Egyetemes testnevelés- és sporttörténet II.

Előszó

A századfordulót követő társadalmi-gazdasági fejlődés, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének következtében új szükségletek, igények és lehetőségek születtek az emberi életmegnyilvánulások valamennyi területén. Ennek a távolról sem egységes arculatú legújabb kornak különleges jelentősége van a testkultúra történetében is. Megkezdte térhódítását a testkultúra társadalmi szerepének, eszményének új, valóban humanisztikus értelmezése. A fizikai képességek egyoldalú kifejlesztési módját mindinkább felváltotta a sokoldalú felkészítés. Napirendre került az emberiség szellemi és fizikai fejlődése közötti évezredes aránytalanság felszámolása. Megértek a feltételei annak, hogy az ember fizikai képességeinek maximális kihasználásával önmagát is tudatosan alakítsa a megváltozott környezetnek megfelelően, nem utolsósorban átmenetet jelentett ez a kor egy olyan jövőbe, amely el tudja tüntetni a világ kulturális térképéről a testkultúra azon fehér foltjait is, amelyeket Afrikában, Ázsiában, Dél- és Közép-Amerikában az elmúlt évszázadok gyarmatosítása okozott. E humanisztikus törekvéseknek, a testkultúra új eszményének érvényre jutását számos tényező keresztezte és hátráltatta. Egyfelől szembe kellett szállnia mindazon visszaélésekkel, amelyeket a fasizmus, illetve a militarizmus körei követtek el, másfelől bonyolította és bonyolítja a helyzetet az, hogy éppen a civilizáció legfejlettebb központjaiban léptek fel azok az ellentmondások, amelyek a testkultúra funkcióját, belső tartalmát kezdték eltorzítani, (elidegenedés, áruvá-válás stb.) Ugyanakkor a szocialista országokban megszilárdultak az átalakulás társadalmi-gazdasági feltételei. Határaikon túl is gyűlik az az anyagi és technikai bázis, történelmi tapasztalat, amely lépésről lépésre közelebb viszi az emberiséget a fentiekben vázolt problémák megoldásához. Az I. világháború előtt - a testnevelési és sportmozgalom; továbbá az érintkező területek szakembereinek szűk rétegén túlmenően - a világ közvéleménye nem tudta a testkultúrát komplex mivoltában megérteni, A különböző rétegek társadalmi helyzetükből vagy nevelésükből fakadó előítéleteik miatt csak a katonai, csak az egészségügyi, vagy csak a nevelés, vagy éppen csak a szórakoztató időtöltés oldaláról értelmezték. A két világháború közötti időszakban azonban a termelés és a testkultúra közötti kapcsolat felismerése is tért hódított. Ez már egymagában is korszakalkotó változást idézett elő, az utóbbi fejlődésén belül. Elvezetett a testkultúra társadalmi szerepének sokoldalú értelmezéséhez, ugyanakkor felszínre kerültek annak képességfejlesztő, kulturális, politikai és társadalomlélektani funkciói. A már régebben ismert funkciók új oldalról jelentkeztek: mint az idegi regeneráció, az aktív pihenés, a szabadidő helyes eltöltése, stb. E kor testkultúrájának hatása többek között abban is megnyilvánult, hogy nevetségessé tette az emberiség életfelfogásán belül a napfénnyel, vízzel az öltözködéssel kapcsolatos előítéleteket és a merev mozgás kimért etikett normáit. Vissza