Egyházi gyűjtemények kincsei

Előszó

A kiállítás megrendezését az állam és az egyházak kapcsolatának gyümölcsöző alakulása tette lehetővé. Ez mutatkozik meg abban a közös érdeket felismerő törekvésben is, hogy a magyar művelődéstörténet szempontjából annyira jelentős egyházi tulajdonban levő műtárgy állományt együttes elhatározással és munkával a tudomány és népművelés részére hozzáférhetővé tegyük. A bemutató ezt a munkát kívánj dokumentálni és jelezni az eddigi eredményeket.
A kiállítás első ízben nyújt alkalmat közönségünknek és a szakembereknek egyaránt az egyházak tulajdonában levő nagyértékű művészettörténeti anyag együttes megtekintésére.Természetesen ez nm jelenti azt, hogy teljes képet ad az egyházak művészeti kincseiről, de olyan válogatásban mutatja ezeket az értékeket, hogy lehetőleg minden irányzata jelentőségéhez miért szerepet kapjon.
A hangsúlyozandó azonban az anyag együttes kiállításának ténye, ami mind muzeológiailag, mind tudománytörténetileg meghatározza e bemutató sajátságait. A felszabadulás előtti egyházművészeti tárlatok, bár gazdag anyagot reprezentáltak, de az egyes egyházak művészetének közös áttekintésére nem adtak módot. A különböző stílusalakulások, változások, iskolák, műhelyek így határozottabban érvényesülnek és ezzel - túl mutatva par excellence művészettörténeti jelentőségükön - a magyar művelődéstörténet szélesebb problematikájának felismeréséhez nyújthatnak segítséget.
Az anyag kiválasztásának fő szempontjait meghatározta az a szándék, hogy valóban e nagyon jelentős műtárgyállomány legkiemelkedőbb darabjait mutassuk be. Bár ez az első, de nem egyetlen szempontjuk volt. Az elmúlt években az állam és az egyházak közösen igen komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek ma is, az egyházi tulajdonban levő tárgyak művészettörténeti felmérésére. E munka eredménye, hogy sok, eddig nem értékelt, kallódó műtárgy vált ismertté. Olyan anyag ez, mely nemcsak közönségünk előtt ismeretlen, hanem a szakembereknek is csak szűk köre láthatta eddig. Természetes, hogy a kiállításra ebből is válogattunk, a többet publikált és látott művek rovására. Ezek ugyanis részben egy nagy munka eddigi eredményeit dokumentálják, másrészt pedig új anyaggal ismertetnek meg." Vissza