Egyetemes történelem 476-1492

Egységes jegyzet/Kézirat/Tanárképző Főiskolák

Szerző

Dr. Kováts Zoltán

Lektor

Molnár József

Orosz István

Budapest

'Dr. Kováts Zoltán: Egyetemes történelem 476-1492 ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	318 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egységes jegyzet. Kézirat. 7. változatlan utánnyomás. Megjelent 928 példányban, 17 kihajtható térképmelléklettel. Tankönyvi szám: J 11-925.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

476-ban a rómaiak szolgálatában álló germán zsoldosvezér, Odoaker megfosztja trónjától Romulus Augustulust, a császárság jelvényeit elküldi Bizáncba. A Nyugatrómai Birodalom már régen formálissá váló hatalma megszűnik, területén a különböző germán törzsek hatalma állandósul.
A Nyugatrómai Birodalom politikai hatalmának meggyengülése és részekre szakadása egy hosszú folyamat eredménye volt, mélyén alapvető gazdasági és társadalmi változások játszódtak le. A rabszolgamunkán alapuló nagyüzemi mezőgazdasági és ipari termelés válságba került, a latifundiumok rabszolgatartó gazdaságát a kolónusok kisüzemi gazdasága váltotta fel, az árutermelés és árucsere hanyatlott, a városokkal szemben a falu került túlsúlyba. A hunoknak Ázsiából megindított támadása hatalmas néptömegeket hozott mozgásba. A nemzetségi társadalom felsőfokán élő népek, amelyekben kialakulóban voltak az osztály viszony ok, letelepedve és összeolvadva a római vagy romanizált Őslakossággal egy fejlettebb, életképesebb gazdasági és társadalmi formációt hoztak létre, melyet feudalizmusnak nevezünk. Már a polgári történetírás is, amely a politikai viszonyok vizsgálatát helyezi előtérbe, 476-ban jelöli meg az ókor végét, amikor a történelmi folyamatot korszakolja. A marxista történetírás, amely a gazdasági és társadalmi viszonyokban bekövetkező változást tartja döntőnek, a rabszolgatartó viszonyok megszűnését, a feudalizmus kezdetét szintén 476-ban jelöli meg. Mégis világosan kell látnunk, hogy az évszámhoz való kötés csak eligazít. Politikai vonatkozásban is, gazdasági és társadalmi tekintetben még inkább hosszú folyamat ez - éles határok nélkül.
A feudalizmus a termelőerők adott fejlettségi szintjén kialakuló olyan társadalmi viszonyt jelöl, amelyben az uralkodó osztály kizsákmányolásának és hatalmának alapja a föld magántulajdona. Feudum a középkori latinban hűbérbirtokot jelentett. A feudum sző eredetét tekintve valószínű a frank fief = föld és a latin do = adni összevonásából keletkezett. A szó etimológiája is közelebb visz bennünket a társadalmi és gazdasági folyamat megértéséhez. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Első rész
A korai feudalizmus (V-X. század)
I. Nyugat-Európa
1. Politikai viszonyok 11
a) Áttekintés az V. század végétől kialakuló helyzetről 11
b) A frank állam az V-IX. században 17
c) A IX-X. századi nyugat-európai viszonyok 26
2. A feudális gazdasági és társadalmi viszonyok létrejöttének folyamata 29
3. A keresztény egyház és ideológiája, kulturális viszonyok 34
II. Dél-Európa és Közel-Kelet
1. Keletrómai Birodalom az V-VII. században 42
2. A Balkán népei 51
3. Az arabok 56
4. Bizánc a VIII-X. században 60
III. Közép-Kelet- és Észak-Európa
A. A szlávok 64
1. A szlávokról általában 64
2. A korai nyugati szláv államalakulatok 69
3. A keleti szlávok 73
B. Északi területek népei
1. A normannok 78
2. A finn-ugor 81
Az árutermelő feudalizmus (XI-XV. század)
I. Nyugat-Európa
1. A gazdasági élet fejlődése és a városok 97
1. A pápaság és császárság küzdelme. A keresztes hadjáratok 101
a) Az invesztituraharc első szakasza és a német viszonyok 102
b) A keresztes hadjáratok 107
c) Az invesztituraharc második szakasza, itáliai
viszonyok és az eretnekmozgalmak 130
3. Franciaország és Anglia a XI-XV. században
a) A francia fejlődés a rendiség megerősödéséig 141
b) Az angliai viszonyok a XIV. század elejéig 152
c) A százéves háború és az antifeudális küzdelmek 159
d) A francia és angol központosított monarchia
létrejötte 168
4. Az Ibériai-félsziget államai 173
5. A szellemi életről, a román és gót stílusról 176
II. Közép- és Dél-Európa
1. A német nyelvterület és a császárság (XIII-XV. század) 200
2. Csehország és a huszita mozgalom (XII-XV. század) 213
3. Itáliai városállamok, fejedelemségek és a pápaság 224
4. A reneszánsz és a humanizmus 230
III. Kelet- és Dél-Kelet-Európa
1. Lengyelország 237
a) Részfejedelemségek kora 237
b) A rendi monarchia kora 242
2. Oroszország a XI-XV. században 249
3. Délkelet-Európa népei és államai 260
a) A XI-XII. századi viszonyok 261
b) A második bolgár cárság és Bizánc (XI1-XIV. sz.) 272
c) A szerb állam megerősödése és hanyatlása
(XIII-XIV. sz.) 275
d) A román államiság kezdetei (XII-XIV. század) 278
e) A törökkel szemben vívott harcok (XV. század) 280
IV. Az Európán kívüli földrészek 286
A felhasznált fontosabb szakirodalom 295
Időrendi táblázat 299
A térképek jegyzéke 316

Témakörök

Dr. Kováts Zoltán

Dr. Kováts Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kováts Zoltán könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem