Egyetemes történet I.

Tartalom

BEVEZETÉS.
1. Az egyetemes történet az emberiség története (1). - 2. Hol kezdődik az egyetemes történet (2). - 3. Az őskor emlékei és műveltsége (2). - 4. Az őskor felosztása. Korszakai a műveltség fejlődésének fokozatait jelölik meg (5). - 5. Emberfajok, népcsaládok, népek; elterjedésük az őskorban és szerepük a történetben (6). - 6. Az egyetemes történet felosztása (8) 1-8
ELSŐ RÉSZ.
A keleti népek története.
7. A keleti népek történeti jelentősége (9).
I. Egyiptom.
8. A Nilus völgye (10). - 9. Egyiptom történetének áttekintése (11). - 10. Egyiptom műveltsége (15). - 11. Az egyiptomi művészet emlékei (21) 10-24
II. Babilónia és Asszíria.
12. A sémi népek Elő-Ázsiában (24). - 13. A Tigris és Eufrates völgye (25). - 14. Ó-Babilónia vagy Khaldea (25). - 15. Az asszír birodalom (27). - 16. Új-Babilónia (28). - 17. Az asszír-babilóniai műveltség (29). - 18. Az asszír-babilóniai művészet emlékei (31) 24-35
III. Izrael.
19. Kanaán; kanaáni népek (36). - 20. A zsidó nép története (37). - A zsidó nép műveltsége, egyistenhite (39) 36-40
IV. Föníczia.
22. A fönícziai partvidék (41). - 23. A fönícziai városok története (41). - 24. A fönicziai városok műveltsége (42). - 25. A fönicziai nép összeköttetéseinek köre és történeti szerepének jelentősége (43) 41-45
V. A perzsa birodalom.
26. Az Iráni-felföld és lakossága (45). - 27. Baktria, Zarathuzdra és a Zendavesta (46). - 28. Média (47). - A perzsa birodalom megalapítása. Kirósz, Kambizesz (48). - 30. Dárius. A perzsa birodalom szervezése. A perzsák összeütközése a görögökkel (49). - 31. A perzsa
nép műveltsége (50). - 32. A vezető szerep a keleti népektől átszáll a nyugotiakra. Európa helyet foglal az egyetemes történetben (54) 45-54
MÁSODIK RÉSZ.
A görög nép története.
33. Görögország földje, éghajlata, természeti viszonyai (55).
I. fejezet: Őskor.
34. Az őskor jellemzése (57). - 35. A görög nép eredete, őshazája, vándorlásai, letelepedése (58). - 36. A honfoglaló görögök műveltsége (59). - 37. Görögország első érintkezése a keleti népiekkel; ezek műveltségének hatása Mykenei korszak. (60) 57- 64
II. fejezet: Az osztályaralom és a törvényhozások kora.
38. A dór vándorlás és a nyomában járó változások (65). - 39. Spárta. Lykurgos törvényhozása (66). - 40. Athén. Solon törvényhozása (68). - 41. A tyrannis. Peisistratos és fiai (71). - 4-2. Kleisthenes és az athéni demokraczia (72). - 43. A görög gyarmatvilág megalakulása és hatása az anyaországra (73). - 44. Műveltség. A görög nemzet egysége (74) 65-79
III. fejezet: A perzsa háborúk és Görögország virágzásának kora.
45. A perzsa háborúk előzményei; az ión fölkelés (80).- 46. Dárius támadásai Görögország ellen (81). - 47. Xerxes támadásai Görögország ellen (82). - 48. A görögök támadásai a perzsa birodalom ellen. A delosi szövetség. Athén hegemóniája a tengeren (84). - 49. Perikles korszaka Athénben (87). - 50. A görög jellem, életfelfogás, műveltség
(90). - 51. Irodalom. A dráma. A történetirás. A sophisták (91). - 52. Művészet (94) 80-103
IV. fejezet: A peloponnesosi háború és Görögország aláhanyatlása.
53. A peloponnesosi háború előzményei, oka és hatása (103). - 54. A tíz éves Archidamosi háború. A pestis Athénben. Nikias békéje (104). - 55. Alkibiades és a siciliai háború (10-5). - 56. A peloponnesosi háború befejezése. A dekeleai háború. Athén bukása (107). -- 57. Sparta hegemóniája. Görög-perzsa viszonyok. Antalkidas békéje (109).- 58. Thébe hegemóniája. Epaminondas. A leuktrai és mantineai csata (110). - 59. Makedonia hegemóniája. II. Fülöp. Demosthenes. A cliaeroneai csata (112). - 60. Műveltség (115) 103-119
V. fejezet: A makedón korszak.
61. Görög-perzsa viszonyok a peloponnesosi háború után. Nagy Sándor (120). - 62. A makedón hadsereg. Sándor nagy diadalai a perzsákon: Granikos, Issos, Gugaméla (122). - 63. Dárius halála. Az Iráni-felföld meghódítása. Az indiai hadjárat (124). - 64. Sándor hatalma a tetőponton. Birodalmának szervezése. Tervei. Halála (126). - 65. Sándor birodalmának felbomlása. A diadochok. A hellenisztikus kor és műveltsége (128) 120-132
HARMADIK RÉSZ.
A római birodalom története.
66. A római történet összefüggése a görög történettel (133). - 67. Az Italiai- vagy Apennini-félsziget földje, éghajlata, természeti viszonyai (134). - 68. Italia lakossága (137).
I. fejezet: A királyság kora.
69. Róma alapítása és a királyok (139). - 70. Róma alkotmánya a királyság alatt (141). - 71. Vallás, papi testületek; ünnepek (144). - 72. Róma fejlődése és terjeszkedése a királyság alatt (140) 139-147
II. fejezet: A köztársaság kora.
1. A plebeiusok küzdelme a patríciusokkal.
73. A köztársaság megalapítása. Külső veszedelem, belső elégedetlenség (148). - 74. A plebeiusok kiköltözése a Szent-hegyre. A tribunatus (150). - 75. A decemviratus és a második kiköltözés (151). - 76. A házassági törvény. Küzdelem a consulságért (152). - 77. A gallok betörése. A Liciniusi törvények. Jogegyenlőség (153). - 78. Róma közállapota, különösen a hadsereg szervezete a IV. sz. közepén (154) 148-157
2. Róma hódításai.
79. Róma egész Itáliára kiterjeszti hatalmát (157). - 80. Róma viszonya a meghódolt itáliai népekhez (161). - 81. Róma háborúi Karthagóval. Az első pún háború (163). - A második pún háború (165). - 83. Róma terjeszkedése keleten és a harmadik pún háború (169). - 84. A hódítások szervezése. A provinciák (172) 157-174
3. Polgárháborúk és a köztársaság bukása.
85. Róma belső állapota a hódítások után (175). - 86. A társadalmi harcz kezdetei. A Gracchusok (178). - 87. Az első polgárháború. Marius és Sulla (180). - 88. Pompeius és Caesar. A triumvirátus. A második polgárháború (185). - 89. Antonius és Octavianus. A második triumvirátus. A köztársaság bukása (194). - 90. A római műveltség és erkölcsök a köztársaság utolsó századában (197) 175-202
III. fejezet: A császárság kora.
1. A császárság kifejlődése és virágzása.
91. Augustus uralkodása (202). - 92. A Claudius családjából való császárok (212). - 93. A Flaviusok (214). - 94. A császárság virágzásának kora (218). - 95. A római birodalom a császárság első két századában (225). - 9ő. A római művészet és emlékei (227) 202-231
2. A császárság átalakulása és aláhanyatlása.
97. A katonacsászárok (232). - 98. Az illyr császárok. A birodalom újjászervezése. Diocletianus (233). - 99. Nagy Constantinus. A nicaeai zsinat. A birodalom újjászervezésének betetőzése. Az új császárság székhelye: Bizáncz (236). - 100. A barbárok betörései. A birodalom aláhanyatlása és kettészakadása. A ny. császárság bukása (238) 232-242

Témakörök