Egyetemes testnevelés- és sporttörténet

Tartalom

P. Gaubertin: óda a sporthoz 7
Bevezetés 9
A testkultúra eredete 15
1. Az őskor testkultúrája 18
1.1. A késői őskőkorszak 18
1.2. A közép- és újkőkorszak 21
2. Az ókor testkultúrája (i. e. IV. é. e. - i. sz. 476.) 24
2.1. Az ókori Kelet testkultúrája 26
2.1.1. Az ókori Mezopotámia övezete 26
2.1.2. Az ókori Egyiptom 28
2.1.3. Az ókori India 31
2.1.4. Az ókori Kína 34
2.2. Az ókori görög világ testkultúrája 37
2.2.1. Az ókori görög testkultúra kialakulása (i. e. II. é. e. - i. e. VII. sz.) 37
2.2.1.1. Az antik gimnasztika létrejötte 39
2.2.1.2. Az agonisztika létrejötte - az antik olimpiák előtörténete 42
2.2.2. Az ókori görög testkultúra virágkora (i. e. VT-V. sz.) 48
2.2.2.1. Spárta és Athén testnevelésének ellentétes tipológiája 48
2.2.2.2. A poliszok fénykorának agonisztikája 52
2.2.3. Az ókori görög testkultúra klasszikus formáinak válsága (i. e. IV. sz.) 55
2.2.4. A hellenisztikus testkultúra kialakulása (i. e. IV -III. sz .) 56
2.2.4.1. A hellenisztikus testkultúra a római hódítások után 58
2.2.4.2. Pánhellén jellegű versenyek a Kómái Birodalomban 59
2.2.5. Betiltások (i. sz. IV. sz. vége - VT. sz. közepe) 60
2.3. Az ókori Kóma testkultúrája 61
2.3.1. A „királyság" kora (i. e. VIII-VI. sz.) 62
2.3.2. A köztársaság kora (i. e. VI-I. sz.) 63
2.3.3. A császárság kora (i. e. 31. - i. sz. 476.) 65
3. A középkor testkultúrája (V - XVII. sz.) 68
3.1. A középkori Európa testkultúrája 69
3.1.1. Nyugat-Európa testkultúrája a feudalizmus kialakulásának időszakában
(V-XI. sz.) 69
3.1.2. Nyugat-Európa testkultúrája a kialakult feudalizmus időszakában
(XI-XV. sz.) 71
3.1.2.1. A lovagi testnevelés 71
3.1.2.2. A lovagi tornák és más vetélkedők 73
3.1.2.3. A középkori falvak népének testgyakorlatai 76
3.1.2.4. A középkori polgárság testgyakorlatai 79
3.1.3. A reneszánsz és a hanyatló feudalizmus testkultúrája Európában (XV -
XVII. sz.) 83
3.1.3.1. Az itáliai reneszánsz 84
3.1.3.2. Az északi reneszánsz 87
3.1.3.3. A testnevelés reneszánsz kori úttörői 92
3.1.3.4. Az iskolai testnevelés bevezetésének első kísérletei. Mulcaster és
Comenius tevékenysége 94
3.2. Az ázsiai népek testkultúrája (III-XVII. sz.) 96
3.2.1. A középkori India 96
3.2.2. A középkori Kína 98
3.2.3. A középkori Japán 100
3.2.4. Az ázsiai nomádok 102
3.3. Amerika népeinek testkultúrája az európai gyarmatosítás előtt 104
3.3.1. Az indián testkultúra főbb sajátosságai (i. s0z. I -XVI. sz.) 104
3.3.1.1. Olmékok, mayák, toltékok, zapotékok és aztékok 106
3.3.1.2. Inkák 108
3.3.1.3. Tarahumárok 109
3.4. A középkor testkultúrájának történelmi jelentősége 110
4. Az újkorba való átmenet időszakának testkultúrája (XVII - XVIII. sz-.) 112
4.1. Az angol testkultúra „gentleman" szemléletének kialakulása 113
4.1.1. John Locke 116
4.1.2. A gentleman sport „polgári arca" 117
4.1.3. A gentleman sport „arisztokrata arca" 118
4.1.4. Fogadási szabályok - versenyszabályok 120
4.1.5. A gentleman sport társadalmi szerepe és nemzetközi hatása 121
4.2. Az iskolai testnevelés (és a torna mozgásrendszerének megalapozása) az európai kontinensen 122
4.2.1. A francia felvilágosodás korának testkultúrája 122
4.2.1.1. Jean Jaeques Rousseau 124
4.2.1.2. Johann Heinrich Pestalozzi 125
4.2.2. A filantropisták szerepe az iskolai testnevelés megvalósításában 126
4.2.2.1. Játékok 127
4.2.2.2. Kézügyesség-fejlesztő munkagyakorlatok 127
4.2.2.3. „Tulajdonképpeni" testgyakorlatok 128
5. Az újkori testkultúra fejlődése a XVIII. század végétől a XX. század elejéig 131
5.1. Az iskolai testnevelés, a polgári-nemzeti torna- és sportmozgalom alapjainak
lerakása (1789-1871) 131
5.1.1. A modern sportélet és játéktevékenységen alapuló iskolai testnevelés kialakulása Angliában 131
5.1.1.1. Charles Kingsley és Thomas Arnold 132
5.1.1.2. A labdarúgás bölcsője az iskola 134
5.1.1.3. Az amatőr és professzionalista irányzat elkülönülése 135
5.1.1.4. A sportélet elterjedésének kezdete - az arnoldizmus nemzetközi
hatása 135
5.1.2. A nemzeti tornamozgalom és a tornán alapuló iskolai testnevelés kialakulása az európai kontinensen 136
5.1.2.1. A német tornairányzat 139
5.1.2.2. A svéd tornairányzat 142
5.1.2.3. A Sokol-mozgalom 144
5.1.3. A katonai, orvosi és pedagógiai körök úttörő szerepe 144
5.2. A polgári testnevelési és sportmozgalom világméretű elterjedése és kibontakozása (1871 -1917) 145
5.2.1. A testkultúra struktúrájának átalakulása 145
5.2.1.1. A tornarendszerek válsága 145
5.2.1.2. A modern teljesítménysport színre lépése 146
5.2.1.3. Akadályok a modern sportmozgalom fejlődése előtt 147
5.2.2. A korszerű testnevelés kialakulása 148
5.2.2.1. A testnevelés tudományos alapjainak lerakása 148
5.2.2.2. A szocializmus elméletének megalapítói a testkultúráról 152
5.2.2.3. Az iskolai testnevelés mozgásanyagának integrációja 153
5.2.2.4. A tornairányzatok differenciálódása 156
5.2.3. Az iskolán kívüli testnevelési szervezetek és rekreációs mozgalmak kialakulása 162
5.2.3.1. A protestáns szervezetek 163
5.2.3.2. A zsidó szervezetek 164
5.2.3.3. A katolikus szervezetek 165
5.2.3.4. A félkatonai ifjúsági szervezetek 165
5.2.3.5. A területi és üzemi szervezetek 166
5.2.3.6. A nemzetközi munkásmozgalom rekreációs szervezeteinek létrehozása 168
5.2.4. A nemzetközi sportmozgalom kibontakozása 172
5.2.4.1. A modern sportélet szervezeti formáinak kialakulása 174
5.2.4.2. A sporttechnikák és a versenyszabályok összehangolása 176
5.2.4.3. Az „amatőr tréning" kialakulása 179
5.2.4.4. A sportági világvetélkedők rendszerének kialakulása 182
5.2.4.5. Az újkori olimpizmus előtörténete 183
5.2.4.6. A nemzetközi olimpiai mozgalom kialakulása 187
6. A legújabb kor testkultúrája (1917 - ) 207
6.1. A nemzetközi sportmozgalom fejlődése a két világháború között 209
6.1.1. A sportélet szervezeti és versenykereteinek kibővülése (1919 - 1939) 209
6.1.2. A sportági technika és felkészítés fejlődése (1919-1939) 212
6.1.3. Az olimpiai mozgalom kritikus évtizedei 216
6.1.3.1. Coubertin megvédi életművét (1919-1925) 216
6.1.3.2. Henri de Baillet-Latour időszaka (1925-1941) 219
6.1.3.3. A játékok krónikája (1920-1936) 222
6.1.4. Munkássport-mozgalom a politikai ellentmondások sodrában 227
6.1.4.1. A munkássport-szervezetek újjáéledése 227
6.1.4.2. Szakadás a nemzetközi munkássport-mozgalomban (1919 - 1922) 229
6.1.4.3. Az egységért folytatott harc taktikázásai (1922 -1927) 230
6.1.4.4. A szakadás elmélyülése (1928 -1933) 233
6.1.4.5. Az antifasiszta sportegység-mozgalom (1934 - 1944) 235
6.1.4.6. A nemzetközi munkássport-mozgalom jelentősége a munkásosztály
testkultúrájában 237
6.1.5. A nemzetközi főiskolai sportmozgalom kialakulása 237
6.1.5.1. Kibontakozás a CIE kereteiben (1919-1938) 237
6.1.5.2. A főiskolai sporttábor szétszakítása (1939-1944) 238
6.1.6. A regionális sportmozgalmak és játékok kialakulása 239
6.1.6.1. Az Északi Játékok 239
6.1.6.2. A Pánázsiai Játékok 240
6.1.6.3. A Pánamerikai Játékok 240
6.1.6.4. A Balkáni Játékok 241
6.1.6.5. A Brit Birodalmi Játékok 241
6.1.6.6. A Makkabiád Játékok 242
6.1.6.7. A vallásfelekezeti játékok 242
6.1.6.8. A feminista játékok 243
6.2. Az iskolai testnevelés útkeresése a két világháború között 244
6.2.1. A tornán alapuló testnevelési irányzatok 244
6.2.2. A sport- és játéktevékenységen alapuló testnevelési irányzatok 246
6.2.3. A modern gimnasztika és a „keep fit" 248
6.2.4. Helyi sajátosságok a testnevelésben 248
6.3. Az iskolán kívüli testnevelési szervezetek és rekreációs mozgalmak a két világháború között 249
6.3.1. A taylorizmus testkultúra-ellensége 249
6.3.2. A munkafiziológia és az üzemi testnevelés 249
6.3.3. Az állami és magánvállalatok sportegyesület-hálózata 251
6.3.4. Intézményesített rekreációs mozgalmak - totális és féltotális szabadidőszervezetek 252
6.3.5. Cserkészmozgalmak és más félkatonai szervezetek 253
6.4. A testkultúra államszocialista felfogásának színre lépése a Szovjetunióban 254
6.4.1. Az útkeresés nehézségei a szovjethatalom megszilárdulásának éveiben
(1917-1924) 255
6.4.2. A testkultúra államszocialista alapjai lerakásának első szakasza
(1925-1941) 257
6.5. A II. világháború utáni időszak testkultúrája 259
6.5.1. A szocialista országok testkultúrája (1945 -1989) 263
6.5.1.1. A testkultúra államszocialista alapjai lerakásának befejezése a Szovjetunióban (1945-1959) 263
6.5.1.2. A testkultúra államszocialista alapjainak lerakása a népi demokratikus országokban (1945-1959) 265
6.5.1.3. A társadalmi karakterű állami irányítás reformkísérletei a Szovjetunióban (1959-1989) 271
6.5.1.4. Irányvonal váltások Kínában társadalmi karakterű állami reformkísérletek Közép-Kelet-Európa országaiban (1959 -1989) 274
6.5.2. A vezető kapitalista országok testkultúrája (1945 - 1989) 276
6.5.2.1. Az állami beavatkozás és az amerikai életforma előtérbe kerülése 277
6.5.2.2. A jóléti társadalmak testkultúrájának kritikája 282
6.5.3. A „harmadik világ" testkultúrájának fejlődési sajátosságai (1945 - 1989) 284
6.5.4. A nemzetközi sportmozgalom erőviszonyainak megváltozása 288
6.5.4.1. A nemzetközi olimpiai mozgalom világméretű kibontakozása 288
6.5.4.2. A nemzetközi munkássport-mozgalom szerepének megváltozása a II.
világháború után 314
6.5.4.3. A nemzetközi főiskolai sportmozgalom (1945 -1989) 316
6.5.4.4. A regionális sportmozgalmak és játékok napjainkban 320
7. Függelék 326
7.1. A tornairányzatú testnevelési mozgalom nemzetközi szervezeteinek fejlődése 326
7.2. A magasság, a mélység, a távolság és a sebesség rekordjai 327
7.2.1. A hegycsúcsok meghódítása 327
7.2.2. A legnagyobb mélység meghódítása 330
7.2.3. Küzdelem a sebességért szárazon és vízen 330
7.2.4. A levegő meghódítása 333
Cs. Nagy Istvánt Olimpiász 337
Jegyzetek és kiegészítő magyarázatok 338
Kislexikon 356
Névmutató 373
Helynévmutató 379
Tárgymutató 383

Témakörök