasságról397
A házasság fogalma397
A házasság lényegi tulajdonságai401
A házasság létrejötte402
A házasságot szabályozó jog404
A házasság elnevezései407
A házassági ígéret408
A házasság lelkipásztori előkészítése409
A lelkipásztori előkészítés végzője és szakaszai409
A házasságra való szentségi előkészület410
A jegyesvizsgálat411
A házassági közreműködés tilalmai413
A házassági akadályok általában415
A házassági akadály fogalma415
Az akadályok fajai416
Az akadályok létesítésére illetékes hatóság416
A házassági tilalmak417
Felmentés az akadályok alól418
Az egyes érvénytelenítő akadályok420
A korhiány420
Az impotencia421
A kötelék422
A valláskülönbség423
A szent rend425
A fogadalom426
A nőrablás428
A bűntett428
A vérrokonság429
A sógorság431
A köztisztesség432
A törvényes rokonság433
Képesség a házassági beleegyezésre434
Az értelem elégséges használatának hiánya434
Az ítélőképesség súlyos hiánya435
Képtelenség a házasság lényegi kötelezettségeinek vállalására436
A beleegyezés hiányosságai az értelem részéről438
A tudatlanság438
A tévedés438
A megtévesztés439
Az új Codex előtt kötött házasságok és a megtévesztés440
A beleegyezés hiányosságai az akarat részéről441
A házasság színlelése441
A feltétel446
A kényszer és a félelem447
A beleegyezés kinyilvánítása451
A személyes jelenlét451
A beleegyezés kifejezése451
A beleegyezés fennmaradása452
A házasságkötés formája452
A forma kötelezettsége452
A rendes forma453
A rendkívüli forma457
A házasságkötés helye458
Az esküvői szertartás459
A házasság anyakönyvezése459
A titkos házasságkötés460
A vegyes házasságok461
A vegyes házasság tilalma461
A vegyes házasság formája462
A vegyes házasságok lelkipásztori gondozása463
A vegyes házasság szabályainak alkalmazása más házasságokra463
A házasság jogi hatásai463
A kötelék463
Egyenlő jogok és kötelezettségek463
A gyermeknevelés kötelessége és joga464
A gyermek törvényessége464
A házassági kötelék felbontása465
A házasság felbonthatatlansága és a pápa különleges hatalma465
Az el nem hált házasságok pápai felbontása466
Érvényes, de nem szentségi házasság felbomlása magánál a jognál fogva468
Érvényes, de nem szentségi házasság felbontása külön pápai intézkedéssel470
Különválás a kötelék fennmaradásával471
Alapelvek471
A különválás fajai472
Sajátos jogok és kötelességek473
A házasság érvényesítése473
Alapfogalmak473
Az egyszerű érvényesítés474
A gyökeres orvoslás475
BÜNTETŐJOG
A büntetendő cselekmények és a büntetések általában478
Alapelvek478
Az egyház büntető joga478
A büntető rendelkezések fajai480
A büntető törvény és a büntető parancs482
A büntetendő cselekmény és elkövetője485
A büntetendő cselekmény485
Képtelenség a bűncselekményre486
Mentő körülmények487
Enyhítő körülmények488
Súlyosbító körülmények490
A kísérlet491
Az együttműködés491
Nyilatkozatban álló büntetendő cselekmények492
A cenzúrák493
Fogalmuk, jellegük493
Fajaik493
A cenzúrák tilalmainak felfüggesztése497
A jóvátevő büntetések497
Fogalmuk, jellegük497
Fajaik497
A megfosztás és a tilalom tárgyi korlátai498
A büntető óvintézkedések és a vezeklések499
Fogalmuk, jellegük499
A büntető óvintézkedések499
A vezeklések500
A büntetések alkalmazása500
Alapelvek500
Különös szempontok501
A büntetés térbeli és időbeli hatása504
A büntetések megszűnése505
A megszűnés módjai505
A büntetést elengedő hatóság505
Az elengedés szabályai508
Az elévülés509
Büntetések az egyes büntetendő cselekményekre510
Büntetendő cselekmények a vallás ellen és az egyház egysége ellen510
Hitehagyás, eretnekség, szakadárság510
Szent dolgokban való közösködés511
A nem katolikus keresztelés és nevelés512
A szent színek meggyalázása513
A hamis eskü514
A vallás nyilvános megsértése514
Büntetendő cselekmények az egyházi hatóság ellen és az egyház szabadsága ellen515
"Egyházi" személy elleni fizikai erőszak515
Az engedetlenség516
Felfolyamodás a pápa intézkedése ellen517
Az izgatás517
Egyházellenes társulások517
Az egyház szabadságának megsértése519
A megszentségtelenítés519
Egyházi javak jogtalan elidegenítése520
A tisztségek bitorlása és a gyakorlásuk során elkövetett bűncselekmények521
A bűntárs feloldozása521
A szentségkiszolgáltatás színlelése521
A szentségek körüli simónia522
A hivatal bitorlása523
Az illetéktelen szentelés523
A szent szolgálat törvénytelen gyakorlása524
Nyerészkedés miseadományokkal524
A megvesztegetés525
A csábítás525
A gyónási titok megsértése526
A gyónással kapcsolatos egyéb titoksértés527
A visszaélés527
A kárt okozó gondatlanság528
A hamisítás528
A rágalmazás529
Az okirathamisítás529
Büntetendő cselekmények különleges kötelezettségek ellen530
A tiltott üzletelés530
Az egyházi büntetés megszegése530
A házassági kísérlet531
Az ágyasság és a botrány532
Egyéb szexuális bűncselekmények533
A helybenlakási kötelezettség megsértése533
Büntetendő cselekmények az élet és szabadság ellen534
A magzatelhajtás534
Egyéb élet- és szabadságellenes cselekmények536
Egyéb cselekmények büntetése537
Az általános szabály537
A törvényesség elve az egyházi büntetőjogban537
ELJÁRÁSJOG
Előzetes ismeretek540
Az eljárások540
A per540
A per tárgya és fajtái540
Az egyház bíráskodási joga542
Az egyházi eljárásokat szabályzó jog543
A per előfeltételei545
A joghatósági előfeltételek545
Alapfogalmak545
Ítélkezés az Első Szék fölött546
A fenntartott ügyek546
A rendes illetékesség jogcíme548
A szervezeti előfeltételek550
Általános szempontok550
Az első fokú bíróság553
A másodfokú bíróság557
Az Apostoli Szentszék bíróságai559
Egyéb felső bíróságok561
A személyi előfeltételek564
A bírók564
Az ügyhallgatók és az előadóbírók565
Az ügyész és a kötelékvédő566
A jegyző568
A felek568
A képviselők és az ügyvédek572
Fegyelmi előfeltételek575
A bíráskodás fegyelmét szabályzó jog575
A bírók és a bírósági személyzet feladata575
A tárgyalás sorrendje579
A határidők és a haladékok580
A bíráskodás helye581
A tárgyalóterembe engedhető személyek581
Az iratok582
Az egyházi peres eljárás lefolyása584
A peralapítás584
A keresetlevél584
Az idézés és a perbeli cselekmények közlése586
A perfelvétel589
Fogalma, lefolyása589
A percím módosítása590
A perfelvétel hatása590
A bizonyítékok előadásának határideje591
A per folyamata591
Fogalma591
Változások a féllel történt események miatt591
Változások a gyám vagy a gondnok miatt591
A perfolyamat elévülése592
Elállás a pertől593
A bizonyítási eljárás593
Általános tudnivalók593
A felek nyilatkozatai595
Az okiratok597
A tanúvallomások598
A szakértői vélemények604
A bírói kiszállás és a bírói szemle606
A vélelmek606
A mellékes ügyek606
A mellékes ügyek általában606
A felek távolmaradása607
Harmadik személy közbelépése az ügyben609
A perközzététel, a perbezárás és a tárgyalás610
A perközzététel610
A perbezárás611
A tárgyalás612
Az ítélet614
Fogalma és fajai614
Az ítélet tartalma és formája614
Az erkölcsi bizonyosság616
Az ítélethozatal módja618
Az ítélet megfogalmazása és közlése619
A bírói határozatok621
Az ítélet megtámadása621
A semmisségi panasz621
A fellebbezés624
A jogerős ítélet és végrehajtása627
A jogerős ítélet627
Az ítélet végrehajtása629
Az előbbi állapotba való visszahelyezés630
A perköltségek631
A szóbeli egyházi peres eljárás632
Alkalmazási lehetősége632
Jellegzetességei632
Sajátos eljárásfajták634
A házassági eljárások635
A házassági semmisségi perek635
A házastársak különválásáról szóló perek642
Az el nem hált házasság alóli felmentési eljárás642
A házastárs holtnak nyilvánításának eljárása643
Egyéb eljárások644
A szentelés semmisnek nyilvánítása644
A peregyezség és a választott bíráskodás645
A büntetőeljárás646
A közigazgatási felfolyamodás649
A plébánosok elmozdítása és áthelyezése652
Alapvető irodalom656
Névmutató679

Erdő Péter

Erdő Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Erdő Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem